ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig felkérem
képviselőtársunkat, hogy lássa el kézjegyével az esküokmányt, Németh Zsolt urat
pedig arra kérem, hogy legyen ebben a
segítségére. (Megtörténik.) Képviselő
úrnak valamennyiünk nevében sok sikert és eredményes munkát kívánok képviselői
munkájához. Köszönöm szépen. (A
megválasztott képviselőnek elsőként gratulálnak: Herényi Károly, Lendvai
Ildikó, Kuncze Gábor, dr. Áder János, Harrach Péter, dr. Pető Iván.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Amíg a
gratulációk zajlanak, bejelentem, hogy a köztársasági elnök úr az alkotmány
30/A. § (1) bekezdés h) pontja alapján 2003. június 14-i hatállyal Kocsi
Lászlót, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkárát tisztségéből felmentette,
és június 15-i hatállyal politikai áramtitkárnak Vass Lajos urat kinevezte. Államtitkár úrnak az
Országgyűlés és a magam nevében gratulálok, és sikereket kívánok a munkájához.

(13.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Bejelentem, hogy a Győri Városi
Bíróságtól Papp József képviselő úr mentelmi
jogának felfüggesztésére irányuló megkeresés érkezett magánvádas
bűncselekmény miatt. A megkeresést kiadtam a mentelmi, összeférhetetlenségi és
mandátumvizsgáló bizottságnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bejelentem, hogy a Magyar
Szocialista Párt képviselőcsoportja ma kezdődő rendkívüli ülésünkre Pásztohy
András képviselő urat, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja pedig a
holnapi ülésnapra Csáky András képviselő urat frakcióvezető-helyettesnek megválasztotta. Sikeres munkát kívánok a
frissen megválasztott frakcióvezető-helyette­seknek. (Szórványos taps.) Köszönöm szépen.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági elnöki értekezlet
alapján tárgysorozatba-vételre, illetve ajánlás készítésére kijelöltem a
bizottságokat; ez, tisztelt képviselőtársaim, a belső számítógépes hálózaton
megtekinthető.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Emlékezők! Tisztelt
Képviselőtársaim! Negyvenöt éve annak, hogy a XX. századi magyar történelem
egyik legtisztább erkölcsű magyar politikusa, 1956 hőse, Nagy Imre életét adta eszméjéért. A történelem egyik tragikus
fintora, hogy a halálos ítéletet saját elvtársai mondták ki rá. Hóhérai azzal
indokolták a testvérgyilkosságot, hogy Nagy Imre elárulta közös ügyüket. Pedig
Nagy Imre nem volt áruló ‑ miniszterelnöki esküjéhez, erkölcsi és
politikai elveihez haláláig hűséges maradt. Mindezt nem bocsáthatták meg neki.
Száműzetésében, majd a börtönben is saját árulásukra emlékeztette bíráit és
hóhérait, ezért testével együtt szellemét és emlékét is megpróbálták
eltüntetni ‑ nem sikerülhetett. Éppen 14 éve annak, hogy a
rendszerváltás legfelemelőbb napján a Hősök terén több százezer ember tisztelgett
a felravatalozott egykori miniszterelnök és társai emléke előtt. Valódi
katarzis volt 1989. június 16-a: egy nemzet, egy társadalom megrendülésének és
ébredésének történelmi pillanata.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Emlékezők! Nagy Imre
emléke tudatosíthatja, hogy a Kádár-rendszer, konszolidációjával,
kompromisszumaival, kényszerű reformjaival, sajátos komfortosságával együtt,
bűnben született. Éppen ezért Nagy Imre meggyilkolásának, mártíromságának
emléke valódi politikai és társadalmi kiegyezésre, újratemetésre nyújtott
lehetőséget, s arra a rendszerváltás előtt nem kerülhetett sor.

Tisztelt Képviselőtársaim! A harmadik Magyar Köztársaság
kikiáltása azonban eddig mégse jelentett Nagy Imre számára igazi történelmi
elégtételt. A rendszerváltás során alakját, 1956 forradalmát sokszor olyanok
próbálták meg kisajátítani, akikhez életpályája alapján vajmi kevés fűzte. Míg
gyilkosai annak idején a demokrácia és a függetlenség hitvallását felejtették
ki hagyatékából, addig mai értelmezői megengedhetetlen módon zárójelbe teszik
Nagy Imre életének meghatározó politikai vonását, szelíd, ám megtörhetetlen
baloldaliságát. Más szóval, de keményen fogalmazva: egykor saját elvtársai, a
rendszerváltást követően pedig eszmei ellenfelei próbáltak meg életművéből
tetszés szerint válogatni.

Emlékeinkben Nagy Imre életútja, amely a tragikus vég felől
nyerte el értelmét, nem egyenletes. A moszkvai kommunista emigráns, a földosztó
miniszter, az emberibb országot építeni szándékozó miniszterelnök mellett elsősorban
nemzeti politikussá lett reformerként és erkölcsi tartását őrző, mártíromságot
szenvedett személyiségként őrzi őt emlékezetünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Honfitársaim! Emlékezők! Az
1956-os forradalomhoz a legnagyobb utat épp a forradalom miniszterelnöke, Nagy
Imre tette meg. Különösen fontos, szimbolikus jelentősége volt annak, hogy a kormány
élén egy olyan személyiség állt, aki ugyan az előző rendszerből emelkedett ki,
s akinek a megnyilvánulásait kétértelműségek is terhelték, de aki végül is
minden kétséget kizáróan a nép és a nemzet oldalát választotta korábbi,
kommunista pártelkötelezettsége helyett. Ezt a választását, élete árán is,
hűségesen megtartotta.

Erkölcsi példája ma is megkerülhetetlen. Hűsége, önzetlensége,
önfeláldozása az aktuális politikai hasznot kergető világunkban nem válhat
anakronizmussá, ahogy újratemetésének és a rendszerváltásnak felemelő élménye
sem. Tudjuk, hogy Nagy Imre egy független, szabadabb és igazságosabb
Magyarországért élt és halt meg. Éppen ezért amikor itt, a Házban megszólalunk,
amikor döntünk egy-egy kérdésben, gondoljunk egy pillanatra arra, hogy a mártír
miniszterelnök szoborarca, mert a művész így formálta meg, felénk fordul,
mintha nézne bennünket ‑ ne legyünk méltatlanok hozzá! Köszönöm
képviselőtársaim figyelmét. (Taps.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon a kormány nevében felszólalásra jelentkezett László Csaba
pénzügyminiszter úr, a „A forint árfolyamárólö címmel. Öné a szó, pénzügyminiszter
úr.

(Dr. László Csaba
pénzügyminiszter mikrofonja nem működik. ‑ Hordozható mikrofont
helyeznek elé.) Köszönöm szépen. Megkérem a jegyző urakat, hogy az időt
figyeljék, amíg a kijelzőt is megjavítják.

Öné a szó, miniszter úr.

Forrás: parlament.hu