SZALAY GÁBOR, a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Elnézést kérek a felborított bizottsági előadói sorrendért, de a terembe azóta beérkezett számos más képviselőtársammal együtt a Felsőházi teremben Chirac elnök beszédét hallgattuk meg, és ezért sikerült elkésnem egy kissé.

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága még az elmúlt év decemberében megtárgyalta a 2003-tól 2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról beterjesztett országgyűlési határozati javaslatot és a hozzá kapcsolódó háttéranyagot, amit 12 igen szavazattal, 10 tartózkodással, ellenszavazat nélkül fogadott el és ítélt általános vitára alkalmasnak.

Az országgyűlési határozattervezet önmagában igen rövid, alig két oldal, s csak a 2015-ig terjedő közlekedéspolitikai prioritásokat, elveket, tehát magát a koncepciót rögzíti, míg a konkrét részletekről a csatolt háttéranyag szól. Tekintettel arra, hogy az elveket, azaz a tulajdonképpeni parlamenti vita tárgyát képező országgyűlési határozati javaslatot illetően semmiféle ellenvélemény nem fogalmazódott meg, miközben a felvetett kérdések mind a háttéranyagban lévő vagy éppen onnan hiányzónak ítélt konkrétumokat érintően hangzottak el, alappal mondható el tán, hogy a 10 ellenzéki tartózkodó szavazat sem az elvi alapoknak szólt, hanem inkább a megvalósítás eszközrendszerének. Még akkor is így van ez, ha az ellenzék legfőbb kifogása az általa sem vitatott prioritások mögül hiányolt vagy hiányzónak ítélt finanszírozási kötelezettségvállalás volt. Érdekes, hogy a bizottsági vitával nagyjából egyidejűleg, egy időben vagy párhuzamosan, tehát az elmúlt év decemberében tárgyalt és végül elfogadott gyorsforgalmi közúthálózat-fejlesztésről szóló törvény vitája során talán személy szerint is ugyanazon ellenzéki képviselők ott és akkor meg éppen azt kifogásolták, hogy miért szerepelnek a finanszírozás éves lebontásban rögzített összegei a törvényjavaslatban, hisz akkor hangoztatott álláspontjuk szerint azt nem lehet évekre előre hitelt érdemlően megadni vagy rögzíteni.

A kormánypárti képviselők részéről elhangzott kérdések és vélemények is kizárólag a háttéranyaggal kapcsolatosan hangzottak el. Így felmerült a PPP-konstrukció, azaz a magántőkével finanszírozott közcélú beruházások kérdésköre, az elektronikus díjszedési rendszer kérdése, a közérdekűségi vagy közhasznúsági törvény megalkotásának hiánya, a P+R rendszerű parkolók építésének kérdésköre, valamint az M3-as autópálya záhonyi kivezetésének, azaz a Záhony-Barabás villaszerű kivezetésnek a kérdése. Ez az előttünk lévő országgyűlési határozattervezet csak a lehetőségét kívánja annak megteremteni, hogy az Európai Unió közlekedéspolitikai prioritásaival a magyar prioritások összhangba hozhatók legyenek, nem elsősorban az Európai Unió, hanem hangsúlyosan a saját érdekeink miatt és okán. Ezt követheti majd azután egy következő lépésben a részletekre lebontott célrendszer vázolása, mondjuk, egy kormányrendelet formájában, s azután harmadik lépcsőként a célokhoz rendelt eszközrendszert, forrásokat, határidőket, pontos ütemezést ismét törvényben adhatjuk meg úgy, ahogy az történt a gyorsforgalmi közúthálózat kérdéskörének esetében.

A gazdasági bizottság előadójaként örülök, és örömömet itt is engedjék meg, hogy kifejezzem, hogy a gazdasági bizottság mint a kérdéskör egyik kompetens bizottsága, alapvetően nem vitatta az előttünk lévő anyag prioritásait, elveit.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

Forrás: parlament.hu