MOLNÁR ALBERT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk európai uniós csatlakozásáig két és fél hónap van hátra. Ennél valamivel kevesebb ideje van a törvényhozásnak arra, hogy 2004 májusára a törvényeinket, a hazai szabályozás rendszerét megfelelően felkészítse, a még hiányzó módosításokat elvégezze. Ezért van szükség az általános forgalmiadó-törvény európai uniós irányelvekkel történő harmonizálására.

A törvény az ősszel elfogadott adótörvények értelmében már módosult, annak harmonizáltsága erősödött, ugyanakkor elsődlegesen a költségvetéssel és az országon belüli kereskedelemmel kapcsolatos változások történtek meg. A törvényben azonban még szükséges olyan változásokat és kiegészítéseket tenni, melyeket az Európai Unió tagországaival való kereskedelem, áruforgalom különleges szabályai vetnek fel.

Az európai uniós csatlakozással - melynek egyik fő eszmei motorja az áruk korlátok nélküli szállíthatósága - a vámhatárok leépülnek, megvalósul a termelési tényezők szabad áramlása. Mindez természetesen azt jelenti, hogy a csatlakozás után a vámhatóság nem lépteti ki a más tagállamba szállítandó árut, így nem követhető, nem valósítható meg az eddigi módon a határokon átnyúló kereskedelem esetén az adókivetés helye és jogi alapja. Alapvető követelmény, hogy az áruk és szolgáltatások szabad áramlását adózási oldalról is biztosítsuk. Ehhez kell átvennünk az Európai Unió hozzáadott érték típusú forgalmiadó-rendszerek harmonizálásáról szóló direktíváit, a csatlakozási tárgyalásokon elfogadott eltérésekkel.

Az eddigiek alapján az adórendszer módosulásának külkereskedelemmel kapcsolatos fő szabálya, vezérfonala az a gondolat, hogy a hazai eladó áfa nélkül értékesít, és a más tagállambeli vevő önbevallással fizeti meg az ott előírt áfaterhet. A természetes személyek, tehát a vásárlók a vásárlás helye szerinti áfát fizetik meg. Ezzel az áruk tagországi adóalanyok közötti forgalma nem kerül hátrányosabb helyzetbe, mintha a vevő helyben vásárolta volna. A javaslatban szereplő változtatások leglényegesebb eleme tehát a tagállamok áruforgalmában célország szerinti adózás elve szerint megvalósuló önbevallás, amely az eddig megszokott termékimportot, -exportot váltja fel.

Önbevallással kell rendezni a Közösségen belülről történő beszerzés után fizetendő áfát az egyébként nem áfaalany jogi személyeknek is meghatározott beszerzési értékhatár felett. A szolgáltatások esetében azonban míg az Unión kívüli ügyletekre a már megszokott szabályok érvényesek, a tagállamok egymás közötti tranzakcióinál más szabályok lesznek irányadók. A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét fő szabály szerint a szolgáltatást nyújtó székhelye, telephelye, vagy ennek hiányában lakóhelye határozza meg. Elektronikus szolgáltatás esetén harmadik országbeli szolgáltató, a teljesítés helye itt a belföld, ha az igénybe vevő belföldi, nem adóalany.

Az adókivetés helyének és módjának meghatározása mellett a javaslat rendelkezik azon termékek és szolgáltatások köréről is, amelyeket az uniós egyezmények alapján Közösségen belüli kereskedelem esetén adómentesen lehet forgalmazni, illetve azokról a szabályokról, amelyek alapján az adólevonási jog érvényesíthető. Ezek értelmében - kiemelve néhány példát - elmondható, hogy új közlekedési eszköz Közösségen belülre történő értékesítése esetén kivétel nélkül a célország szerinti adóztatás elve érvényesül.

(11.00)

Ezért ez esetben mindig a vevő az adófizetésre kötelezett személy, függetlenül adójogi státusától. Így ebben az esetben az eladó adómentes értékesítést végez.

A jövedéki termékek értékesítése kivételes elbírálást élvez, így ez esetben a jövedéki termék értékesítése akkor lesz adómentes, ha a jövedéki adót is a beszerző tagállamban kell megfizetni, mivel az áfafizetési kötelezettség ott keletkezik, ahol a jövedékiadó-fizetési kötelezettség.

Adómentes lesz a javaslat értelmében azon termék beszerzése, amely termék formájában jelenik meg, de szolgáltatást testesít meg, mint például a telefonkártya, a postabélyeg, az autópálya-matrica vagy a részvény. Hiszen ebben az esetben a szolgáltatások adóztatására vonatkozó szabályokat kell követni. Így a mentesség kimondása nélkül kettős adóztatás alakulhatna ki. Továbbá mentes az adó alól a pénz behozatala is, amennyiben az névértéken történik.

Adómentes az a Közösség másik tagállamából történő termékbeszerzés is, amely adómentes lenne, ha az importból szereznék be, és továbbra is adómentes az a termékimport, amely vámmentes.

Az alapvető elvi változtatásokon túl engedjék meg, hogy néhány szűkebb területre is felhívjam képviselőtársaim figyelmét. A javaslat megváltoztatja továbbá az apport áfarendszerbeli kezelését is. A hatályos szabályozás alapján az apport ellenérték nélküli átadásnak minősül, ebből következően egyrészt csak akkor keletkezik az apportálónál áfafizetési kötelezettség, ha az apportált termékhez levonható adó kapcsolódott, másrészt adóalapnak a forgalmi érték tekintendő, amely lehetőséget ad a felek egymás által elfogadott érték-felülvizsgálatára az áfakötelezettség megállapításakor. A javaslat ellenérték fejében történő ügyletként kezeli az apportot, amely a felek által megállapított értékhez igazodik.

A számlázással kapcsolatos rendelkezések is megváltoznak a közösségi jogszabály értelmében. A változás legfőbb pontjai, hogy az adóalany mindig köteles számlát kibocsátani, amennyiben egy másik adóalanynak értékesít, vagy Közösségen belüli adómentes termékértékesítést végez, és akkor is, ha távolsági értékesítés történik. Továbbá lehetővé válik az is, hogy a kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalany a számla helyett egyéb számviteli bizonylattal tegyen eleget bizonylatadási kötelezettségének. E javaslat értelmében, amennyiben ellenérték nélküli ügylet történik, erre a számlában szövegesen is utalni kell, és az adóalapot fel kell tüntetni.

A javaslat rendelkezik az európai uniós jogharmonizációból adódó, mezőgazdasági termelőkre vonatkozó kötelezettségről is, elsősorban arról, hogy milyen esetekben nem választhat a mezőgazdasági termelő adóalanyiságra vonatkozó különleges jogállást. Így megszűnik a mezőgazdasági termelő joga arra, hogy különleges jogállást válasszon, amennyiben a mezőgazdaságon kívüli egyéb adóköteles tevékenységéből származó bevétele a tárgyévet megelőző évben meghaladta, vagy a tárgyévben ésszerűen várható bevétele meghaladja az alanyi adómentesség alsó határát, 4 millió forintot.

Az eddigi szabályozásnak megfelelően továbbra is megszünteti a különleges jogállás választására való jogosultságot, ha a mezőgazdasági termelő a felvásárlónak, adóalanynak történő értékesítés mellett nem adóalanynak, például magánszemélynek is értékesít, és ez utóbbi értékesítéséből a bevétele egy meghatározott értékhatárt elér. A javaslat az eddigi 250 ezer forintról ezt az értékhatárt 500 ezer forintra emeli. A mezőgazdasági termelő elveszti különleges jogállását akkor is, ha a Közösségen belülről történő beszerzés után adófizetésre kötelezetté válik, azaz a tárgyévi vagy azt megelőző évi, másik tagállamból történő termékbeszerzésének adó nélkül számított összértéke meghaladja a 10 ezer eurónak megfelelő forintértéket, illetve a mezőgazdasági termelő ezen értékhatár alatt választja az adófizetési kötelezettséget.

Kérem, engedjék meg, hogy végül kitérjek néhány, korántsem elhanyagolható mozzanatra. Az előttünk fekvő javaslatban is tükröződnek azok az eredmények, amelyeket az 1998-tól 2000 nyaráig tartó csatlakozási tárgyalásokon elértünk. Ezek eredményeképpen az alanyi adómentesség értékhatára legfeljebb 35 ezer euró lehet. A nemzetközi személyszállítás adómentessége, valamint a földgáz- és villamosenergia-ellátás kedvezményes áfakulccsal való adóztathatósága tekintetében technikai derogációban részesültünk. Bár jelen javaslatban nem szerepel áfakulcs-módosítás, mégis megemlíthető, hogy 2007. december 31-ig kedvezményes áfakulcsú maradhat az éttermi és munkahelyi vendéglátás, a távhőszolgáltatás és a szilárd tüzelőanyagok értékesítése.

Némileg átalakul a repülőtereken található üzletek adójogi helyzete. Ezek az üzletek nem szerezhetnek be külföldről adómentesen terméket, és csak azoknak értékesíthetnek, akik elhagyják a Közösség területét. Így az Európai Unión belüli utazáskor az úgynevezett duty free vagy vámmentes vásárlásra már nem lesz lehetőségük a magyar utazóknak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Unió direktíváinak átvétele teljeskörűen meg kell hogy történjen, nélkülük nemzetközi szinten torzíthatjuk a versenyt, vagy az adózási rendszer által gátoljuk a termékek és szolgáltatások tagállamok közötti szabad áramlását.

Az MSZP frakciója egyöntetűen támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadását, mivel ez szolgálja a magyar vállalatok minél jobb beilleszkedését az Európai Unióba, illetve segíti a mind erősebb gazdasági versenyben való jobb szereplésüket. Kérem kedves képviselőtársaimat, hogy igen szavazataikkal támogassák e törvény életbelépését. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu