MÁRTON ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az uniós csatlakozásunk utáni időszak egyik fontos törvényéről, illetve annak módosításáról tárgyalunk most. Látszólag csak egy jogharmonizációs módosítás, de ha valaki igazán figyelmesen áttanulmányozza a szöveget, és a javaslatban foglaltak napi gyakorlatban történő alkalmazását is végiggondolja, rájön, hogy sokkal többről van itt szó. Hiszen május elsejétől az áfatörvény alkalmazását illetően a ma még export-importnak nevezett tevékenységek esetében alapvetően változnak meg jogi kategóriák, új jelentést kapnak eddig megszokott fogalmi definíciók, és jelentősen változnak az elszámolási eljárások is. Hogy csak egy példát említsek, a kivetéses adózás helyébe az önadózás lép május elsejétől.

A változásokat értékelve ezért nem mondhatjuk azt, hogy csak technikai jellegű jogharmonizáció az, amiről most beszélünk. Ezért is nehezményezzük, hogy ennek a törvénymódosításnak a tárgyalására csak most, az uniós csatlakozás előtt alig két hónappal kerül sor. Ezen kifogásunk alátámasztására és az ellentmondások érzékeltetésére hadd idézzek egy bekezdést a törvényjavaslat általános indokolásából. Az idézett rész így szól: “Mivel a hazai áfatörvény jelenlegi harmonizáltsági szintje példaértékű, abban átfogó változás csak a belpiaci szabályok átvétele miatt indokolt. Természetesen az átfogó módosítással lehetőség nyílik kisebb jelentőségű pontosítások átvezetésére, a működés tapasztalatai alapján legális kiskapuk bezárására, valamint a hazai vállalkozások versenyképességének javítása érdekében az eddigi adóelvonási jog liberálisabb érvényesíthetőségére.ö Eddig tehát az idézet.

A módosítás és a harmonizáció szükségességét nem vitatva, több problémára és ellentmondásra is rávilágíthatunk, ha figyelmesen értelmezzük a bekezdést. Ugye, volt itt egy olyan mondat, amely azt mondta, hogy a hazai áfatörvény jelenlegi harmonizáltsága példaértékű. A hazai és az EU-adózás rendjére, eljárási gyakorlatára ez igaz lehet, de az áfakulcsokra már semmi esetre sem. És ez az a pont, ahol a jelenlegi tervezetet és annak tárgyalási idejét súlyos kritika kell hogy érje.

Ősszel, az adótörvényekkel együtt kellett volna véleményünk szerint tárgyalni ezt a törvénymódosítást is.

(11.10)

Miért? Statisztikai adatok bizonyítják, hogy magasak, lényegesen magasabbak hazánkban az áfakulcsok, amiket a csatlakozás után az egységes rendszerben majd csökkenteni kell. Mindennek persze, tudjuk jól, komoly költségvetési kihatásai is vannak, ezért mindenképpen az elmúlt év őszén kellett volna a kormánynak beterjesztenie ezt a törvényjavaslatot, és a Ház elé is ekkor kellett volna tárgyalásra kerülnie.

Mivel kormánypárti képviselőtársaim többször elmondták, hogy ne csak kritikát fogalmazzunk meg, hanem jobbító szándékú gondolatokat is, ezért államtitkár úr figyelmébe is ajánlanám a most következőket.

Az EU-ban az áfaszabályozás tekintetében a rendeltetési hely elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a tranzakciókra azon adókulcsok és egyéb feltételek vonatkoznak, amelyek az áruértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás célországában érvényesek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az áfát a fogadó országban kell megfizetni a fogadó országban érvényes áfakulcsok alapján, ennek megfelelően a származási országban nulla százalékkal adózik a termék. A rendeltetési hely szerinti adózás előnye, hogy mérhetővé válnak az egyes országok áfabevételei, viszont a rendszer jelentős adminisztrációt igényel.

A következő költségvetési tervezési időszak végén, 2007-ben hatályba lépő végleges áfa rendszerének alapelve azt mondja ki, hogy az EU-n belül lévő összes ügyletet úgy kell adóztatni, mintha azokat egyetlen tagállamban hajtották volna végre. Ez azt jelenti, hogy meg fog szűnni a közösségen belüli ügyletek megkülönböztetése, és be fogják vezetni az úgynevezett származási ország elvét, ami lehetővé teszi, hogy az adóalany nyilvántartása egy helyen történjen. Egyes gazdasági szereplők által az EU-ban végzett értékesítéseket egy helyen, a származási ország adószabályai szerint fogják adóztatni. Ha ez a rendszer megvalósul, akkor az áfabevételek egyetlen pénzalapba fognak befolyni, és egységesen elfogadott vetítési kulcsok alapján kerül majd sor a bevételek szétosztására. Az áfa származási ország szerinti rendszere csak akkor nem jár piactorzító hatással, ha a tagországok áfarendszerében csak csekély különbségek vannak. Ha ez a kritérium nem teljesül, akkor versenyelőnyhöz jutnak az alacsony áfakulcsokat érvényben tartó országokban bejegyzett, végső felhasználásra termelő vállalatok. Ez azért következne be, mert az adott vállalat ugyanolyan alacsony áfatartalommal értékesíthetne bármely EU-tagállamban, tehát a rárakódott költségek a termelésben lényegesen alacsonyabbak lesznek. A származási ország elvének alkalmazásával fokozódik a verseny az EU-ban értékesítő vállalatok között, annál is inkább, mivel a harmadik országok exportőreivel szemben továbbra is a rendeltetési hely elve marad érvényben. Az áfakulcsok harmonizálása érdekében az EU Bizottsága azt javasolja, hogy a sztenderd áfakulcsokat 2 százalékpontos, a kedvezményes kulcsokat pedig 3 százalékos sávba tereljék.

A fentiekben elmondottak Magyarországra nézve azzal a következménnyel járnak, hogy a származási ország elvére való áttérés, tehát 2007 után és ennek következtében, elkerülhetetlen lesz a felső áfakulcsok jelentős csökkentése, ellenkező esetben versenyképesség-csökkenés tapasztalható a másik EU-ország piacára termelők és az ott szolgáltatást végzők körében. Ha ezt meglépi a kormány, mármint az áfacsökkenést és az áfakulcsok európai uniós harmonizálását, ez lett volna igazán az a lépés, amely már most biztosítaná a csatlakozásunk után az Európai Unió piacaira ma még exportáló, illetve oda termelő és ott szolgáltatást végző cégeknek, hogy egyrészt valóban alacsonyabb áron és versenyképesek lehessenek majd az Európai Unió piacán 2007 után is; másrészt pedig a hazai áfakulcsok lényeges csökkentésével itthon is lehetett volna a polgárok terheit csökkenteni az elkövetkezendő esztendőkben. Úgy gondoljuk, ez nagyon fontos lépés lett volna, amelyet már most meg kellett volna tenni.

Nézzük meg kicsit részletesebben, kiket is érintenek a most előttünk fekvő törvényjavaslat által módosított jogszabályok! Ahogy már említettem, az EU-tagországok piacaira termelőket, illetve az ott szolgáltató cégeket; a tagországban működő vállalkozásokat, illetve gazdasági társaságokat; nagyon fontos és kiemelném a fuvarozó-szállítmányozó cégeket, akikre ráadásul a megváltozott előírások elég komoly és bonyolult adminisztrációs követelményeket rónak; itt lehet megemlíteni az utazási irodákat; a mezőgazdasági termelőket, ahol nemcsak hogy az előírások változnak, hanem különböző elszámolási értékhatár-változások is életbe lépnek; illetve egy nagyon fontos, és azt hiszem, sokakat érintő területen, a közlekedési eszközök, konkrétan például a gépjárművek behozatala esetén nagy különbség tapasztalható majd május 1-jétől a kereskedelmi forgalomban behozott új gépjárművek, illetve a magánforgalomban behozott használt személygépjárművek esetében.

Nézzük meg akkor most - az idő adta kereteken belül -, milyen változások, hatások érvényesülnek a törvény életbe lépése után, milyen pluszfeladatokkal kell számolni, és kiknek, milyen vállalkozói vagy magánszemélyi körnek mire kell figyelni a megváltozott jogszabályok tekintetében. Először is egy eljárásbeli változásról kell szólni, amely az ellenőrző hatóságnak itthon, hazánkban jelent pluszfeladatokat, az adóalanyok részére pedig növekvő felelősséggel fog járni az uniós csatlakozásunk után a jogszabály-módosulás. Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásával megszűnnek a tagállamok közötti vámhatárok, ezáltal a tagállamok közötti áruforgalom vámhatóság által történő ellenőrzésének és az importáfa vámhatóság által történő beszedésének lehetősége. A tagállamok közötti áruforgalom tekintetében ezért a kivetéses adózás helyett az önadózás lép életbe, vagyis az adóalanyoknak és meghatározott esetben a nem adóalany személyeknek, szerveknek a másik tagállamból vásárolt termék után önbevallásos módon be kell vallaniuk és meg kell fizetniük az áfát.

Különösen a más országokban, de az Európai Unió tagországaiban alapított vagy ott működő cégeket érintheti a törvényjavaslat 5. §-a, amely megváltoztatja az apport áfarendszerbeli kezelését is. A hatályos szabályozás alapján az apport ellenérték nélküli átadásnak minősül, ezt hallhattuk már az előbb is; ebből következően egyrészt feltételes adóztatási pontot jelent, azaz csak akkor keletkezik az apportálónál áfafizetési kötelezettség, ha az apportált termékhez levonható adó kapcsolódott, másrészt adóalapnak a forgalmi érték tekintendő, amely lehetőséget ad a felek vagy akár a könyvvizsgáló által megállapított, a cégbíróság által elfogadott érték felülvizsgálatára az áfakötelezettség megállapításakor. A javaslat ellenérték fejében létrejött ügyletként kezeli majd az apportot, így az áfa alapja fő szabály szerint a felek által meghatározott értékhez igazodik. Itt egyből felvetődik egy kérdés, hogy vajon ez a fajta módosítás nem nyit-e egy egyébként az előterjesztő által megszüntetni kívánt kiskaput, magyarul a felek megállapodása nem fogja-e majd olyan mértékben módosítani ezt az értéket, amely, mondjuk, lehetőséget ad egy lényegesen kisebb áfabefizetési kötelezettség fennállására. Úgy gondolom, ezen az előterjesztőnek el kell gondolkodnia, hogy nem ellentétes-e ez a változás az egyébként az általános indokolásban megfogalmazottakkal.

Egy sokakat érintő és érdeklő terület a gépkocsivásárlás az uniós csatlakozásunk után - ezt a bevezetőben már említettem. Az új közlekedési eszköz, például gépkocsi másik tagállamba történő értékesítése esetén mindig a célország szerinti adóztatás elve érvényesül, függetlenül az értékesítő, illetve a beszerző adójogi státusától, vagyis a közlekedési eszközt beszerző személynek, szervezetnek saját tagállamában e beszerzés után mindenképpen adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagyis az adót a beszerző, vásárló félnek Magyarországon kell megfizetnie a magyar adómértékkel. Már említettem, tudjuk jól, hogy Magyarországon lényegesen magasabbak a nem kedvezményes áfakulcsok, mint az Európai Unió többi országában, így aztán itt egy nagyon érdekes piaci helyzet fog majd kialakulni az elkövetkezendő időszakban, hiszen a továbbiakban a törvény úgy szól, hogy a természetes személy nem adóalanyok a vásárlás helye szerinti áfát fizetik meg.

(11.20)

Tehát a törvénytervezetben lévő jogszabályváltozás alapján például a gépkocsi esetében az importőrök, én úgy gondolom, nehéz vagy nehezebb helyzetbe fognak kerülni a magasabb áfakulcsok miatt, hiszen ha ezt végigszámolja valaki, és értelmezi ezt a rendelkezést, sokkal jobban meg fogja érni egy egyébként alig használt gépkocsit, mondjuk, az Európai Unió bármely más tagállamában megvenni és behozni Magyarországra, mint hivatalos importőr cégen keresztül megvásárolni ezt a gépkocsit. Ez megint csak azt mutatja, hogy igenis érdemes lenne, és mindenképpen szükséges lenne az áfakulcsok jelentős mértékű csökkentésén itthon gondolkodni.

A szállítási tevékenységről is említést tettem. Itt mindenképpen a fuvarozók, szállítmányozók figyelmébe kell ajánlani, hogy alaposan tanulmányozzák át mindazokat a jogszabályi változásokat, amelyek a törvényben vannak, hiszen elég bonyolult előírásrendszer lesz majd érvényes az áruk fuvaroztatására. Viszont a személyszállítás esetében van egy számunkra kedvező rész, ugyanis Magyarország derogációt kapott a nemzetközi személyszállítás adómentességére, így a csatlakozást követően is fenntarthatják a hazai fuvarozók, személyszállítók a külföldre, Közösségen belülre és kívülre egyaránt irányuló, illetve onnan induló személyszállítás esetén az adómentességet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az idő rövidsége miatt csak néhány konkrétumról lehetett szólni, de talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy felhívja a figyelmet az uniós csatlakozással együtt járó jogszabályváltozásra, és segített rávilágítani a tervezet hiányosságaira is. Összességében elmondható, hogy a kormány által beterjesztett törvényjavaslat egy véleményünk szerint későn megszületett, szükséges, de nem elégséges módosítása a hatályos áfatörvényeknek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu