DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz). Tisztelt Ház! Tisztelt Keller Képviselő Úr! Nincs most arra időnk, hogy a két országgyűlési határozatot összevessük. Egyébként nagyon szívesen vállalom azt, ha ön vagy az ön frakciótársai, akik ebben a vizsgálóbizottságban vannak, alkotmányos kifogásokat látnak, és úgy gondolják, hogy emiatt esetleg meg kell változtatni azt a határozatot, akkor erre javaslatot tesznek. Még egyszer mondom, nincs arra időnk, hogy összehasonlítsuk, nem ugyanaz a két eset. Abban a vizsgálóbizottságban egészen konkrét kérdések, nem ilyen inszinuációt tartalmazó, elnagyolt kérdések, hanem hogy például X. Y. találkozott-e Kulcsár Attilával, ilyen kérdések vannak. Az ön által, illetőleg, bocsánat, Szabó Zoltán által javasolt vizsgálóbizottsági határozatban pedig mindenféle jogi, politikai, erkölcsi felelősség kivizsgálásáról van szó.

Azt tudom önnek javasolni, hogy azt is vegye figyelembe, hogy a két országgyűlési határozat között született egy alkotmánybírósági határozat, amely kifejezetten az Országgyűlés bizottságai és vizsgálóbizottságai alkotmányos kereteiről szól. Ha mi már ismertük volna ezt az alkotmánybírósági határozatot, akkor valószínűleg az Országgyűlés nem alkotja meg azt a K&H-bankbotrányt vizsgáló bizottságot, vagy legalábbis más szabályokkal alkotta volna meg. De itt van előttünk egy új kezdeményezés, és ennél az új kezdeményezésnél már nem tekinthetünk el attól, hogy időközben egy alkotmánybírósági határozat született. És ez az alkotmánybírósági határozat világosan leszögezi, hogy nem lehet országgyűlési határozatban nem országgyűlési képviselő személyekre, tehát külső, kívülálló személyekre jogokat és kötelezettségeket róni.

(21.40)

Az, hogy a bankbotrányt vizsgáló bizottságba a bizottság elnöke, illetőleg a bizottság megpróbál beidézni személyeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ezek általában meg is hiúsulnak, mert a megidézett személyeknek az “önkéntes együttműködéseö miatt elmaradnak ezek a meghallgatások. (Az elnök ismét csenget.)

Forrás: parlament.hu