BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy már az államtitkár úr expozéjában és a bizottsági előadók tájékoztatójában is elhangzott, a törvény elég korosnak bizonyult, hiszen az első generációs törvények közé tartozik. Az is elhangzott, hogy mintegy ötven alkalommal került módosításra, és most az illetékes tárca, a Pénzügyminisztérium vezetése úgy döntött, hogy egységes szerkezetben, bizonyos elemeket átemelve, de tulajdonképpen egy új törvényjavaslatot nyújt be a Ház elé. Jó lett volna, ha az elhatározás megszületése előtt a vállalkozásokat képviselő szakmai kamarákkal konzultáltak volna a Pénzügyminisztérium illetékesei, mert – mint ahogy elhangzott – a 12-13 éve működő törvény alkalmazása során nyilván születtek olyan tapasztalatok, amelyek figyelembevétele mindenképpen indokolt lenne.

Elhangzott az is, hogy a törvényjavaslatban többek között a kiszámíthatóság, a határidők pontos megjelölése, illetve az adminisztrációs terhek csökkentése, az adóadminisztráció egyszerűsítése volt a cél. Ha a beterjesztett törvényjavaslatot ebből a szempontból megnézzük, azt látjuk, hogy bizony vannak benne olyan szabályozások, amelyek mindenképpen megértek arra, hogy a Pénzügyminisztérium az említett tapasztalatok és vélemények birtokában felülvizsgálja azokat.

Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül néhány dologra felhívjam a figyelmet, amiket a bizottsági ülésen is szóvá tettünk, kifogásoltunk. Ilyenek például az adminisztrációs terhekkel kapcsolatos különböző adatbejelentések. Ha egy társaság megalakul, adatlapot kell benyújtania a cégbírósághoz, az adóhivatalhoz, a statisztikai hivatalhoz, és bankszámlát kell nyitnia. Nos, ezeket a kötelező gyakorlatokat minden vállalkozónak el kell végeznie. Ebben azt kifogásoljuk, hogy olyan adatokat kell ismételten benyújtaniuk az adóhivatalhoz a vállalkozásoknak, amelyek már a cégbíróságnál is rendelkezésre állnak. Amikor a cégbíróságtól megérkezik az adóhivatalhoz a nyilvántartásba vétel, és a vállalkozás elmulasztja tizenöt napon belül ugyanazokat az adatokat benyújtani az adóhivatalhoz, amelyek egyébként ott már rendelkezésre állnak, akkor szigorú mulasztási bírsággal sújtja őt az adóhivatal. Nem igazán értjük, hogy milyen adminisztrációs teher csökken ebben az esetben, amikor ugyanazt kétszer kell megismételnie egy vállalkozásnak. Az, hogy az egyéni vállalkozókról nincs olyan nyilvántartás a cégbíróságnál, mint a társas vállalkozásokról, nem kifogás, mert akkor szíveskedjék az ezért a törvényjavaslatért felelős tárca erre a vállalkozói körre szűkíteni ezt a kötelező adatszolgáltatást.

A határidőkkel kapcsolatban a kiszámíthatóságot illetően azt kifogásoltuk, hogy az adó-visszatérítésnél nem tisztázott, hogy az adóhivatal milyen határidőn belül köteles eljárni. Gondolok például arra az esetre, amikor valaki áfát igényel vissza.

Erre negyvenöt nap a nyitva álló határidő az APEH részéről, de ha valamilyen hibát követett el az illető a visszaigénylés benyújtásánál, akkor felhívja az adóhivatal a javításra, bemegy személyesen, kijavítja a hibát, és innentől kezdve kezdődik újra a határidő számítása. Ha ezt jól megszámítjuk, akkor bizony előfordulhat, hogy 80-90 nap után jut hozzá a visszaigényelt adójához.

Még sorolhatnám az elhangzott kifogásokat, amit a vitában természetesen meg fogok tenni. Mindezekre tekintettel a Fidesz és az MDF képviselői nem tartották általános vitára alkalmasnak a benyújtott törvényjavaslatot. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu