SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Néhány perccel ezelőtt még egy egész más ritmusú felszólalásra készültem, de úgy láttam, hogy az élet egy picit arrébb terelte, és néhány dologra a felszólalásom keretén belül szeretnék reagálni.

Én csak reménykedem, minden magyar állampolgárral egyetemben, hogy Harrach Péternek az az üzenete, hogy vissza kellene venni a közszférában kiadott bérnövekményt, csak itt most a vita hevében elhangzott félreértés lehetett, és nem egy valós pártálláspontot képvisel (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Nem ezt mondta!), hiszen, azt gondolom, mindannyian egyetértünk abban, remélem, most már a képviselőtársam is, hogy ez egy fontos adóssága volt a rendszerváltozás óta az összes kormánynak. Ezt a Medgyessy-kormány lépte meg, a Medgyessy-kormány tette meg azt a lépést, amely a közszférának a bérrendezését és a hozzá kapcsolódó jövedelmeknek a rendezését megtette.

Ugyancsak itt a vita során Varga Mihály képviselő úr kritizálta a közmunkaprogramot. Lehet ezt egy szocialista vívmánynak tekinteni, ha annak tekintjük az esélyhátrány elleni küzdelmet is, és a munka világába való visszalépésnek egy támogatási lehetőségét. Én úgy gondolom, az, hogy a Medgyessy-kormány ebben az évben négymilliárd forinttal tízezer főt fog segíteni közmunkán keresztül, családokat jelent, és mindannyian szeretnénk, ha ezek a családok jobb helyzetben lennének. Ebből egyébként egymilliárd forint már kifizetésre is került. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik a közcélú munkavégzésnek a támogatása önkormányzatokon keresztül, ahol 15,2 milliárd forintot fogunk erre fordítani.

Tehát akárhogy is nézzük, ezek olyan lépések, amelyekben együtt jár a modernizáció és az esélyteremtés; a modernizáció oldalán azok a lépések, amelyek a munkahelyteremtés támogatását jelentik, a munkahelymegtartást, a versenyképesség növekedését, a tudástőke támogatását. Ennek a kormánynak a programja az élethosszig tartó tanulás programja, amely lehetővé teszi azt, hogy a magyar munkavállaló tudását fejlessze, ezen keresztül a felnőttoktatásba minél többen bekapcsolódjanak, és egy relatív versenyelőnyt szerezzünk a környező országokkal szemben. Nagyon sok mindent lehetne itt még elmondani, én még egy elemet tennék ide: a távmunkavégzésnek, az e-munkavégzésnek a programját, ami szintén több irányba, nagyon sok hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak a munka világába történő visszajutását teszi lehetővé, illetve hozzájárul a gazdaság modernizálódásához is.

Kedves Barátaim! Egy éven keresztül a foglalkoztatáspolitika területén nem hallottunk önöktől mást, csak azt, hogy hihetetlen válságban van a munka világa, nem arról beszéltek, hogy a foglalkoztatás modernizálódása, a struktúraváltás milyen kihívásokat jelent, hogy azokra milyen szakmai megoldásokat keresünk, hanem mindig számokról, adatokról vitáztunk. És, kedves képviselőtársaim, ellenzéki képviselőtársaim, ezek az adatok rendre nem igazolták az önök állításait. Mi vitáztunk, önök valamit állítottak, és az adatok, a Központi Statisztikai Hivatal adatai pedig nem igazolták önöket. Mert ha megnézzük a foglalkoztatás mutatóit, vegyük elő csak a legutolsót, a 2003. október-december hónapi KSH-adatfelmérést, akkor azt látjuk, hogy jelen pillanatban 3 millió 952 ezer fő munkában álló, ez 63 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában.

Ha megnézzük a rátáknak a változását, a tendenciákat, akkor növekedett a foglalkoztatás, növekedett az aktivitás, és csökkent az inaktívaknak a száma, és csökkent a munkanélküliek száma. Az inaktivitásra külön is hangsúlyt helyeznék, hiszen ez egy valós problémája a magyar foglalkoztatásnak, hogy jelentős lépéseket kellene annak érdekében tenni, hogy ez a trend még gyorsabb legyen. Mi ebben az időszakban 73 ezer fővel tudtuk a munka világának a csendes sorát csökkenteni, akik vagy munkába kapcsolódtak, vagy regisztráltatták magukat munkanélküliként, tehát egy lehetőséget kerestek arra, hogy újra dolgozni tudjanak. Akárhogy is nézem, a munkanélküliségi ráta is csökkent, 5,5 százalék. Csak viszonyításként mondom a képviselőtársaimnak, hogy ma az Európai Unió tagállamai közül nagyon sokan összetennék a kezüket, ha ezt a munkanélküliségi rátát magukénak tudhatnák, ott ugyanis 7,9 százalékos ez az átlag, és ha megnézzük, hogy a környező országok - Csehország, Lengyelország - hogyan állnak, 14-19 százalékos munkanélküliséggel állnak ezen a téren. Tehát azt gondolom, hogy ezen a téren nincs szégyellnivalónk.

Kedves Képviselőtársaim! Sok mindenről vitáztunk, remélem, hogy a viták mellett van néhány dolog, amivel egyet is tudunk érteni, egyet tudnak velünk érteni, azért, mert azt gondolom, hogy közös érdekünk, az ország érdeke azt kívánja, hogy a foglalkoztatásban, a foglalkoztatási szint növeléséért tegyünk meg mindent, a munkahely megtartásáért és a munkahely megteremtéséért tegyünk meg mindent, és adjuk meg az embereknek azt a lehetőséget, azoknak is, akik ma hátrányos helyzetben élnek, hogy újra visszajuthassanak a munka piacára.

Azt gondolom, hogy ebben a folyamatban egy bedolgozói Magyarország helyett egy minőségi Magyarországnak kellene létrejönnie, egy modernizálódó gazdaságnak, egy erős gazdaságnak, egy erős Magyarországnak. Remélem, ebben egyet fogunk érteni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu