PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Vidéki képviselőként járva az országot azt látom, mezőgazdasági gazdálkodóként azt tapasztalom, hogy ismét nyakunkon az aszály. Térségenként és növénykultúránként ugyan eltérő mértékben, de sajnos folytatódik az elmúlt évhez hasonló aszályos időszak, annak a mezőgazdaságra, a termelőkre és a társadalomra gyakorolt minden kedvezőtlen hatásával. Elszomorító dolog érzékelni főként az Alföldön, de a többi tájegységünkön is, hogy többségében alig térdig érő, ritka és a kényszerérés jeleit mutató gabonatáblákat láthatunk.

Szűkebb hazámban, Somogyországban az aszály mértéke a legnagyobb a dél-dunántúli térségben. A sokévi átlagnál mintegy 120 milliméterrel kevesebb csapadék hullott az első öt hónapban. Már most látszik, hogy kalászosokból jó, ha 3-3,5 tonna/hektárt tudunk betakarítani, a gyengébb adottságú területeken még ennél is szerényebb terméseredményeket várhatunk. A tavaszi vetésű növényeknél is elmondható a csapadékhiány okozta depresszió, s ez nemcsak a kukorica alacsony hozamát jelzi előre, hanem a dráguló takarmányköltségeket is. Kétségkívül az is igaz, hogy az aszály okozta terméskiesés nagyságát kedvezően befolyásolja az adott növény esetében alkalmazott agrotechnika időbelisége és minősége is, de döntő kérdés a csapadék mennyisége és minőségi eloszlása.

Az aszály sújtotta termelőket rendkívüli módon foglalkoztatja, és jövőbeni fennmaradásukat, megélhetésüket is döntően befolyásolhatja, hogy a már keletkezett és a későbbiekben esetleg várható aszálykáraink enyhítését segíti-e a kormányzat. Éppen ezért az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ellenőrző albizottsága is foglalkozott legutóbbi ülésén a termelőket ért várható aszálykárok és az enyhítésüket célzó tervezett intézkedések összefüggéseiről. Akkor is felhívtuk a kormány figyelmét a károk felmérésének folytatására és az azok kompenzálására irányuló intézkedések előkészítésére.

Úgy vélem, a társadalom többi tagját kimondatlanul is érdekli az, hogy vajon meglesz-e az ország kenyere, illetve a mindennapos élelmiszer-szükségletük megfelelő mennyiségben, minőségben és elfogadható áron biztosítva lesz-e. Mindannyian láttuk és éreztük az elmúlt évi aszály okozta kártételt, amely a felmérések alapján több mint 40 milliárd forintos kiesést okozott a mezőgazdaságban. A kormányzat ennek a kiesésnek mintegy 40 százalékát kárenyhítésként biztosította a termelőknek.

Most ismét nehéz helyzetben vagyunk, ezért fordulok a kormányhoz, illetve államtitkár úrhoz. A gazdálkodók érdekében kérdezem, hogy a kormány milyen lépéseket tett, illetve tesz azért, hogy az aszály okozta terméskiesés mértékét folyamatosan figyelemmel kísérje annak érdekében, hogy a szükséges intézkedéseket időben meghozhassa. Kérdezem továbbá, hogy az eddigi tapasztalatok mit mutatnak, milyen hozamkiesés várható növénykultúránként. Gondolkodik-e a tárca abban, hogy a további károk enyhítése, illetve elkerülése érdekében az öntözést folytató gazdák részére az öntözővíz díját támogatásban részesítik-e? Gondolkodnak-e az erdőket sújtó károk számbavételén és enyhítésén?

Végezetül kérdezem miniszter urat, illetve államtitkár urat, hogy a kormány foglalkozik-e az aszálykárok enyhítésével, egyáltalán milyen kárenyhítésre számíthatunk mi, gazdálkodók. Ez azért fontos számunkra, mert tartalékaink kimerültek, így saját forrásból az árbevételt és a jövedelemkiesést nem tudjuk pótolni. Tudom, az lenne a szerencsés, ha egy év termése a bankban lenne, egy év termése a magtárban lenne, és egy év termése a határban lenne, de sajnos ez most nincs így.

Kérem államtitkár urat, hogy az általam megfogalmazott, meggyőződésem szerint jogos, megtapasztalt észrevételeket szíveskedjen felhasználni a kárenyhítést szolgáló döntések előkészítésében, mivel az aszály itt van, cselekednünk kell.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu