DR. BARTHA LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony, a szót. Tisztelt Parlament! A vita előző szakaszában jeleztem, hogy vannak olyan módosító indítványaink, amelyek arra a négy aggályra próbálnak meg választ adni, amit már az általános vita időszakában is többször felvetettünk, így a dolgozók helyzetének rendezésére, az egészségügyi ellátás színvonalának megtartására teszünk próbálkozásokat, próbáljuk védeni az önkormányzati vagyonelemeket, és a dolgozókat próbáljuk olyan helyzetbe juttatni, hogy tevékeny részesei lehessenek és - ne adj’ isten! - még haszonélvezői is egy ilyen típusú átalakulásnak. Ezért az 51., az 54., a 60. és a 74. ajánlási pontokat szeretném a figyelmükbe ajánlani.

Az 51. pontban egy új pontot kívánunk a törvény szövegébe beiktatni, és e pont gyakorlatilag azt tartalmazza - amennyiben erre mód és lehetőség nyílik -, hogy ha az egészségügyi ellátást már száz százalékban magánbefektető vagy nem az önkormányzat végzi, akkor is lehessen - és ez bizonyos szempontból ellentétes a gazdasági törvényekkel, de azt gondolom, hogy át bírjuk írni itt e pontban a törvényeket -, akkor is legyen joga egy személyt delegálni e gazdasági társaság felügyelőbizottságába, igazgatótanácsába, felügyeleti szervébe az ellátási kötelezettséggel rendelkező önkormányzatnak. Mert bár a válasz a bizottsági vitában, amikor a kormány nem támogatta az indítványt, az volt, hogy így is megvan az ellenőrzési jogosítvány, azt azért mindannyian tudjuk, hogy nagyon sok kérdés a napi élet szintjén dől el, it- és fb-ülések alkalmával sokkal nagyobb rálátása van egyébként mindenkinek, személyeknek bizonyos döntésekre, mint évente-kétévente összefoglaló jelentések áttekintése folyamán.

Az 54. pontban azt szeretnénk elérni - és ez nagyon fontos módosítás -, amikor is a különböző, a működést ellenőrző indítványokról van szó, hogy mikor kell ellenőrizni a szolgáltatást végzőt. Itt a normaszövegben, amit a kormány elénk terjesztett, szerepel az a szó, hogy akkor kell ezt a vizsgálatot lefolytatni, ha a szakmai színvonal jelentősen csökkent, és még akkor is csak külön felkérésre, a közszolgáltatásért felelős szerv külön kérésére kell elvégezni az egészségügyi hatóságnak ezt a vizsgálatot. Ha elhisszük, feltételezzük azt, hogy jogos a kormánynak az az igénye, hogy az ellátási színvonalat emelni kívánja, és mindenféleképpen legalább a mai szinten megőrizni, akkor a “jelentősen csökkentö kifejezés valamilyen módon ellentmondást feltételez. Az pedig, hogy mi azt mondjuk, hogy már a legkisebb csökkenésnél is kötelezően fel kell kérni az egészségügyi hatóságot a célellenőrzés lebonyolítására, kifejezetten az ellenőrzést, a közszolgáltatások szintjének megőrzését szorgalmazza.

A 60. §-ban egy olyan módosítást teszünk, amire már az előbb is utaltunk, hogy a szakorvosok az ő szintjükön - alvállalkozói vagy közreműködői szinten az önök megfogalmazásában - köthessenek finanszírozási szerződést az országos egészségügyi pénztárral, a megyei pénztárakkal. Itt szintén utalnék a délelőtt említett kormányprogramra, amiben is önök azt ígérték a választóknak, így az egészségügyben dolgozóknak, hogy módjuk és lehetőségük lesz részt venni az átalakulási folyamatban, és privilegizált helyen fognak majd szerepelni.

Végül, de nem utolsósorban az utolsó megmaradt állami, nemzeti vagyon védelmét szorgalmazzuk a 31. § teljes eltörlésével, ami a vagyonértékesítésről szól. Úgy gondoljuk, hogy a törvény szellemével, illetve a kommunikációval, annak szellemével teljesen ellentétes a 31. §, amely külön fejezetet szentel egyébként a vagyonértékesítésnek, és az ott megfogalmazott pontok pedig mindenféleképp ellentétesek, azt gondolom, a magyar nemzeti érdekekkel; az egészségügyi vagyon elherdálását pedig tökéletesen szolgálnák, hogyha így, ebben a formában megvalósulnának, illetve így, ebben a formában kerülnének a törvény szövegébe.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu