PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Ön a napirend előtti hozzászólásában sok mindent mondott, ami már az előző hozzászólásomban is elhangzott és amit elmondtam, de biztos vagyok benne, hogy nem árt, ha ezt néhányszor átnézzük.

Most hat pontba összeszedtem, hogy mi az, ami az önkormányzatok megerősödését segíti. Mielőtt ezt elmondom, viszont hadd mondjam el azt, hogy a közigazgatási reformmal kapcsolatban úgy a bizottsági ülésen, mint minden fórumon elmondtuk, hogy a közigazgatási reform nem cél, hanem egy eszköz. Az az eszköz, amivel azt szeretnénk elérni, hogy az önkormányzatok emberközeli önkormányzatokként működjenek, európai uniós partnerek tudjanak lenni, az európai uniós pénzeket fel tudják használni, olyan programokat tudjanak kidolgozni, amelyek egyébként az ő megerősödésüket segítik.

(9.30)

Sajnálatos módon kellett tudomásul vennünk, hogy az előző kormányzat ebben a kérdésben nem sokat tett, ezért van szükség most a polgármesterek felkészítésére, a jegyzők felkészítésére, az önkormányzati hivatalok felkészítésére és megfelelő szakemberek biztosítására az önkormányzatokhoz. Sajnos, ebben nagy hiány van, ezért kellett ezt minél előbb megtennünk, ehhez forrást kellett biztosítani.

De akkor nézzük, hogy a megerősödést ebben az évben mi is segíti, és mi az a hat pont. Az a helyzet, amiről ön itt beszél, ez valójában nem az elmúlt évben alakult ki, ez egy igen hosszú folyamat, mintegy tízéves folyamat eredménye, és ezzel kellett szembesülnünk, amikor kormányra kerültünk, és elkezdtük az önkormányzatokkal való együttműködést.

Először is, a bevételek növekedése érdekében ebben a költségvetésben az önkormányzatoknál a személyi jövedelemadóból, a súlyadóból, az illetékbevételből sokkal nagyobb rész marad helyben, mint a korábbi években volt. A súlyadó száz százaléka helyben marad az önkormányzatoknál, a személyi jövedelemadónak, ön is tudja, 10 százalékra növekedett a helyben maradó része. Ez mintegy 240 milliárd forintos többletet jelent az önkormányzatoknál.

Természetesen van olyan önkormányzat, ahol ez nem fogja teljes mértékben fedezni a közalkalmazotti béremelést, ezért egy 30 milliárd forintos kerettel emelkedett a jövedelemkülönbségek mérséklését szolgáló előirányzat. Tehát ez egy plusz 30 milliárd forintos összeg.

A második: a már évek óta működő, önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása. Ez azoknak az önkormányzatoknak ad garanciát a működéshez, ahol vannak intézmények, vannak óvodák, iskolák, de nem tudják teljes mértékben finanszírozni ennek a működését. Ez az összeg egy 8 milliárd forintos keretet jelent az önkormányzatok számára, és természetesen ott van, rendelkezésükre áll az a bérhikikeret, amit a költségvetés tárgyalásánál hoztunk létre. Úgy az önhikiből, mint a bérhikiből lehetősége van minden önkormányzatnak, amennyiben azt látja, hogy likviditási gondjai vannak, működési problémái vannak, előleget kérni.

Természetesen ezen túlmenően van egy olyan keret, van egy olyan lehetőségük az önkormányzatoknak, hogy amikor adott esetben, akár bevételi kiesés miatt vagy netán olyan árvíz, vagy katasztrófahelyzet miatt kell pluszpénzt kérniük a költségvetéstől, ami nem volt tervezve, erre egy rendkívüli likviditási keret áll rendelkezésre, ez 3-4 milliárd forintos összeget jelent. Ezen kívül van két másik: a kistérségi támogatás, és természetesen lehetőség van ezekből bármikor előleget kérni.

Tehát, tisztelt képviselő úr, ha mindezeket összeadja, akkor 62-65 milliárd forint az, ami erősíti az önkormányzatokat. Ez a 65 milliárd forint az, ami lehetőséget ad számukra, hogy ha nincs megfelelő bevételük, akkor ezeket pótolják. Ennek a rendszere kialakult.

Szeretném önt tájékoztatni, hogy a bérhikivel kapcsolatban 181 önkormányzat élt előzetesen a lehetőséggel, és ez nem akkora összeget jelent, mint amekkorát ön mondott, ez 2,6 milliárd forintos összeget jelent. (Dr. Kovács Zoltán: Az a fele.) Ezt az összeget igényelték, ez az alap egyébként 3 milliárdból áll, tehát ott még van tartalék, minden további nélkül van arra lehetőség, hogy erre pályázzanak; és ugyanígy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok esetében 688 önkormányzat élt előzetesen ennek az igénylésével, tehát ez az alap is még bőven rendelkezésre áll.

Ön bizonyára tudja nagyon jól, hogy az önkormányzatok most fogadták el a költségvetésüket, most készülnek azok a pályázatok és azok az igénylések, amelyek az önkormányzati költségvetések számára a kistelepüléseken szükségesek, akár pályázati pénzből pótlásra, akár pedig valamelyik alapból való pótlásra. Nagyon biztos vagyok benne, ezt higgye el, hogy nem lesz olyan önkormányzat, ahol likviditási gondok lesznek. Ezek az önkormányzatok úgy személyi feltételeiket tekintve, mint anyagi helyzetüket tekintve ebben az évben megerősödnek.

Ezt azért mondom, mert a közalkalmazotti béremelés ezt szolgálja, és ezt szolgálja a polgármesterek, jegyzők és önkormányzati hivatalok uniós felkészülésre való felkészítése. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu