DR. BARTHA LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Az 57. ponttal kapcsolatban felmerült dilemmára szeretnék, ugyanúgy, mint ahogy a bizottsági ülésen megtettem, válaszolni.

Itt egy filozófiai különbség van, azt gondolom, közöttünk. Abban a tekintetben egyébként az alvállalkozói szerződés és az önök által közreműködői szerződésnek minősített iromány között nincs semmi különbség, hogy mindkettő magánszerződés lesz egy intézmény és egy szakorvos között - e tekintetben semmi különbség nincs. (Dr. Vojnik Mária: Így van.) A tekintetben azért óriási különbség van, hogy a CVII., felfüggesztett törvény a közhasznúságot állította mint egyébként követendő utat, lehetőséget a törvényben az egészségügyi átalakítások elé. A közhasznú szerződések pedig mindenki által ismerten szabályozzák a profitnyerés lehetőségét, azt nem tiltják, csak úgy használják, hogy vissza kell fordítani a rendszerbe.

Vojnik képviselő asszony említette, hogy az üvegzsebtörvény a magánszerződésekig követi egyébként a közfinanszírozás lehetőségét, magyarul, az első pontig követi az önök tervezetében, azaz ha létrejön egy gazdasági társaság, amely szerződése már magánjogi szerződésnek minősül, még ha az OEP-pel is kötötte ezt a gazdasági társaság, attól lejjebb egyébként már az elosztását (Dr. Vojnik Mária: Nem.) - én csak önt idézem - nem követi; addig követi, onnantól már ezt nem követi, tehát ilyen szempontból a bújtatás lehetősége lényegesen nagyobb.

Egy másik, apró momentum, hogy a közreműködői szerződés fogalmába beletartozik - elnézést, nem tudok rá jobb kifejezést találni - a stróman alkalmazásának a lehetősége, azaz míg egyik alkalommal az alvállalkozói szerződésben nyílt viszonyok alakulnak ki a szerződő felek között, a közreműködői szerződésben nehezen követhető az, hogy a közreműködők mögött kiket találhatunk meg.

Forrás: parlament.hu