GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem hiszem, hogy párbeszédet fogunk folytatni erről, de azt gondolom, érdemes kibontani mindazt, amiről beszélünk. Ha megnézzük a Magyarországon lévő munkáltatók strukturálódását, akkor láthatjuk, hogy az egy és tíz fő közötti mikrovállalkozások milyen nagyságrendben vannak jelen: nem 10, 20 vagy 30 százalékban, hanem több mint 90 százalékban vannak jelen mint foglalkoztatói helyek a teljes munkaadói körön belül. Úgyhogy ilyen értelemben nagyon nagy a számuk.

Azért forszírozom ezt a kérdést - amiről képviselőtársam az első hozzászólásában szólt -, mert a törvényjavaslat az ötven fő feletti foglalkoztatói helyek esetében előírja a választás kapcsán, hogy kell lenni munkavédelmi képviselőnek, és ez őket semmilyen vonatkozásban nem hozza hátrányos helyzetbe. Tehát a foglalkoztatók köréből egy nagyon nagy kört közvetlen formában ilyen kötelemmel nem ruház fel. Persze az a jó, ha azok a szempontok, amikről most beszélünk, ebben a körben nem halnak el.

Szakmai vonatkozásban teljesen egyetértek azzal, amiről képviselőtársam az előbb szólt, sőt kiegészíteném azzal is, hogy a munkaegészségügy vonatkozásában a higiéniai szempontokon túl az ergonómiai szempontok beemelése is elengedhetetlen ahhoz, hogy a megfelelő munkavédelmi szempontok jóságfokát érvényesíteni lehessen.

A mostani megszólalásom aspektusa igazából csak az volt, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy az ötven fő feletti foglalkoztatók esetében a munkavédelmi képviselőnek az a 10 százalékos munkaidő-kedvezmény, amelyet előír a törvénytervezet, havi 15-20 óra között mozog, míg ha csak ötven fő foglalkoztatottja van ugyanennek a cégnek, akkor mintegy 11 ezer munkaórát érintően hozhat olyan preventív intézkedéseket, jóságfokú ténykedéseket ez az ember, ami a balesetek megelőzését és még sok minden mást hordoz magában.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu