PICHLER IMRE (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnézést, a kártyám itt volt a zsebemben. Tisztelt Képviselőtársaim! Igyekszem rövidre fogni. Az oktatásügy jövőnk megalapozásának egyike, legfontosabb eszköze, minősége nemzeti sorskérdés. Nyilvánvalóan először meg kell szerezni, fejleszteni kell a tudást, az innovációs képességet, alaposan meg kell ismerni a világot, a korunkat meghatározó globalizáció kérdéseit. Tehát mindenekelőtt jelentősen fokozni kell a beruházást az emberi tőkébe, hiszen tudjuk, hogy a tudás az egyetlen olyan termelési tényező, amelynek hozadéka nem csökken.

A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint a tárca nem fogalmazott meg olyan érveket, amelyek indokolnának egy ilyen léptékű változtatást. Az elhangzott indokokat, ürügyeket az elmúlt hónapokban kutatások adatai cáfolták. Ezt ma már egyszer hallottuk, de én is rásegítek, Pánczél képviselő úr mondta ezeket az adatokat.

2001 végén az Oktatási Minisztérium megbízásából készült, a felnőtt lakosságot, valamint a pedagógusokat reprezentáló kutatás eredménye szerint a közvélemény elégedett volt az Oktatási Minisztérium tevékenységével, és úgy ítélte meg, hogy a tárca az esélyteremtés, az oktatás színvonalának és anyagi helyzetének javítása terén lényegesen többet tett, mint elődje. A kormányváltást követően, 2002 őszén az Oktatási Minisztérium egyik háttérintézménye, az Országos Közoktatási Intézet megrendelésére a Szonda Ipsos által végzett kutatás tapasztalatai megerősítették a Tárki eredményeit. A vizsgálatból kiderült, hogy a megkérdezettek többsége elégedett az oktatással. 41 százalékuk szerint az oktatás színvonala Magyarországon az elmúlt években javult, és csak 19 százaléka szerint romlott. A kutatási eredmények alapján az is szembetűnő, hogy a meghatározó oktatáspolitikai kérdéseket tekintve - iskolaszerkezet, tantervi szabályozás, pedagógusbérek, felsőoktatás bővülése, a diákhitel bevezetése s a többi - viszonylagos egyetértés alakult ki a társadalomban, azaz a többség a megkezdett fejlesztések folytatására voksolt.

A közoktatási törvény 1999. évi módosítása után ez a folyamat felgyorsult, ami döntően annak volt köszönhető, hogy a minisztérium új vezetése az oktatásra mint teljes rendszerre vonatkoztatva fogalmazta meg fejlesztési célkitűzéseit. Ennek az oktatáspolitikának a kulcsfogalmai: a minőség, az esélyteremtés, a foglalkoztathatóság és a rendszerelmélet. Az irányítási eszközök között a rendszerváltozás óta először kapott kiemelt szerepet a széles kört elérő tudatos szakmai kommunikáció.

Az Orbán-kormány hivatali idejében az ösztönzőrendszer erősítésének eredményeként ismét jelentősen növekedett a közoktatási feladatok ellátására létrejött társulások száma. A polgári kormány ugyanakkor nem csupán az önkormányzatok együttműködését - és ezt hangsúlyozni szeretném -, de a kistelepülések és különösen az 1100 fő alatti települések önálló intézményfenntartását is támogatta. A két eszköz egyidejű alkalmazására korábban is volt példa, de míg akkor ezek az összehangoltság hiánya miatt egymás hatását részben kioltották, most egymást erősítve jelentős előrelépést eredményeztek. Ennek oka, hogy kistelepülési intézmények kiemelt támogatását csak abban az esetben biztosította az állam, ha ott a minőségi oktatás feltételeit garantálhatónak ítélte, a további feladatokat pedig társulás keretében látták el az önkormányzatok.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az óvodát, illetve az 1-4. évfolyamos iskolát a fenntartó önkormányzatok a korábbinál lényegesen nagyobb mértékű kiegészítő támogatásban részesítették. Amennyiben az 5-8. évfolyam oktatását közösen szervezték meg, ezzel a megoldással az állam támogatta, hogy kistelepüléseken is működjenek intézmények, ugyanakkor garantálta az ezekben folyó minőségi munka egyes feltételeit is.

A 2003. évi költségvetés általánosságban sem biztosítja a 2002. szeptemberi bérintézkedés fedezetét, ugyanakkor a kistelepüléseket még nehezebb helyzetbe hozta azáltal, hogy a kiegészítő normatíva egyetlen fillérrel sem emelkedett. A költségvetésben eredetileg nem tervezték a társulások további kiemelt támogatását sem.

Ez a megoldás valószínűsíti, hogy a Medgyessy-kormány a korábban létrehozott egyensúly fenntartása helyett kizárólag a társulások ösztönzésére, másként fogalmazva: körzetesítésre törekszik. Ezt a feltételezést erősítik azok a kormányzati nyilatkozatok is, amelyek a kistelepüléseken alacsony létszámmal működő óvodák és iskolák létjogosultságát kérdőjelezik meg.

A 2003. évi költségvetés kedvezőtlen hatása főként a nagy intézményhálózatot működtető, illetve az egyéb bevételekkel gyakorlatilag nem rendelkező kistelepülési önkormányzatokat érinti. Az érettségi vizsga megújításáról való szakmai gondolkodás és vita is évtizedes múltra tekint vissza. A Horn-kormány idején elindított szakmai fejlesztések az 1998-as kormányváltást követően is folytatódtak, és széles körű szakmai konszenzus jött létre a vizsga új tartalmát és funkcióját illetően. Az ennek alapján kidolgozott érettségi vizsgadokumentumok érvényesítik a kerettanterv képességfejlesztő irányát és új tartalmait. A vizsgafeladatok jellege kifejezi azt az erőteljes változást, ami az alkalmazott tudás, a problémamegoldás iránti igényben jelenik meg, a vizsgáztatás tervezett rendszere pedig lehetővé teszi az adott szerkezetű feladatsorok aktuális konkrét példákkal történő megjelenítését. Ilyen módon az érettségi mint vizsgahelyzet nem egyszerűen a megtanultak reprodukálása, hanem új helyzetekben történő alkalmazása lesz.

A 2005-től megújuló érettségi vizsga kétszintű, és az emelt szintű érettségi kiváltja majd a felsőoktatási felvételi vizsgát, az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi pedig egyúttal nyelvvizsgát is jelent majd. A 2002. évi választásokat követően a tárca új vezetése hosszú ideig lebegtette elképzeléseit az érettségi vizsgát illetően, amely kedvezett a vizsga megújítását ellenző kisebbségi vélemények felerősödésének. Az elkészített és elfogadott vizsgakövetelményeket a tárca felül kívánta vizsgálni arra való hivatkozással, hogy azok túlságosan magasak, a felsőoktatás oldaláról pedig egyre gyakrabban hangzik el, hogy újra kell gondolni azt, hogy az emelt szintű érettségi kiválthassa-e a felvételi vizsgát. Újabban a tárca vezetői részéről egyre gyakrabban hangzik el az, hogy a kétszintű érettségit ugyan bevezetik 2005-ben, azonban két-három év múlva már egy új koncepció, elvárás alapján vizsgáznának a diákok.

Bár az új koncepciót egyelőre titoktartás övezi, úgy tűnik, a vizsgamodellben lényegesen kisebb szerepet kapnának az egy-egy tantárgyhoz kapcsolódó vizsgák, és helyettük műveltségterületek ismeretanyagából adnának számot az érettségizők, és elképzelhető az is, hogy a vizsga újra egyszintűvé válik.

Tisztelt Ház! A diákok túlterheltsége csökken a jövőben - mondja a miniszter. Az már korábban kiderült, hogy pusztán a tanítási órák csökkentése ezt a problémát nem oldja meg. Emiatt került be a költségvetési törvénybe, hogy a tanórák számának csökkentése akkor lép életbe, ha a kerettantervben a miniszter április 30-ig gondoskodik a tananyag csökkentése megfelelő módjáról. A jelenlegi módosításban az szerepel, hogy az alsó tagozatban hétvégére tilos írásos házi feladatot adni.

A kötelességeit felismerő tanulóknak már korán meg kell ismerniük azt a helyzetet, hogy nekik feladataik vannak, hogy a feladatok teljesítésének elmulasztása olyan szankciókkal is járhat, hogy vagy még több feladat vállalásával pótolják be az elmaradásaikat, vagy a már felgyülemlett elmaradások és a bepótolatlan tudásanyag mennyisége miatt évet kell ismételni.

A kötelezettségeknek e világos rendjét minden tanuló és szülő megértette, és a diákot jobb teljesítményre ösztönözte. Ez a törvénytervezet már fiatal korukban arra szoktatja rá a tanulókat, hogy nekik nincsenek kötelezettségeik, semmi baj nem történik, ha nem tanulnak, nem írnak házi feladatot, nem hajlandók felelni, mert jobb teljesítmény nélkül is magasabb osztályba léphetnek.

(19.40)

A Magyar Demokrata Fórum arra kéri az oktatási minisztert, hogy gondolja végig a közoktatási törvény tervezett módosítását, vegye figyelembe a szülők, a pedagógusok és az érdekvédelmi szervezetek jó szándékú, figyelmeztető jelzéseit, és ezek összegzésével készítsen új javaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

Forrás: parlament.hu