DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sok mindenről lehetne szólni, de figyelembe véve elnök úr intelmeit meg a saját magam kényelmét is, nem fogok mindenről szót ejteni, mindarról a módosító indítványról, amit benyújtottam az első szakaszhoz, csak a leglényegesebbekről. De azért jelzem, hogy ebben a vitaszakaszban a 13., 62., 65., 32., 34., 53., 55., 66., 82., 97. és 117. pontokhoz nyújtottam be módosító indítványt, amelyek egy kicsit még össze is függenek.

Kezdeném talán a legelsővel. Legelőször is azt mondanám, hogy minden módosító indítvánnyal, amit akár a kormánypárt, akár az ellenzék nyújtott be, de a kormánypárt részben visszavonta, de én a visszavontakkal is majdnem minddel egyetértettem, mert világosan láttam bennük azt a szándékot, hogy itt szinte eltűnik a kormánypártiság meg az ellenzékiség, mert hisz valamennyien ki vagyunk téve a választóink akaratának, akik ezt kívánják tőlünk, és szinte elmosódnak a mindenféle más jellegű különbségek. S így is van, több mint egymillió ember él társasházban, és azoknak a napi problémáit kellene megkönnyítenünk.

Rögtön egy olyan elvi kérdéssel foglalkoznék, amelyet sajnos 1977 óta - amikor még a törvényerejű rendelet szabályozta a társasházakat - hurcolunk magunkkal, és amely szerintem egy fatális félreértésen alapul. Ez a 2. § (1) bekezdése. Ugyanis ez már '24-től így van. Korábban is voltak olyan házak, amelyekben külön lakásokban laktak emberek és a tulajdonuk volt, de még nem volt társasház, csak közös tulajdon volt. Éppen azért találták ki a társasházat, hogy legyen egy világosan elhatárolható külön tulajdon és közös tulajdon. A tulajdonos a külön tulajdonnal és a közös tulajdonnal, illetve a ráeső közös tulajdonrésszel csak együtt rendelkezhet. Ez világos és elfogadható. Rendelkezési jogosultsága azonban ténylegesen és kizárólagosan csak a külön tulajdonon áll fenn. A közös tulajdonon már nem száz százalékig, mert a régi jogszabályok is, de a mostani is több olyan lehetőséget ad a többi tulajdonostárs részére, hogy a közös tulajdon valamely részével rendelkezzenek, akár a többség, akár a kisebbség, mert hisz tudjuk, ha akár csak egy tulajdonos is a lakását akarja nagyobbítani vagy más okból, a bírósághoz fordulhat, és kérheti a közös tulajdon oda eső részének a megváltását.

Tehát egy tulajdonrésszel más is rendelkezhet, következésképpen a közös tulajdon és a külön tulajdon teljes egészében elválik egymástól. A külön tulajdon szent, a közös nem, hiszen azért közös tulajdon, hogy más is rendelkezhessen vele. Éppen ezért - mint mondtam - elfogadható, hogy csak együtt lehet vele rendelkezni, az viszont teljesen elfogadhatatlan, hogy ez a kettő együtt minősül önálló ingatlannak. Nem minősülhet annak, mert ez a fából vaskarika, és ezt '77 óta hurcoljuk magunkkal. Tehát a 2. § (1) bekezdésére irányuló módosító indítványom ezt a régi hibát próbálná korrigálni, és azt mondaná, hogy a közös tulajdonrész alkotórészét képezi a külön tulajdonnak, de nem az. Vagyis kimaradna az a rész, hogy ez együtt minősül önálló ingatlannak.

A következő általam fontosnak tekintett és elvi kérdés éppen abból adódik, hogy azért találták ki a társasházat, mert a közös tulajdon egy rendkívül kellemetlen dolog. Ezt mindnyájan tudjuk, biztos mindenkinek van a családjával együtt közös nyaralója, amiből különböző kellemetlenségek adódhatnak, és erre a polgári törvénykönyv szabályai vonatkoznak. A korábbi is, de ez a törvénytervezet is tartalmazza azt, hogy a legfeljebb hatlakásos ház, tehát a hatnál kevesebb lakást tartalmazó ház maga dönti el, hogy társasháznak tekinti-e magát vagy sem. Ha annak tekinti, akkor alapító okiratot kell létesítenie s a többi, tehát mindazt, amit egy társasháznak. Ha azonban nem, akkor a polgári törvénykönyv közös szabályai vonatkoznak rá. Hat lakás azért nagyon sok. Még két lakásnál vagy két nem lakás céljára szolgáló helyiségnél, tehát két tulajdonosnál is adódhatnak olyan problémák, amiket nehezen tudnak áthidalni, de hat már pláne nehezen tudja.

Éppen ezért ez a javaslatom, amely a 13. § (3) bekezdésére irányul, azt mondja, hogy ne hat lakás legyen a határ, mert hisz akkor megint visszaesünk a polgári törvénykönyv kellemetlen közös tulajdoni szabályaiba, hanem legyen csak két lakás vagy két nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg egy lakás... - szóval, hogy két tulajdon legyen elkülönítve.

Az eddig elmondottak a tulajdonra vonatkoztak, de amit most mondok, az már a szervezeti és működési szabályzatra, vagyis a működtetésre. A tervezetben az van, hogy a szervezeti és működési szabályzatot kötelező megalkotni, amit egyszerű szavazattöbbséggel lehet meghozni és módosítani. Nemcsak kisebb, de nagyobb házaknál is van olyan, különösen abban az esetben, ha alul a földszinten egy üzlet van, hogy egy tulajdonos kezében van már a tulajdonhányadok 50 százaléka.

(0.00)

Egyáltalán nem kívánatos, hogy egyetlen tulajdonos akarata érvényesüljön az egész társasházra nézve, a társasház szervezeti és működési szabályzatának meghozatalára, módosítására nézve. Ezért ez a javaslat kétharmados többséget kíván meg.

Mint mondottam, csak a legfontosabbakról szólnék, ezért még egyet említek meg, nevezetesen, amikor arról van szó, hogy a használat megváltoztatása hogyan lehetséges. Azt mondja ez a törvénytervezet, hogy ehhez is egyszerű szavazattöbbség kell, de ebben benne kell hogy legyen a közvetlenül érintett lakások kétharmados szavazata. Ez teljesen megfoghatatlan, maga a fogalommeghatározás sem magyarázza meg pontosan, hogy mi is az a közvetlenül érintett. Hát tényleg, mi az a közvetlenül érintett? Egészen más a zajhatásnál, más a bűzhatásnál. Ha egy vendéglő vagy egy lángossütő van a földszinten, biztos, hogy még a 4. emeleten is lehet érezni a kellemetlen szagokat, tehát az is közvetlenül érintett; szóval, minden egyes esetnél más és más.

Ezt elkerülendő, a módosító javaslatunk, mert nem egyedül terjesztettem be természetesen ezeket, hanem képviselőtársaimmal, azt célozza, hogy az egészre a kétharmad érvényesüljön. Vagyis a teljes tulajdonközösség kétharmados többsége kelljen ahhoz, hogy bármilyen használatot megváltoztasson más tulajdonostárs. Nagyon remélem, bár úgy láttam a bizottsági ülésen, hogy az apparátus, nem is azt mondom, hogy a kormány, hanem az apparátus nem szeretne foglalkozni, vagy nem patronálja ezeket a módosító javaslatokat, de azért van a részletes vita, hogy a legfontosabbakról szót váltsunk, és esetleg az itt ülőket, ha nem is tudom meggyőzni, de mindenesetre ezeket a gondolatokat, amiket elmondtam, szimpatikusabbá tegyem előttük. Biztos vagyok benne, hogy a társasház lakóinak ez jó, mert hiszen tőlük vettem mindazt az ötletet, amit beterjesztettem módosító indítványként.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu