PODOLÁK GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A fogyasztóvédelmi törvény fontosságát, úgy gondolom, nem szükséges külön hangsúlyoznom. Nemcsak az egységes európai piacon, de a világon mindenütt fontos, hogy a fogyasztók egyformán biztonságos és jó minőségű árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz jussanak hozzá, a piaci szereplők iránti bizalom pedig erősödjön. Ezeket a prioritásokat felismerve vált az egész világon kiemelten hangsúlyos területté a fogyasztóvédelem. Nem csoda, hogy az Európai Unió Bizottsága is az amszterdami szerződésben megerősítette a fogyasztói érdekek magas szintű védelmét, és kimondta, hogy a fogyasztóvédelem egyben hozzáadott értéket is termel.

Magyarországon a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi törvényt az Országgyűlés, mintha csak karácsonyi ajándéknak szánta volna, 1997. december 23-án fogadta el. Régóta dédelgetett jogalkotói cél teljesedett be ezzel a törvénnyel, amely mérföldkövet jelentett hazánkban, hiszen törvényi szinten került rögzítésre az öt fogyasztói alapjog, úgymint a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme, a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme, a fogyasztónak az oktatáshoz és a tájékoztatáshoz való joga, a jogorvoslat és a kárigény-érvényesítés joga, valamint a fogyasztói érdekképviseleteket biztosító alapjogok. Mindemellett azonban a jogszabály már akkor megteremtette az Európai Unióban deklarált fogyasztói érdekek érvényesítéséhez szükséges jogi kereteket, hozzájárult a fogyasztóvédelmi intézményrendszer kiépítéséhez, és megteremtette a fogyasztói oktatás kereteit, valamint meggyorsította a fogyasztóvédelmi közösségi jog átvételét. 1998. március 1-jén hatályba lépett nemcsak az általa kitűzött jogalkotási céloknak megfelelő, de a mindennapi életben is bevált jogszabály, ugyanakkor az azóta eltelt több mint öt év alatt bekövetkezett változások miatt felülvizsgálatra és módosításra szorul. Az MSZP-frakció éppen ezért üdvözli, hogy a kormány a hosszú előkészítést követően benyújtotta a fogyasztóvédelmi törvény módosítására vonatkozó törvényi javaslatot.

A 2002 óta folyamatosan napirenden lévő változtatási igény, illetve a hosszú és az államtitkár úr által is jelzett, érdek-képviseleti szervek bevonásával járó előkészítés a bizonyítéka annak, hogy széles körben figyelemmel kísérik a törvényt érintő jogalkotási munkát. A mostani törvényjavaslat legfontosabb célja, hogy az időközben megváltozott közösségi szabályoknak megfelelően összehangolttá, gördülékennyé tegye az immár EU-tag Magyarország fogyasztóvédelmi intézményrendszerének működését. Említésre került, hogy az egyik legfontosabb változás az általános termékbiztonságról szóló 2001/95. EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szabályaihoz való igazítás, amely megszigorítja a fogyasztók egészségének védelmét szolgáló szabályokat, de ugyanilyen fontosak a címkézésre, illetve az egyéb kisebb, a jogalkalmazási félreértések, hiányosságok kiküszöbölésére vonatkozó módosító javaslatok.

Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkár úr is említette már, de nem győzzük hangsúlyozni, hogy fogyasztóvédelmi intézményrendszerünk egyik legfontosabb eleme a békéltető testületek, amelyek az egyes fogyasztói jogviták peren kívüli rendezésében igen hatékony szerepet töltenek be. Hatékonyságuk nemcsak eljárásuk gyorsaságának és olcsóságának köszönhető, de annak is, hogy az egyes fogyasztói jogviták peren kívüli lezárásában mind a két fél egyformán érdekelt.

Kérem, engedjék meg, hogy néhány adattal szemléltessem az elmondottakat. A fogyasztóvédelmi törvény alapján a békéltetők 1999. január 1-jétől működhetnek, a testületek döntő többségét 1999 második félévében alakították meg. A húsz testület még ebben az évben 336 ügyből 76-ot, 2000-ben 419 ügyből 197-et, 2001-ben 448 ügyből 194-et, és 2002-ben 434-ből 203 ügyet, tehát az ügyeknek több mint az 50 százalékát zárta le ügydöntő határozattal. Éppen ezért szükséges különösen nagy hangsúlyt fordítanunk e testületek eljárásának szabályozására, s ha lehet, még zökkenőmentesebbé tételére. Mindezek miatt örömmel vettük tudomásul, hogy a törvényjavaslat kiemelt fontosságot tulajdonít a békéltető testületekkel kapcsolatos szabályozásra.

Megjegyezzük ugyanakkor, hogy képviselőcsoportunk módosító javaslataival támogatni fogja azon törekvéseket, amelyek a békéltető testületek még nagyobb függetlensége mellett foglalnak állást. Nem vitatott, hogy független testületekről van szó - kérem, ne értsék félre, hiszen a működtetésükhöz szükséges forrásokat a mindenkori költségvetési törvény határozza meg -, a fogyasztó szemszögéből nézve ugyanakkor el kell ismernünk, hogy egy, a gazdasági kamarák mellett működő, a fogyasztói jogviták elbírálására hivatott testület teljes függetlenségében való fogyasztói kételkedés elgondolkoztató.

Ismételten hangsúlyoznám, hogy célunk e békéltető testületek minél szélesebb körben történő népszerűsítése, az eljárás még könnyebbé, még egyszerűbbé tétele, valamint a törvény által biztosított nyilvánosság minél szélesebb körben történő alkalmazása.

Az elmondottakon túl kiemelendő még, hogy visszacsatolási követelményként megjelenne a fogyasztó értesítési kötelezettsége a békéltető testület felé a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelező határozat végrehajtása felől, amely egyfajta monitoring alkalmazását tenné lehetővé mind a békéltető testületek eljárása, mind pedig a határozat végrehajtásának tekintetében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy nem valósult meg a területi felügyelőségek intézményi reformja, továbbra is megmaradt az úgynevezett kettős irányítás problematikája. Jelenleg a területi felügyelőségek működéséhez szükséges feltételek biztosítása és a munkáltatói jogkörök gyakorlása a közigazgatási hivatalok hatáskörébe, így a Belügyminisztériumhoz tartozik, működésük szakmai irányítását viszont a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és így a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium látja el. Ez számos problémát vet fel, amelyet mindannyian ismerünk. Örömmel hallottam az államtitkár úrtól, amikor arról biztosított bennünket, hogy ezek a kérdések is napirenden vannak, és a közigazgatási, illetőleg a területszervezési reform keretében orvoslásra fognak kerülni. Azt kell mondanom ugyanakkor, hogy a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselőcsoportja meg fogja vizsgálni, melyek azok a jelen törvényjavaslat adta keretek közötti módosítási lehetőségek, amelyek a fenti kettősség megszüntetését szorgalmazzák.

(12.50)

Említésre került, hogy módosításra kerülnének a címkézésre vonatkozó szabályok is akként, hogy az Unió egységes belső piacáról származó áruk esetében a származási hely megjelölésének kötelezettsége megszűnik.

Az Európai Bíróság joggyakorlatából és az egységes piac egyik alapelvéből, az áruk szabad mozgásának elvéből következő, kötelezően végrehajtandó módosítás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a harmadik országból származó árukon ne lenne továbbra is kötelező a származási hely feltüntetése. Üdvözlendő továbbá, hogy a törvény felülvizsgálata során napvilágra került egyes gyakorlati jelentőségű problémák - mint például a békéltető testületek határozatainak a kihirdetésre - orvoslására is kitér a törvényjavaslat.

Tisztelt Országgyűlés! A Szocialista Párt a kormány célkitűzéseivel összhangban eltökélt abban, hogy a fogyasztóvédelmi szabályozásra különösen nagy hangsúlyt kell fordítani. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a magyar fogyasztóknak is összehasonlítható lehetőségük legyen arra, hogy az egységes piac előnyeiben részesüljenek a nagyobb választék, az alacsonyabb árak és az alapvető szolgáltatások hozzáférhetősége és megfizethetősége tekintetében.

Hazánk a csatlakozási tárgyalások során vállalta, hogy a csatlakozás napjától alkalmazza a fogyasztóvédelemre vonatkozó közösségi szabályokat. Magyarország a fogyasztóvédelmi joganyag jelentős részét már átvette, és most a kormány által elfogadott jogharmonizációs programnak megfelelően sor kerül a joganyag további elemeinek harmonizációjára is. Az EU fogyasztóvédelmi vívmányainak teljes körű átvételével megteremtődik annak a lehetősége, hogy a hazai fogyasztók is az európai közösségi fogyasztóval azonos színvonalú fogyasztóvédelemben részesüljenek.

Még ha egy kissé előrevetítve is, de hadd mondjam el önöknek, hogy mindezek miatt fontosnak tartjuk, hogy a tagállamok hatóságai közötti együttműködés megfelelően kialakításra kerüljön. Fontosnak tartjuk továbbá azt is, hogy a fogyasztóvédelmi szervezeteket felkészítsük a csatlakozás után nemzetközileg is rájuk háruló feladatokra, amelyek eléréséhez biztosítani kell a megfelelő működési feltételeket, képzési lehetőségeket. Biztosíthatom önöket, hogy frakciónk mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a szükséges szabályozásra minél előbb sor kerüljön.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a figyelmüket. A részletes vita során tovább bővítjük és pontosítjuk módosító javaslatainkkal az előterjesztett törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu