DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A kutatási és technológiai innovációs alapról szóló törvényjavaslathoz számos módosító javaslatot adtunk be - mármint a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség -, ezekkel kapcsolatosan szeretném még egyszer álláspontunkat ismertetni. Ezek között jó néhány olyan is volt, amely a bizottságban kellő támogatásra talált, és azt kell mondanom, ha önmagának a módosító javaslatnak a szövegét nem is minden esetben tartották a kormánypártok elfogadhatónak, az ötlettel és a gondolattal egyet tudtak érteni, tehát remélem, hogy ennek alapján a konszenzus irányába el tudunk majd mozdulni.

A törvényjavaslat (2) bekezdésének a) pontjában azt javasoljuk, hogy egy kiegészítést tegyünk be. A kiegészítés célja az lenne, hogy közvetlenül nem innovációs jellegű, ám az innovációt közvetve vagy éppen akár közvetlenül is megalapozó elősegítő kutatások is finanszírozhatóak legyenek az alapból. Remélem, hogy ez ügyben közös nevezőre tudunk jutni.

Ugyan elhangzott a PM részéről, de mind a mai napig nem találkoztunk ilyen módosítóval, ebből következően fenntartjuk mindaddig, amíg nem látjuk a visszavonásról szóló javaslatot, miszerint mit finanszírozhat az alap és mit nem. Az eredetileg benyújtott törvényjavaslatban szerepel az, hogy az alap tőkebefektetéseket is eszközölhet, tulajdoni tőkehányadokat növelhet meg. Mi azt szeretnénk javasolni, hogy a technológiai intenzív vállalkozásokban történő részvétel oly módon történjen, hogy a tulajdonosi részek az alapot illessék, vagy közhasznú társaság formájában. Ily módon ne legyen mód arra, hogy az alapból származó pénzforrások magánzsebekbe vándoroljanak.

Javasoljuk azt is a törvényjavaslat 7. §-ában, hogy a központi költségvetés támogatási részénél mit és hogyan kellene meghatározni. Azt gondoljuk, hogy célszerű lenne, ha a központi költségvetési támogatást viszonylag konkrétabban behatárolnánk, mint ha csak annyit mondunk ki, hogy olyan nagyságrendben lesz majd egy idő után, ahogyan az a vállalkozói szektorból történt befizetésekkel remélhető lenne. Azt gondolom, hogy ez azért szerencsétlen megfogalmazás, mert egész egyszerűen nem látjuk a nagyságrendjét sem annak, hogy milyen mérvű lesz a befizetés mértéke. A bizottsági ülésen erre vonatkozóan a Pénzügyminisztérium jelen lévő képviselője sem tudott biztos választ adni, sőt azt is elmondta, hogy 2002-es adatokkal tudtak számolni, ami azt jelenti, hogy a 2002-es adatokhoz képest a 2003-as évi fejlemények már nincsenek benne.

Nincsenek benne azok a fejlemények, amelyek sajnos elég elszomorítóak, nevezetesen, hogy történtek gyárbezárások, nem is kevés, és az ország számos pontján, ami azt jelenti, hogy a vállalkozói oldalról történő befizetések mértéke jóval kisebb arányú ahhoz képest, amit a 2002-es adatokból vélelmezni lehet. Ebből persze az is következik azonnal, hogy ha ehhez mérten kell a költségvetési befizetéseket is nézni, akkor ez összességében generálisan csökkenti.

A mi javaslatunk az, hogy a 2004. évben a központi költségvetésből történő támogatás mértéke ne legyen kisebb, mint a 2002. évben az összes kutatásra, fejlesztésre fordítható költségvetési támogatás mértéke. Azt gondolom, hogy ha figyelembe vesszük egyébként akár az inflációs mértéket, akár az összes egyéb járulékos tehernövekedés mértékét, akkor bizony azt kell mondani, hogy még ez sem jelenti a szinten tartást, még ennél is indokoltabb lenne nagyobb összeg. Tehát azt gondolom, nyugodtan mondhatjuk, hogy kellő visszafogottságról tettünk tanúbizonyságot.

Van egy olyan módosító javaslatunk, amely kifejezetten arról szól, hogy mennyit fordíthat a felálló alap pénzbevételeiből működési finanszírozásra az ehhez kapcsolódó technológiai hivatal.

(11.30)

A javaslat, az eredeti javaslat 3 százalékról szól, mi 1 százalékot javaslunk a következő megfontolásokból. A Pénzügyminisztérium becslése szerint 40-50 milliárdos lehet ez az alap. Ha ennek az 1 százalékát vesszük - és most az egyszerűség kedvéért számoljunk 50 milliárddal -, az 500 millió. Megjegyzem, a költségvetési törvénytervezetben a következő számok szerepelnek - jóllehet, a bizottsági ülésen a Pénzügyminisztérium képviselője azt mondta, hogy nincs költségvetési vonzata, a költségvetés törvényben mégis van -: technológiai hivatalra 675 millió, a kutatási-fejlesztési pályázati irodára pedig 200 millió. Ez összesen megközelítőleg 1,4 milliárd forint.

Amennyiben 3 százalékkal számolunk, az alappal kapcsolatos költségek 3 százalékát lehetne működésre fordítani, akkor ez összesen 2,4 milliárd forint, ami csak működésre fordítható. Azt gondolom, hogy azért ez igen nagy summa, főleg annak fényében nagy summa, ha azt látjuk, hogy a 2004. évi költségvetésben viszont a felsőoktatástól elvont összeg mértéke (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ilyen nagyságrendű. Azt gondolom, hogy e tekintetben talán találjunk valami normális és közös nevezőt.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu