KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! (Dr. Dávid Ibolyához fordulva.) Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Talán furcsán hangzik, de meggyőződéssel mondom, hogy ritka öröm, amikor kormánytagként, kormánypárti parlamenti képviselőként teljes mértékben egyet tudok érteni egy ellenzéki felszólalással, az ellenzék egyik pártja elnökének a felszólalásával, szavaival, azzal a felelősségteljes megközelítéssel, ahogy Magyarország európai uniós csatlakozásáról szólt, és arról a folyamatról, aminek eredményeként eljutottunk ide.

Hiszen a kormány is azt mondja, hogy mindaz, amit elértünk, az, hogy eljutottunk a csatlakozás pillanatáig, négy szabadon választott parlament és összesen öt kormány egymásra épülő teljesítménye. És valóban, ebben az úttörő szerepet az első szabadon választott magyar miniszterelnök, Antall József játszotta, aki felismerte, hogy Magyarország jövője, Magyarország sorsa, ahogy valamivel több mint ezer évvel ezelőtt az akkori keresztény Európához kötődött, most Európa legfejlettebb demokráciáinak sorsához kell kötődjön, csak így biztosítható Magyarország nem megmaradása, mint ezer évvel, hanem felzárkózása a nemzetközi fejlődés élvonalához, mert a kimaradás együtt jár a lemaradással, egyet jelent a lemaradással, a perifériára sodródással.

Egyetértek azzal, hogy Magyarország számára ez egy történelmi lehetőség, és a magyar választókon múlik - és nagyon jó, hogy a magyar választókon múlik -, hogy milyen döntés születik, ami nemcsak a ma élő generációk sorsát befolyásolja, de az utánunk jövő generációk sorsát is meghatározza, Magyarország sorsát, a magyar nemzet sorsát, hiszen mindaz, ami a csatlakozással történik, az egyben a határon túl élő magyarság sorsára is hatással lesz. Ha most együtt csatlakozik velünk Szlovénia és Szlovákia, akkor rövid időn belül meg fog szűnni a magyar-szlovák és a magyar-szlovén határ, mint ahogy meg fog szűnni a magyar-osztrák határ, és ha pár évvel később is, de Románia és Horvátország is az Európai Unió tagja lesz, akkor ezek a határok is már csak a múlt emlékei lesznek, mint olyan határok, amelyek nagyon sok fájdalmat okoztak a magyar nemzetnek. Ezért is szükség van a csatlakozásra.

De szükség van a csatlakozásra azért is, mert jobb, biztonságosabb életet kínál az Európai Unió a magyar állampolgároknak, mindenkinek. És amikor azt mondom, hogy mindenkinek, az nem azt jelenti, hogy nem tudom pontosan, hogy lesznek átmeneti nehézségek - mert lesznek -, és a mindenkori kormányok kötelessége lesz, hogy ezeknek az átmeneti kedvezőtlen hatásoknak az egyensúlyozására vagy az ellensúlyozására minden lehetségest megtegyenek. Csupán abban nem hiszek - és örülök, hogy az elnök asszony sem szólt erről -, hogy a csatlakozásnak hátrányai lennének. Hátrányai nincsenek a csatlakozásnak, hiszen a hátrány csak ahhoz viszonyítható - a kimaradáshoz viszonyítható. És egyetlen érvet sem tudok, egyetlen racionális érvet sem hallottam, amely úgy szólna, hogy ebben vagy abban a tekintetben jobban járnánk, ha kívül maradnánk az Európai Unión; nem járnánk jobban, rosszabbul járnánk rövid távon, és rosszabbul járnánk hosszú távon is.

Azért külügyminiszterként hadd említsek még egy szempontot: mostanában gyakran esik szó arról, hogy formálódóban van egy új világrend, és bizony, elég veszélyes tendenciákat is látunk a nemzetközi színpadon. És ha ebben az új világrendben mi nem hallatjuk a szavunkat, az hátrányunkra válhat, és a mi szavunkat tízmilliónyian nem tudjuk hallatni, csak egy nagyobb közösség részeként, az Európai Unió egyik tagállamaként.

Ez az Európai Unió a bővítés után körülbelül ugyanakkora gazdasági súlyt fog képviselni, mint az Amerikai Egyesült Államok; politikai súlya jóval kisebb, katonai súlyáról nem is beszélve, de hogy ez a politikai súly nagyobb legyen, arra a közös kül- és biztonságpolitika a garancia. És ha Magyarország ebben részt vesz - márpedig a csatlakozással ez is együtt jár -, akkor az új világrend formálásában is fogjuk tudni hallatni a hangunkat, és akkor az az új világrend sokkal inkább fog hasonlítani az európai demokrácia (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) értékrendjéhez, mint bármi máshoz.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu