DR. BÓTH JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Hozzászólásomban a törvénymódosítás egészével kívánok röviden foglalkozni, és különösen a törvénymódosítás erényeire szeretném felhívni a figyelmet.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. számú törvény elsődleges célja az, hogy a Magyar Köztársaság területén élők alkotmányban meghatározott, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát a munkavédelem megszervezésére irányuló állami kötelezettségként a munka világában biztosítsa. Ennek megfelelően a törvény az alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket.

A törvény elfogadásával olyan, a munkabiztonság XXI. századi kihívásainak és a hatékony munkavédelem elvárásainak megfelelő és hosszú távon alkalmazható törvényi szabályozás lép hatályba, amely egyrészt a gyakorlati tapasztalatok alapján kialakult és felmerült hazai igényeket teljes mértékben kielégítő jogszabályi korszerűsítést valósít meg, másrészt pedig immár teljes, szövegszerű egyezőséget biztosít a munkavédelemre vonatkozó európai uniós szabályozással.

A munkavédelmi követelményeknek a törvény szerinti szigorítása, a munkavállalók és a munkáltatók jogosultságainak és kötelezettségeinek, egymáshoz való felelősségi viszonyuknak pontos és egyértelmű meghatározása biztosítja a szervezetten munkát végzők munkavégző képességének a korábbinál is teljesebb körű megóvását, növeli a munkavállalók munkahelyi biztonságérzetét. Mindez a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések hatékony megelőzését, illetve ezzel összefüggésben hosszabb távon társadalmi mértékben is jelentős költségmegtakarítást eredményez reményeink szerint.

A főbb változások közül ki kell emelni, hogy a legjelentősebb munkavédelmi feladatok több oldalról kapnak megerősítést a módosítás által. Az üzembe helyezés, az időszakos biztonsági felülvizsgálat, soron kívüli gépellenőrzés, a megelőzési stratégia kialakítása, a kockázatértékelés szaktevékenységnek minősül, azaz a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szakemberek közreműködése elengedhetetlenül szükséges lesz ezek teljesítése során.

E körön belül a kiemelt veszélyességű, kockázatú helyzetekre vonatkozó munkavédelmi eljárások elmulasztása, például üzembe helyezési vizsgálat, egyéni védőeszközök juttatása, munkaköri alkalmassági vizsgálat kiemelt kockázatú technológiában, a kockázatértékelés elmulasztása a legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltatóknál többletszankcionálási jogkövetkezménnyel jár majd, azaz munkavédelmi bírság ezekben az esetekben is kiszabható lesz.

A törvénymódosítás a teljes munkáltatói körre meghatározza, hogy feladatai elvégzésébe bizonyos feltételekkel munkavédelmi szakembert kell bevonni. Természetesen a különböző szakemberek bevonása nem mentesíti a munkáltatót az általános munkavédelmi felelősség alól.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat sok speciális kérdést rendez, úgymint a különleges, rendkívüli helyzetek esetére szóló szervezési intézkedések megvalósítását, a sérülékeny munkavállalói csoportokra vonatkozó különös követelmények teljesítését, a munka világának alanyai közötti információáramlást.

A törvénymódosítás újra rendezi a munkavédelem érdekkifejezésének formáit, biztosítva a munkavállalókkal történő általános tanácskozási jog érvényesítését, a munkavédelmi képviselők választását, sőt a legalább ötven főt foglalkoztató munkaadóknál a választás kötelező lebonyolítását, illetve e körben bevezeti a paritásos, a munkaadók és munkavállalók kiegyensúlyozott részvételét megvalósító szakmai tanácskozási fórum kialakításának és működtetésének lehetőségét.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu