DEMETER ERVIN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Három jól körülhatárolható feladat van az iraki úgymond rendezés kapcsán: újjáépítési feladatok, humanitárius feladatok és katonai feladatok vannak, béketeremtés, -fenntartás, ez egy képlékenyebb terület. Az előttünk levő határozati javaslatok közül az első ponthoz érkezett módosító javaslatról, illetve egy kapcsolódó módosító javaslatról szeretnék néhány szót mondani, ami tulajdonképpen a magyar szerepvállalást próbálja körülírni ebben a kérdéskörben, hiszen a határozat 2. pontjában felvetett problémát az Országgyűlés egy héttel ezelőtt megoldotta, a harmadik rész pedig a kormány végrehajtási feladataira ad felhatalmazást, ami alapvetően technikai jellegű.

Milyen szerepet is vállaljon Magyarország az iraki rendezésben? Ahhoz, hogy erre a kérdésre egyértelmű és érthető választ tudjunk adni, szükséges egy rövid előzmény felvillantása, az idő rövidsége miatt igazán csak távirati stílusban. Tehát az előzményekről:

Az iraki rezsim potenciális veszélyt jelent a demokratikus világra, ez a felismerés tudatosodott a kilencvenes évek elején Kuvait megtámadásakor. Ezért a nemzetközi közösség, az ENSZ Biztonsági Tanácsa Irak támadó katonai erejének a korlátozásáról döntött, valamint szigorú ellenőrzési eljárást kezdeményezett vegyi és tömegpusztító fegyvereinek a feltárására, illetve a felszámolására. Ez a folyamat hosszú idő alatt sem vezetett megnyugtató eredményre, illetve a legnagyobb jóindulattal mondhatjuk csak azt, hogy igen minimális és részleges eredményre vezetett.

Ekkor ez év elején az Amerikai Egyesült Államok úgy döntött, hogy katonai erővel számolja fel az iraki rezsim vélt vagy valós tömegpusztító eszközeit és magának Szaddám Huszeinnek a rendszerét is, mert úgy ítélte meg, hogy veszélyt jelent a demokratikus világra. Ekkor körvonalazódott két álláspont, és ekkor tértek el a vélemények egymástól. Ha röviden kell összegeznem, akkor azt mondom, hogy az egyik vélemény azt mondta, hogy most azonnal katonai beavatkozás szükséges, tehát katonai hadműveletek szükségesek. Ezt az álláspontot az Egyesült Államok képviselte elsődlegesen, hasonlóan vélekedett Nagy-Britannia is. Volt egy másik nagyon markáns álláspont, ami azt állította - és mi magunk ezt osztjuk -, hogy még nem merültek ki a békés rendezés eszközei, és a katonai beavatkozás csak nemzetközi felhatalmazás alapján, itt nyilvánvalóan az ENSZ Biztonsági Tanácsa jön elsődlegesen szóba, történjen.

Erre azért van szükség, mert ha azt mondjuk, hogy a demokratikus világot fenyegeti és veszélyezteti Irak a tömegpusztító fegyvereivel, akkor erre a megoldást és ennek a problémának a megoldását is ennek a közösségnek kell megadnia. Tehát azt mondjuk, hogy amennyiben a közösségre, és ez így is van, jelent veszélyt, közösségi megoldást kell találni.

Nos, innen ered az alapvető nézetkülönbség a jelenlegi MSZP-kormány és az ellenzékben levő Fidesz között, hiszen a kormány feltétel nélkül osztja az Amerikai Egyesült Államok álláspontját, ami megnyilvánult az úgynevezett nyolcak levelének aláírásában, de megnyilvánul a mind a mai napig meglévő vitában is. A Fidesz pedig azt az álláspontot képviseli, hogy ilyen katonai eszközök alkalmazására nemzetközi felhatalmazás alapján kerüljön sor.

Megtörtént a katonai akció, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia jelenleg katonai megszállás alatt tartja Irakot, és megnyílik a remény arra, hogy valamilyen békés rendezésre kerül sor. Nos, ebben a helyzetben is következetesen azt a magatartást képviseljük, hogy katonai akcióhoz való hozzájárulást nemzetközi felhatalmazás alapján lehessen csak megtenni. Igen ám, de mi van akkor, ha nincs egyelőre nemzetközi felhatalmazás, mondják a kormánypárti oldalon. Ehhez azért fontos azt hozzátenni, ahhoz hogy nemzetközi felhatalmazás legyen, a magyar kormány, a magyar diplomácia aktív működésére is szükség van; Magyarországnak is van ráhatása ezekre a folyamatokra, hisz ez a kérdés mind az ENSZ Biztonsági Tanácsának, mind a NATO asztalán ott fekszik, és tárgyalásra kerül, ami nem jelenti szükségszerűen határozat meghozatalát, de tárgyalásra kerül.

Azzal érvelnek még, hogy sürgősen kell cselekedni: kétszer ad, aki gyorsan ad - sokszor hangzik el a kormány oldaláról. Nos, megtettük az elmúlt héten azt a fontos lépést, ami a humanitárius segélyeknek utat enged, Magyarország a légterét és útjait átengedte ezeknek. Azonban, ha további döntésre van szükség, szét kell választani a katonai és a humanitárius, illetve az újjáépítési feladatokat, és erre irányuló módosító javaslatot készítettünk mi magunk is. Erre azért van szükség, hogy azt az álláspontot, hogy katonai beavatkozás csak nemzetközi felhatalmazás alapján lehessen, következetesen tudjuk képviselni. Mellesleg megjegyzem, meg vagyunk győződve arról, hogy ma sokkal nagyobb szükség van Irakban újjáépítő és humanitárius erőkre, ilyen jellegű segélynyújtásra, mint katonai erőre. Jelenleg Irakot megszállva tartja közel 200 ezer brit és amerikai katona, nem hiszem, hogy 300 magyar katonának a katonai erő szempontjából különösebb jelentősége lenne. Sokkal fontosabb és sokkal méltóbb emberibb feladat, ha ebben a kontingensben mi orvosokat és mérnököket tudunk rendelkezésre bocsátani.

Éppen ezért a Fidesz képviselőcsoportja készített egy módosító javaslatot, amely négy fő elemből áll. Három fő eleme megegyezik a Keleti György képviselő által benyújtott javaslatokkal, tehát az elnevezésében az iraki demokratikus újjáépítéshez szükséges stabilizációs és humanitárius műveletekről beszélünk, nem iraki rendezésről, hanem újjáépítést és stabilizációt szolgáló műveletekről beszélünk, és a kontingens feladatelvégzésére határidőként hasonlóan a 2004. december 31-éig terjedő időszakot jelöljük meg, azzal a kitétellel, hogy ez legfeljebb hat hónapos időtartam lehet.

Amiben különbözik a javaslatunk, annak a célnak a megfogalmazása, hogy válasszuk szét a katonai feladatokat a humanitárius és a műszaki feladatoktól. Éppen ezért, amikor a kontingensről beszélünk, beszúrásra került a műszaki és egészségügyi szó. Tehát azt javasoljuk, hogy abban a módosító indítványban, amit Keleti György képviselőtársunk beterjesztett, nyilván annak alapján, amit az előzetes tárgyalások alapján közösnek ítélt, kerüljön beszúrásra a műszaki és egészségügyi szó. Ezzel egyértelművé tesszük azt a szándékot, hogy nem katonai műveletekben, hanem műszaki, egészségügyi, azaz humanitárius feladatokban veszünk részt. Amennyiben ebben a kérdésben egyetértésre tudunk jutni, illetve ha a módosító javaslat csiszolást igényel, erről tovább tudunk tárgyalni, akkor természetszerűleg úgy gondolom, lehetőség nyílik arra is, hogy a parlamenti eljárást egyszerűsíteni tudjuk.

(19.30)

Összefoglalóan azt tudom mondani, hogy kezdettől fogva az a határozott véleményünk, hogy katonai beavatkozás csak nemzetközi közösség által adott felhatalmazás alapján lehet, ezért ha ezt megelőzően, ilyen jellegű határozat megszületését megelőzően kívánunk tevékenyen részt venni és segíteni, szét kell választani ezt a feladatot, és a szétválasztásra az előbb ismertetett módosító javaslatot tartjuk a legalkalmasabbnak.

Ezért tisztelettel kérem a Házat, hogy azt vitassa meg, és legjobb meggyőződése szerint fogadja el, hogy Magyarország a humanitárius és az újjáépítési feladatokban úgy tudjon szerepet vállalni, hogy egyértelművé teszi, hogy álláspontja következetes, hogy katonai lépésre csak nemzetközi felhatalmazással kerülhet sor.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Nyitray András tapsol.)

Forrás: parlament.hu