HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Erre az egyszerű kérdésre, hogy mi az
első esztendő ára, nagyon egyszerű választ lehet adni: az előző hetek eseményei
szerint egyszer 76 milliárd forint, amivel a költségvetési intézményeket sújtották
és vonták el támogatásuk egy részét, a másik pedig a sáveltolás, ami nem más,
mint a forint leértékelése.

Az elmúlt fél év során, sőt az elmúlt egy esztendő során a
Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja számos alkalommal hívta fel a kormány
figyelmét, hogy baj lesz. A baj akkor kezdődött, amikor a választási ígéretek
beváltása mellett tört lándzsát a kormány, és ezzel olyan helyzetbe hozta saját
magát, amiből alig-alig látszik kiút. Aztán ugyanúgy, ahogy 1995-ben, a
Bokros-csomag idején 8-9 hónapig nem történt semmi, és a költségvetés hiánya
8,4 százalékra rúgott, akkor kapkodva, hirtelen bevezették a Bokros-csomagot. A
tavalyi esztendő végére ez a hiány, meghaladva a '95-ös esztendeit, fölment 9,2
százalékra, és ebből elég logikusan következett, hogy megszorító intézkedések
bevezetésére lesz szükség.

Minden alkalommal, amikor ezt szóvá tettük, akkor a
pénzügyminiszter úr vagy távollétében az ő államtitkára meggyőzött minket, hogy
az ország gazdasági helyzete rendben van, az ország gazdasági motorja jól
működik, semmiféle megszorító intézkedésre nem kerül sor, és az ellenzék csak
huhog. Hiába hivatkoztunk a Gazdaságkutató Intézet jelentésére, hiába
hivatkoztunk nemzetközi pénz- és hitelintézetek minősítésére, hiába
hivatkoztunk a külföldi befektetők érdeklődésének visszaesésére, a szavaink
süket fülekre találtak.

Mégis, mi az oka, hogy most üres a kassza, mi az oka annak,
hogy a tervezett költségvetési hiány legalább 200 vagy 250 milliárd forinttal
meg fogja haladni azt, amit a pénzügyi kormányzat előirányzott és elképzelt? Az
első ok, ahogy ezt már mondtam, a választási ígéretek oktalan beváltása, ezen
ígéretek első törlesztő részletét első alkalommal most fizeti meg a magyar
társadalom. A második pedig egy stagnáló gazdaság, a gazdaságpolitikai elképzelések
teljes hiánya.

Miniszterelnök úr elemzésében azt mondta, amikor a kormányt
átalakította, hogy nem voltak pontosak azok a gazdasági felmérések,
hatástanulmányok, amelyek alapján a döntéseket meghozták. Azt kérdezem
tisztelettel, hogy a mostani döntések milyen felmérések, milyen gazdasági
elemzések alapján születtek. Mit vár a kormány ezen intézkedések sorozatától?
Miért pont 76 milliárdra volt szükség? Hogy fogja a magyar gazdaság helyzetét
javítani ez a 76 milliárdos elvonás, vagy hogy fogja javítani a sáveltolás,
illetve a forintleértékelés?

Adódott egy helyzet, és a kormány a lehető legprimitívebb
megoldást választotta, a fűnyíróelvet alkalmazta. Az egyik oldalon csökkentette
a kiadásokat, a másik oldalon pedig megpróbálja forintleértékeléssel ösztönözni
az idegenforgalmat, a kis- és középvállalkozókat, ahelyett, hogy valójában
átgondolná, hogy erre a helyzetre milyen választ lehet adni, és milyen választ
illik adnia egy felelős kormánynak. Tekintettel arra, hogy nem egészen egy
esztendő, és itt állunk az európai uniós csatlakozás küszöbén, óhatatlanul
felmerül a kérdés, hogy vajon miért nem tekinti át valójában a pénzügyi
kormányzat a jelen helyzet okait, miért nem dolgoz ki egy olyan gazdasági
stratégiát vagy programot, amely ezt a helyzetet megoldaná.

Erre két válasz lehetséges. Az egyik válasz az, hogy nincs
gazdaságpolitikai elképzelése ‑ és ez a rosszabbik válasz és a
rosszabbik alternatíva.

(13.40)

A másik pedig az, hogy lenne, de fél a népszerűségvesztéstől,
hiszen tudjuk, hogy a közvélemény-kutatási adatok alapján a szocialisták
vezetik a listát. De azt is tudjuk, hogy ennek mi az ára ‑ erről
beszéltem az előbb -: ennek az árát fizeti meg most a magyar választópolgárok sokasága.

Egy esztendővel állunk az európai uniós csatlakozás előtt,
és Magyarország jelen állapotában nem azt mutatja, legalábbis a kormány
tevékenysége, hogy be fogunk lépni az Európai Unióba. A helyzet azt mutatja,
hogy az Európai Unió felé sodródunk ‑ ez egy sodródó kormány,
sodródó gazdasággal, sodródó, és nem is tudom, milyen elképzelésekkel.
Nyolc-kilenc hónap van hátra az uniós csatlakozásig, itt az ideje, hogy a
kormány végre tegye azt, amit tennie kell és amire felesküdött, mert talán még
mentheti, ami egyelőre menthetetlennek látszik.

Köszönöm. (Szórványos
taps az ellenzék soraiból.)

Forrás: parlament.hu