NÉMETH ERIKA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az 1997. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló előterjesztést több szempontból időszerűnek és jónak tartom. A kor követelményei mindig magukkal hozzák a korszerűsítés, a pontosítás, a változtatás igényét; a gazdaság szerkezetében, a gazdaság szereplőinek összetételében és a szakképzésben közreműködők körében tapasztalható változások következtében indokolt, hogy e törvény most több ponton módosuljon.

A törvénytervezet figyelembe veszi az uniós csatlakozással együtt járó szakképzési elvárásokat, szabályozni törekszik olyan területeket is, amelyek eddig e törvény hatókörén kívül estek. Az elmúlt tíz évben munkahelyek sokasága jött létre az országban, amelyek között szép számban találhatók komoly tőkeerővel rendelkező vállalkozások. Ezek azok, amelyek szolgálhatják a korszerű szakképzést is. Ugyanakkor a szakképzésben közreműködnek kényszervállalkozások is, amelyek néhány munkaerőt foglalkoztatnak, és kis számú tanuló képzését tudják vállalni.

A szakképzéssel hivatásszerűen foglalkozóktól tudom, hogy az ilyen vállalkozásokban gyakorta sem a technikai, sem a személyi feltételek nem adottak a korszerű szakképzéshez. Felelősséggel állították tehát, hogy a szakképzés iránt elkötelezett, kiváló feltételekkel rendelkező munkahelyek mellett nagy számban vannak felkészületlen, szerény adottságokkal rendelkezők is, akik azért választják e tevékenységet, mert ezzel munkaerőt lehet kiváltani és megtakarítani, viszonylag csekély pénzügyi-gazdasági kockázattal, nem ritkán alacsony színvonalú tanulóképzés, a tanulóval történő nem megfelelő szakmai foglalkozás mellett.

Ezért fontos, hogy az iskola folyamatosan figyelemmel kísérni, segíteni tudja a vállalkozóknál folyó szakképzést. Jó, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat e tekintetben megfogalmaz szakmai elvárásokat, és elhelyez kötelező garanciákat. Ami a szakképzés elméleti helyeit illeti, képzőhelyek sokasága működik, amelyek között az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzőhelyek egyaránt megtalálhatók. Ezek adottságaiban, kínálatában is lényeges eltérések vannak. Ebből az is következik, hogy a kibocsátott munkaerő nagyon különböző színvonalú ismeretekkel rendelkezik, hiszen nagyon eltérő mélységű felkészítésben részesül. Ennek folyamatos rendezésére irányuló szándék e törvényjavaslatban szintén felfedezhető, amit a szakmai körök szintén támogatnak.

A törvénymódosítás pozitívuma tehát az a törekvés, többek között a gazdaság szereplőinek integrálásával, amelynek nyomán a szakképesítéssel rendelkezők az eddigieknél sikeresebben illeszkedhetnek be a munkaerőpiacra. Ugyancsak a szakmai körök véleményét tolmácsolom, akik jónak tartják, hogy szerepel a törvénymódosításban a köztes vizsga lehetőségéről és beszámíthatóságáról szóló rész, a munkavégzéshez szükséges kompetencia mérésére, a szintvizsgák megszervezésére vonatkozó rész, és támogatandó, hogy a tanulószerződéssel történő tanulóképzés juttatásait a korábbiakhoz képest a törvénymódosítás továbbfejleszti.

Az előterjesztés a kormányprogramban megfogalmazottakkal szinkronban van. Egy korszerűbb, az európai normáknak megfelelő, a szakképzés szereplőinek az eddigieknél jobb kapcsolatrendszerén alapuló, és a kor színvonalán álló hatékony szakképzést kíván elősegíteni, ennek a jogi feltételeit kívánja megteremteni. Ezért az előttünk lévő előterjesztést elfogadásra javaslom.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu