DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdésben az ügyész hozza meg a döntését. Olyan esetekben lehet szó ennek a kicsit pontatlanul - de erre a képviselő úr is utalt - vádalkunak nevezett jogintézménynek az alkalmazásáról, amikor a feljelentés elutasítását vagy a nyomozás megszüntetését azzal az indokkal látja az ügyész lehetségesnek, ha egy sokkal jelentősebb bűnüldözési vagy pedig nemzetbiztonsági érdek fűződik ahhoz, hogy az együttműködő terhelttől információkat, végső soron bizonyítékokat nyerjenek, mint ahhoz, hogy vele szemben lefolytatható legyen ez a büntetőeljárás. Ilyen megoldásra nincs lehetőség akkor, ha ez az együttműködő terhelt emberéletét oltott ki szándékosan, vagy olyan bűncselekményt valósított meg, ami egy ilyen magatartást tartalmaz.

Abban az esetben, ha alkalmazzák ezt a jogintézményt, bizonyos védettséget nyer a pentitó, mert a tanúvallomását ugyan köteles megtenni, de a tanúvallomása alapján nem rendelhető el, nem folytatható vele szemben büntetőeljárás, illetőleg ez perújítási okként sem fogadható el. Nyilvánvaló ennek az oka: ha kötelezettség van, akkor valamilyen mentességet is kap.

Arra a kérdésére, hogy ki köteles kártérítésért helytállni, azt tudom válaszolni, hogy ilyen esetekben az állam vállal felelősséget kvázi a sértett számára a kár megtérítésére, és egy vélelem is fennáll, hogy a kártérítés jogalapja rendben van.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu