FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az eredeti törvénytervezet több témaköre közül külön ki szeretném emelni a pálinka területét, a bérfőzés területét.

Mint tudjuk, ebben a módosításban nemcsak az uniós jogszabályok harmonizációja, hanem a kormány egyéni elképzelése is benne foglaltatik. Ezek mellett nem tudunk szó nélkül elmenni. Az alapvető vita, hogy mennyi lehet a bérfőzött pálinka mennyisége egy magánszemély, de a kormány előterjesztése által egy család részéről. Úgy ítéljük meg, hogy ha már mindenféleképpen literre helyezték át... - szakmailag egyébként nonszensz alkoholt literben mérni, de ha már egyszer az Unióban is bürokraták, valakik, jogászok literben találták ki, hogy alkoholt mérjenek, és önök ezek után most ezt a szakmai abszurdságot behozzák a hazai törvénykezésbe, hogy 50 liter legyen ezek után a kiadható pálinka mennyisége minden alkoholfok nélkül, akkor mi javasolni fogjuk, hogy nevesítsük, hogy ez a százszázalékos térfogatszázalékos alkoholt jelentse. Azaz 50 litert adunk ki ezek után, ami százszázalékos abszolút fokra vetíthető ki. Magyarul, az eddig alkalmazott rendszer, az 50 hektoliterfok, más szóval ez például 100 liter 50 alkoholfokos pálinkát jelenthetne.

Ebben a helyzetben nem ellenkezünk az Unió által követelt 50 literrel; ő valamiért ehhez ragaszkodik. Mondom, szakmai hiba történt, ebben egész biztos vagyok, a hektoliterfok mérőszámot összekeverték a literrel, ilyen egyszerű sajnálatos tévedés történt. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy van megoldás arra, hogy liter alapra, mérőszámra helyezzük át a bérfőzethető pálinka mennyiségét, de nevesítsük hozzá, hogy ez hány alkoholfokos legyen. Szerintünk ez abszolút fokra, 100 alkoholfokra vetítve kell hogy a törvénybe bekerüljön.

Ami már komolyabb kérdés, hogy mit nevezünk egy háztartásnak. Mert a törvény többször hivatkozik, hogy egy háztartásban élők együttesen alkalmazhatják az önök által kezdeményezett 50 liter mennyiségű alkohol lefőzetését. Tartok tőle, hogy a háztartás fogalmából sok probléma fog adódni. Az elszámoláskor, a bejelentéskor a bérfőzető hogyan értelmezi, hogy egy háztartásban él-e azzal, aki ugyanígy alanyi jogon rendelkezhet bérfőzési jogosítvánnyal? Ráadásul, hogy ezt a főzdés maga fogja elbírálni, hogy ezek a személyek egy háztartásban élnek-e vagy sem, ezt egyszerűen kivitelezhetetlennek tartom.

Aki már egyszer is főzetett bérfőzdében pálinkát, az tudja, hogy ott családi viszonyokat nem hiszem, hogy elkezdenek tisztázni, hogy, mondjuk, egyikük februárban, a másikuk decemberben főzet, és akkor össze kell fésülni az egy család, egy háztartás fogalmát. Ráadásul úgy tűnik, hogy ezt a főzőmesternek kell majd összefésülnie, akinek semmi jogosultsága ahhoz, hogy valamilyen okiratot elkérjen, hogy most kik tartoznak egy háztartásba. Sajnálatosan egyszerűen kivitelezhetetlennek tartjuk ezt az elképzelést, ezért nem is értünk vele egyet ebben a formában.

A pálinkák védelme érdekében szeretném javasolni azt a súlyos hiányosságot, ami a 72. §-nál a pálinka alapanyagait sorolja fel, hogy miből lehet pálinkát készíteni; ebből kimaradt a törköly és az aszútörköly. Tehát gyümölcspálinka címszó alatt önök ezek szerint nem értik bele a törkölyt és az aszútörkölyt az alapanyagok közé. Ezt nonszensznek kell nevezzem, mert én tudom, hogy a vámos kollégák részéről volt olyan, aki megkérdőjelezte, hogy a szőlő és ennek a kicsavart héja, azaz a törköly, gyümölcsszármazék-e. Ők azt mondták, hogy szerintük azért nem, mert nincs benne a vámtarifaszámban. Ezért szüntessük meg Magyarországon a törkölypálinka-gyártást. (Derültség az MSZP soraiban.) Ilyen egyszerű volt a vámos kolléga logikája.

Szerintem azért ennél egy kicsit egyszerűbb a kérdés, mert ha bármelyik magyar gazdálkodótól megkérdezzük, hogy a szőlő szerinte gyümölcs-e, először is valószínű, hogy el kell mennünk három métert, nehogy hozzánk vágjon egy karót (Derültség.), hogy ugratni akarjuk a bárki számára nyilvánvaló kérdéssel. Azt gondolnám, hogy ilyen csak tényleg a papír fölött vámtarifaszámokat bogarászók eszébe jut mindösszesen, hogy a törköly és a szőlő nem biztos, hogy gyümölcs. Tehát nagyon javaslom megfontolni a kormánytöbbség véleményét abban, hogy ezt a majdan megjelenő módosító indítványainkban legyenek szívesek figyelembe venni. Egyébként a magyar főzdék, amelyekből mintegy 640 van, döntő többségében az éves kapacitást a törköly lefőzése adja.

Hogy komolyabbra váltsuk a szót, ha netán tényleg ki akarják vonni a törköly lefőzésének a lehetőségét a bérfőzési rendszerből, ezzel egyrészt döntő többségében rögtön annak a 640 családnak veszélyeztetik a megélhetését, másrészt nem tudjuk elképzelni, hogy mi az a rendszer, amiben a törkölyt legális úton ki akarják vonni a forgalomból. Ha ez nem fog sikerülni, elszabadul a pokol, ezt illegálisan le fogják főzni, ezt most merem garantálni, sajnálatos módon ez az út fog beindulni, ami ellen én élesen szólnék. Nem szeretném, hogy az eddig kitisztított rendszert... - amennyire sikerült, nagyon komoly háttérmunka van, és több éve küzdenek ezért a vámosok, a Szeszipari Szövetség, a Gyümölcspálinka-főzők Országos Szövetsége, tehát mindenki, aki ezen területen érdekelt, minél inkább szorítsuk vissza az illegális pálinkafőzés lehetőségét, ezzel viszont önök sajnos ösztönözni fogják ezeket a zugfőzdéket.

Ami szintén a szakmai nonszensz kategóriájába tartozik, az a 63. §, ahol nevesítik, hogy a bérfőzető, az a 18. életévét betöltő személy - ez rendben -, aki a saját termesztésű gyümölcséből főzethet csak. Azért mondom ezt nonszensznek, mert elfelejtették azt a több évszázados hagyományt, hogy nemcsak saját tulajdonú termőterületről származhat gyümölcs, hanem Magyarországon legálisan engedélyezett az erdei bogyók, gyümölcsök gyűjtése, tehát a szeder, málna, kökény, galagonya, bodza, hogy a legismertebbeket soroljam fel. Ha ezt a definíciót így hagyjuk, akkor innentől kezdve önök több évszázados hagyományra visszatekintő alapanyagokat egy tollvonással ki fognak húzni a pálinkák sorából.

Épp az előbbi kétpercessel próbáltam felhívni a figyelmet arra, hogy milyen változatos a pálinkafőzés alapanyaga, hogy ilyen változatosság egyetlenegy szeszipari termék kapcsán fel nem mutatható, bárki a világon gyártana is, ilyen változatosság nincs. Önök ezzel a lépéssel rögtön a felére csökkentenék a változatok számát, amennyiben az erdei, szabadon gyűjthető, szedhető gyümölcsöket egyszerűen kihagyták, és nem is akarják behozni az alapanyagok közé.

Ami viszont a termesztett vagy tulajdonlási kérdést illeti, magyarul, ha önök ragaszkodnak a saját termesztésű gyümölcshöz, ezzel mondom, egyrészt elvágták az erdei gyümölcsökből, bogyókból való főzés lehetőségét, de másrészt elvágták ezek szerint, ha jól értelmezzük, azt a lehetőséget, amit igen sokan alkalmazunk, hogy jobb évjáratokban gyümölcsöt vásárolunk csak azért, hogy ezt a bérfőzdehelyen kifőzessük. Ilyen például az idei évben a sárgabarack. Azt nem minden évben lehet termelni, és van, amikor különösen jó az évjárat - mint említettem, az idei ilyen volt -, bizony jó néhányan csak azért vásárolnak sárgabarackot, hogy bérfőzdehelyen ezt kifőzessék. Ezek szerint önök ezzel nem értenek a későbbiekben egyet, ami az egész bérfőzési rendszert fogja bizonytalan sorba taszítani, mert nem is akarok olyan példákra hivatkozni, ami Nyugat-Európában van, hogy ott házilag főzhető, 15 alkoholfokig, tehát 30 literig házilag megengedett a főzés. Önök nem engedélyezték ezt, mert azt mondták, hogy nálunk a bérfőzető rendszer működik a házi főzéssel szemben. Az Unióban engedélyezett, tessenek elolvasni a kódexeket, ott külön fejezet foglalkozik a házilag önállóan főzhető alkoholok esetével.

Rendben van, ha azt nem vesszük, mert nálunk van bérfőzető rendszer, nem kell otthon mindenkinek kis kütyü szerkezeteket gyártani és gyártatni, de akkor azt nem értjük, hogy a bérfőzetési rendszerben kialakult modellt miért akarják drámaian visszaszorítani, és nem megengedni azt, hogy én csak azért vásárolnék gyümölcsöt, hogy azt lefőzettessem.

(20.20)

Egy szakmai kérdés, hogy a bérfőzető részéről egy nyilatkozatot kell adni, hogy mennyi alkoholt főzetett le. Javasolni fogjuk, hogy a bérfőzető ez esetben az egész évre való nyilatkozatot adja meg, mert ha ezt nem teszi, a főzdés nem tudja egyedül bebizonyítani, hogy ki mennyi pálinkát főzetett le, azaz azokat a korlátokat, ami az idei évben 100 liter fejenként, jövőre az önök terve szerint már csak 50 liter lesz fejenként, a főzőmester nem állapíthatja meg. Sajnálatos módon ellentétes az adatvédelmi törvénnyel az, hogy adatot gyűjtsön a személyekről, nem hatalmazza fel egyetlenegy törvény sem, ezért a mi véleményünk szerint nem a főzdésnek, hanem a bérfőzetőnek, tehát az alanynak kell nyilatkozni arról, hogy mennyi a teljes évben lefőzött pálinkája, fűszerezve azzal, hogy arról is kell nyilatkozni, hogy a vele egy háztartásban együtt élő is főzetett-e le máshol.

Nyilvánvaló, hogy ezt a nyilatkozatot értelemszerűen a főzdés nem ellenőrizheti, ezt csak egyoldalú nyilatkozással tehetik meg.

Köszönöm szépen, itt befejezem, és másik hozzászóláskéréssel folytatni fogom.

Forrás: parlament.hu