SZALAY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár az előttem fölszólaló Ivanics képviselő úrral abban tökéletesen egyetértek, hogy még jelentős folyamat áll előttünk, amíg a fogyasztóvédelmi szemlélet társadalmi méretekben jobban a napi élésünk és létünk kérdésévé válik, azonban azt hiszem, intézményi, strukturális és jogszabályi szempontból nem olyan rossz a helyzet, mint ahogy azt hallhattuk. Ebben az esetben Magyarország nyilván derogációt kért volna fogyasztóvédelmi kérdésekben az Európai Uniótól - nem így tettük. Ezzel szemben az Európai Unió igen elismerően nyilatkozott az 1997-ben meghozott fogyasztóvédelmi törvényről. Úgy gondolom, kétségtelenül van mit tennünk, de azért az elmúlt tíz évben ezen a téren elért eredményeket nem szükséges saját magunknak lekicsinyellni.

A magyar fogyasztók egyre gyakrabban találkozhatnak egyes termékeken, leginkább elektromos termékeken, gázkészülékeken, gépeken, rádióhullámos, távirányítós játékokon és ehhez hasonló termékeken a CE jelöléssel, ami az európai normáknak való megfelelést jelenti. Ezt a jelölést a gyártó helyezi el a terméken, és ez egyben ezért gyártói nyilatkozatot jelent, és arról tanúskodik, hogy az e jelölést magán hordozó termék a rá vonatkozó összes európai fogyasztóvédelmi előírásnak megfelel, az EU bármely tagállamában korlátozás nélkül forgalomba hozható. Azt jelzi, hogy az ilyen jelet magán viselő termék nem bóvli, nem veszélyezteti a fogyasztók egészségét vagy biztonságát, bátran megvásárolható, Írországtól Magyarországig, Svédországtól Görögországig, az EU bármely jelenlegi vagy május 1-jétől jövőbeni tagországában, meg persze a kívül álló országokban is, bárhol a világon. Európa garanciája van rajta az ilyen árun, mert Európa fontosnak tartja a fogyasztók, mindannyiunk érdekeit.

A cél egyszerű: ne lehessen becsapni vagy veszélyeztetni a vevők nagy tömegeit, de akár kisebb csoportjait sem. Nem mindig volt ez így. A fogyasztóvédelem mint etikai és üzleti szempont az Egyesült Államokból indult útjára egy Nader nevű jogász tudatos és szívós küzdelme eredményeként a hatvanas évek második felében. Szerencsére Európa gyorsan magáévá tette a gondolatot, és a fogyasztóvédelem fontossága gyorsuló folyamatként növekszik az Európai Unióban, de a rövidesen csatlakozó országokban, így hazánkban is.

Az 1957-es római szerződés például ezzel a kérdéssel és szemponttal, a fogyasztóvédelemmel még egyáltalán nem foglalkozott, az még csak a közös piac megteremtésével, a termelés és elosztás támogatásával volt elfoglalva. 1989 novemberében fogadta el az Európa Tanács az első hároméves fogyasztói programot, s azon belül hároméves fogyasztóvédelmi cselekvési tervet készített. A maastrichti szerződés nyomán a teljes körű fogyasztóvédelem is a program részévé vált.

(13.10)

1993 az az év, amikor az Európai Bizottságon belül létrejött az önálló fogyasztóvédelmi főigazgatóság. 1998 decemberében az Európai Bizottság elfogadta a fogyasztóvédelmi politika prioritásait és legfontosabb feladatait. S végül 2002-ben történt az új fogyasztóvédelmi stratégia elfogadása az Európai Bizottság által. Láthatjuk tehát: egy hosszú, több évtizeden keresztül elnyúló fejlődési folyamatról van szó.

Az Európai Unió 92/59. számú EGK-irányelve szerint valamennyi tagállam - s persze a csatlakozók is - köteles megalkotni saját nemzeti jogszabályait annak érdekében, hogy csak biztonságos áru kerülhessen forgalomba. Ma már alapvető elvárás, hogy ne hozzunk forgalomba olyan terméket, vagy ne alkalmazzunk olyan eljárást, amely veszélyeztetheti emberek egészségét, testi épségét vagy éppen vagyoni biztonságát.

Ezzel összefüggésben és mindezek nyomán Magyarországon is folyamatosan nő a fogyasztóvédelmi szempontok jelentősége, így a már előbb említettek szerint a parlament 1997-ben fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló törvényt, ennek nyomán megszületett az áruk és szolgáltatások biztonságáról és a piacfelügyeletről szóló 79/1998-as kormányrendelet, majd számos más, több mint egy tucat fogyasztóvédelmet érintő egyéb törvény és kormányrendelet látott napvilágot az elmúlt időszakban.

Hazánk jogalkotási kötelezettségének tehát már 1997-ben eleget tett, most csak az elmúlt hét év során szerzett tapasztalatok és az Európai Bizottság által 2002-ben elfogadott új fogyasztóvédelmi stratégia miatt szükségessé vált pár apróbb módosítást kívánja az előttünk fekvő törvénymódosítási javaslat megvalósítani. Tulajdonképpen a lényeget már a ’97-es törvény kezeli: a fogyasztók egészségének és biztonságának védelmét, a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmét, a fogyasztóknak az oktatáshoz és tájékoztatáshoz való jogát, a jogorvoslat és a kárigény-érvényesítés jogát, valamint a fogyasztói érdekek képviseletét.

Most - amint az előttem fölszólaló képviselőtársaim előadásában is elhangzott - tulajdonképpen három, talán kisebb jelentőségű, bár azért fontos kérdésben kíván módosítani a meglévő törvényen az előttünk lévő törvényjavaslat: a próbavásárlás, a címkézés és a békéltető testület ez a három kérdéskör.

A címkézés, ami tulajdonképpen a biztonságos áru fogalmával szinonim, a fogyasztók tájékoztatását jelenti. A fogyasztók tájékoztatásának célja, hogy az alkalmas legyen az áru és szolgáltatás választásához, az áru használatáról való ismeretekhez, az áru tulajdonságainak, minőségének, árának megismeréséhez, valamint mindazokhoz az információkhoz, melyek a fogyasztói jogok érvényesítéséhez szükségesek. Ezért az áru csak akkor hozható forgalomba, ha az árun vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához és az ellenőrzéshez szükséges adatokat, az áru pontos megnevezését, gyártójának vagy forgalmazójának nevét, címét, a származási hely megjelölését, valamint minden egyéb olyan adatot és információt, amely a fogyasztó számára fontos az áru tulajdonságainak és használatának megismeréséhez.

A mostani javaslat ehhez az eddig is érvényben lévő és érvényesített fogalomkörhöz annyit tesz hozzá - mint ez is egyébként már elhangzott -, hogy ezentúl az egyesült gazdasági térségen belüli, tehát az EU-tagállamok plusz a még megmaradt EFTA-tagállamok gazdasági térségén belüli országból származó árun csak azt kell föltüntetni, hogy európai uniós országban készült termék. Kivéve, ahogy erről már szintén szó esett, ha egy-egy országimázst megjelenítő termékről van szó - mondjuk, a herendi porcelánról vagy hasonlókról -; akkor föl lehet tüntetni, hogy ez magyar termék. A harmadik országból, tehát a külső térségből származó árun kell továbbra is feltüntetni a származás szerinti országot.

Továbbá a hulladékgazdálkodással kapcsolatos figyelmeztetések is megjelennek ezentúl a címkén.

A békéltető testületről fontos annyit tudni, hogy a hatósági, bírósági fogyasztói jogvitán kívül van egy nagyon fontos EU-konform fogyasztói vitarendező fórum. Ez a békéltető testület, amely mind a vállalkozásoknak, mind a fogyasztóknak kedvezőbb feltételeket teremt a viták rendezésére, mint a hosszan elhúzódó, költséges bírósági eljárás. Ez az intézményrendszer az EU szabályozásán és gyakorlatán alapul, s a fogyasztóvédelmi törvény alapján 1999. január 1-jétől működik Magyarországon, ugyanakkor működését a vállalkozások még kevéssé ismerik tulajdonképpen, főleg nem ismerik fel teljeskörűen annak előnyeit. A békéltető testület a területi gazdasági kamarák mellett működő független testület, melynek célja a fogyasztók és a gazdálkodó szervezetek közötti vitás ügyek egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, egyezség hiányában pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítése érdekében.

Az előttünk lévő törvényjavaslat, miközben a békéltető testület területi szervezésére, illetve működtetésének elhelyezésére nem tér ki - mint arról már szintén szó esett -, egy küszöbönálló közigazgatási és területszerzési reform keretein belül fog ez rövidesen megoldódni. Változást hoz ez a békéltető testületek működésébe annyiban, hogy a náluk kezdeményezett eljárás ingyenessé válik, és az eljárás egyidejűleg csak egy helyen indítható, szemben azzal, ami eddig történt, illetve most is gyakorlatban van. A békéltető testületek a fogyasztói jogviták peren kívüli, gyors, hatékony és főleg olcsó elrendezésében egyre nagyobb szerepet játszanak, hiszen információink szerint míg tavalyelőtt 300 ilyen ügy került a békéltető testületek elé, tavaly már 700, és ez a tendencia extrapolálhatóan folytatódni fog.

A Szabad Demokraták Szövetségének véleménye az, hogy az előttünk lévő törvénytervezet megfelel a várakozásainknak, és azt teljes mértékben támogatni tudjuk. Három kis, talán apróbb jelentőségű módosító indítványt fogunk a törvényjavaslat részletes vitájáig benyújtani, ezzel kívánjuk még jobban tökéletesíteni az előttünk lévő törvényjavaslatot. Az SZDSZ tehát támogatja a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Forrás: parlament.hu