DR. BARTHA LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Szintén ehhez a ponthoz szeretnék én is hozzászólni, mivel az egyeztetésnek a szükségességét és végül annak az eredménynek az elfogadását azért mégiscsak közgyűlési döntésekhez kötné.

A 2001-ben felfüggesztett, illetve megszüntetett törvény - ágylábtörvénynek hívtuk az elmúlt időszakban - alapvetően nem ezt a célt szolgálta, azt gondolom, ezt mindenki tudja a parlament padsoraiban, aki az egészségüggyel foglalkozott, hanem a felelősségnek egy alsó szintre való - hogy mondjam - deklarálását; veszekedjenek ott, és onnantól kezdve mindig eldönthette az aktuális tárca, illetve a kormány azt, hogy egyébként ebből mit fogad be és mit nem fogad be. De magának a csatának a megvívását próbálták megspórolni hajdanában.

(17.20)

Nem igazán az egyeztetés volt itt a lényeg, hanem a helyi szinten történő birkózásokat segítette elő, ezért nem váltotta be igazából a hozzá fűzött reményeket, mert az egyeztetések általában elég furcsa módon következtek be.

Amit mi kezdeményeztünk, az nem erről szól, hanem arról szól, hogy vannak hosszú távú szakmai programok, amikor egy megyén belül több olyan intézmény van, amely hasonló profillal kíván fejleszteni egy megyén belül, egy régión belül a későbbiekben, hiszen a kormány terveiben a regionális egészségügyi szemlélet szerepel. Egy régión belül is lehetnek hasonló típusú fejlesztések, amelyek nem biztos, hogy költséghatékonyak, illetve nem biztos, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek képesek ezeket a fejlesztéseket ellátni. Azt gondoljuk, hogy ilyen szempontból az egyeztetés kell, szükségszerű, és igenis az az önkormányzat fogadja el ezeket a módosításokat, ezeket a terveket, amelynek az alkotmány, illetve az önkormányzati törvény a felelősségébe adja az egészségügyi ellátások szervezését.

Forrás: parlament.hu