DR. VADAI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Marcus Aurelius mondta: “Ahogyan a világegyetem minden útjában álló vagy ellene szegülő erőnek más irányt ad, beleilleszti a sorsösszességbe, és mintegy kiegészíti magát vele, éppen úgy az értelmes lény minden akadályt tevékenysége anyagává avathat, és felhasználhat bármilyen törekvésének megvalósítása érdekében.ö (Mécs Imre tapsol.)

A Magyar Honvédség az elmúlt években sok ellene szegülő erővel találkozott, sokszor azonban nem volt ellenálló erő, de még erő sem volt a reformokhoz. A Medgyessy-kormány eltökélt volt, és ma is eltökélt abban, hogy egy nagy rendszernek, a hadseregnek a reformját végigvigye. Sokszor elhangzott már itt a magyar parlamentben és a honvédelmi bizottság ülésein is, hogy a nemzet védelme össznemzeti kérdés. Egyetértek azokkal, akik valóban így gondolják. Azt azonban nem tudom elfogadni, hogy a Magyar Honvédség hosszú távú átalakítása kapcsán csak az az össznemzeti, amely valakinek a dédelgetett álmait fejezi ki. Az sem össznemzeti, ha valaki a változtatások ellen - amelyekről tudja, hogy kellenek, hiszen a reformok nélkül a Magyar Honvédség nem lesz képes a XXI. század kihívásainak megfelelni, tehát tudja mindenki, hogy kellenek ezek a reformok, mégis az össz-szavazati maximalizálás érdekében - populista módon lép föl.

Tisztelt Ház! Össznemzeti ügyünk tehát a Magyar Honvédség reformja, amely nem eshet áldozatul semmilyen kicsinyes ármánykodásnak. Nem tehetjük, hogy egyéni ambíciók és hőn áhított vágyak lerombolják és demoralizálják hadseregünket. Közös felelősségünk az, hogy ellenzéki és kormánypárti képviselők a haza, és ne saját pártjuk érdekében járjanak el a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének ügyében. Houngton mondta egyszer: “Ha kideríted, mit hajlandó feláldozni valaki azért, hogy teljesüljön a legfőbb vágy, mindent megtudtál róla.ö

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarunk ma mindent megtudni egymásról, és főleg azt nem akarhatjuk ma megtudni, hogy a haza biztonságát és a honvédség jövőjét is képesek lennének egyesek feláldozni legfontosabb vágyukért.

Két határozati javaslat, a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló H/8674. számú és a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló H/8673. számú országgyűlési javaslatok együttes általános vitája folyik ma itt.

(10.20)

A két javaslat együttes vitája és együttes kezelése indokolt, hiszen a hosszú távú fejlesztési stratégia mellé számszerűen is meg kell határozni a Magyar Honvédség létszámát. A két javaslat kapcsán négy fő kérdés fogalmazódik meg: miért van ezekre szükség, miért most, miért ebben a formában és milyen tartalommal?

Nézzük az első kérdést, azaz miért van ezekre a határozati javaslatokra szükség. A Medgyessy-kormány a kormányváltás után a honvédelmi vezetés egyetértésével a Magyar Köztársaság védelmi képességeinek felülvizsgálatát rendelte el annak érdekében, hogy világos képet kapjunk arról, hogy hol áll a Magyar Honvédség, és milyen feladatok állnak előttünk. Jövőkép kellett, amelynek alapját a védelmi felülvizsgálat eredményei képezik, amelyek az önkéntes haderőre történő áttéréssel együtt a következő évtized meghatározó prioritásai lesznek.

Néhány szót szólnék a védelmi felülvizsgálat legfőbb céljairól. Melyek is ezek a célok? Az ország védelmi képességeinek növelése, finanszírozható, modern hadsereg kialakítása, amely a nemzeti és szövetségesi feladatok teljes spektrumában alkalmazható; olyan modern haditechnikai eszközök rendszeresítése, amelyek lehetővé teszik a magas szintű interoperabilitást a szövetségesekkel; az új típusú kihívásokkal szembeni védelmi képességek kialakítása, nemzetközi kötelezettségeink és vállalásaink teljesítése. Ezen túlmenően a védelmi felülvizsgálat, természetesen a növekvő fontosságú területek mellett, meghatározta a csökkenő jelentőségű területeket is, és ez így, együttesen alkotta a védelmi felülvizsgálat eredményeit.

A kérdés az, hogy miért is kell még egy ilyen jellegű javaslat, ha már egyszer van egy, a 61/2000. számon, amelynek még a címe is ugyanaz. No, nem azért, amit Virgil Thomson mondott, nevezetesen: “Ha még nem csináltál egy dolgot, próbálkozz meg vele háromszor. Először, hogy legyőzd a félelmedet. Másodszor, hogy megtanuld, hogyan kell csinálni. Harmadszor, hogy kiderítsd, hogy szereted-e csinálni.ö Nem ezek miatt, mert a félelmeinket már régen legyőztük, talán már valamennyire tudjuk is csinálni, bár nem tökéletesen, szeretni meg azért szeretjük, mert, azt hiszem, mindannyian jobbító szándékkal vagyunk ma itt, ami már önmagában szeretetet jelent.

Az indokok egyszerűbbek. Egyfelől azért, mert az elmúlt két évben alapvető átalakulás zajlott a biztonságpolitika területén. Ne felejtsük el, hogy a 61/2000. számú országgyűlési határozat a szeptember 11-ei amerikai terrortámadások előtt született. Ezek a terrortámadások alapvetően új haderő-fejlesztési gondolkodási módot igényelnek, amely gondolkodásban két fő elemet kell kiemelni, ahogyan államtitkár úr is tette: az önkéntes haderőre való áttérés és az új képességek kialakítása. Ma már az új típusú biztonsági kockázatok jelentik a kihívást valamennyi állam számára, és ezek a kockázatok nem győzhetők le csupán a nemzetállam szintjén, sőt egyre nagyobb összefogásra van szükség annak érdekében, hogy a legyőzés mellett meg tudjuk előzni, és ezzel ki tudjuk védeni a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés támadásait.

Másfelől ugyanakkor a 61/2000-es országgyűlési határozat, ahogy államtitkár úr már szintén említette, csak alapozás volt az önkéntes haderőre való áttérésben, és 2010-ig szól. A mostani országgyűlési határozati javaslat az egész folyamatot végigviszi, egészen 2013-ig, és az önkéntes haderőre való áttérés végrehajtásának pontos időpontját is meghatározza. Ráadásul a mostani javaslat kellő egységben kezeli a nemzeti és szövetségesi keretben végrehajtandó feladatokat is, ami koncepciójában is kapcsolódik a NATO-nak Prágában tett felajánlásainkhoz.

A második kérdés az, és ez föl is vetődött, hogy miért éppen most kerülnek beterjesztésre ezek az országgyűlési határozati javaslatok. A Magyar Köztársaság egy átfogó védelmi felülvizsgálat után, amely természetesen figyelembe vette a visszacsatolásokat is, kell hogy rendelkezzen egy olyan stratégiával, amely a Magyar Honvédség számára jövőképet határoz meg. A modern európai Magyar Köztársaságnak uniós csatlakozása előtt kell hogy legyen egy ilyen koncepciója, amely közjogilag is rendezi a honvédség fejlesztését, hiszen 2004. május elseje után újabb kérdésekkel kell majd foglalkoznunk az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája kapcsán. Addig is rendezni kell közös dolgainkat, és a védelmi felülvizsgálat első fejezetének lezárása, a sok-sok négypárti egyeztetés és a megfelelő előkészítés eredményei most végre két, egymással szorosan összefüggő országgyűlési határozati javaslat formájában kerültek elénk.

Most nézzük a harmadik kérdést, azaz, hogy miért ebben a formában terjesztették be az alkotók a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányait és a Magyar Honvédség részletes bontású létszámát. Miért is országgyűlési határozati javaslat formájában adják közre ezeket az elképzeléseket? Mondhatnánk azt, hogy a szokásjog miatt, hiszen eddig is ilyen formában léteztek és jelentek meg a hasonló témájú ügyek a magyar közéletben. Ennél azonban sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy itt, a parlament nyilvánossága előtt zajlik a vita, az országgyűlési határozati javaslatoknak köszönhetően.

Nem egyszerűen arról van most szó, hogy a jelenlegi honvédelmi vezetés a négypárti egyeztetések és a közigazgatási viták után közöl valamilyen eredményt a magyar társadalommal a honvédség jövőjéről. A nemzet védelmének egy fontos pontjához érkezve szükségesnek ítélte meg mind a tárca, mind a kormány azt, hogy a széles nyilvánosság előtt folyjék le a vita a hadsereg jövőjéről, lehetőséget adva a magyar állampolgároknak arra, hogy azt nyomon követhessék, és ne csak a sajtóból értesüljenek olyan stratégiai kérdésekről, amelyek talán az ő életüket közvetve vagy közvetlenül is befolyásolják. A nagy, össznemzeti kérdések megvitatásának helye a parlament, éppen ezért a beterjesztett határozati javaslatok hozzájárulnak e kérdés széles nyilvánosság előtt történő általános és részletes vitájához.

Végül a negyedik, de talán legfontosabb kérdés, hogy milyen tartalommal is születtek meg ezek az országgyűlési határozati javaslatok. Itt nem kívánom ismertetni a határozati javaslatok szövegét, bízva abban, hogy azt mindenki elolvasta. Inkább csak néhány fontosabb pontot szeretnék kiemelni. Az országgyűlési határozati javaslatok meghatározzák a Magyar Honvédség fő feladatait: a Magyar Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának védelme, reális visszatartó erő megjelenítése a NATO kötelékében; a washingtoni szerződés alapján végrehajtott műveletekre való felkészülés, beleértve a más tagországok megsegítését is; a Magyar Köztársaság területére érkező szövetségi erők részére nyújtandó befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak végrehajtása; a nemzetközi válságkezelő és békeműveletekben való részvétel megfigyelők, békefenntartó és béke-kikényszerítő alegységek küldésével, valamint egyéb nemzetközi műveletek; a terrorizmus elleni harc katonai feladatainak végrehajtása, és végül a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához való hozzájárulás keretében a két- és többoldalú kapcsolatokból eredő kötelezettségek teljesítése; a nemzetközi szerződések által meghatározott fegyverzet-ellenőrzési feladatokban és humanitárius segítségnyújtási akciókban való részvétel.

Ez a rész pontosan olyan sorrendben határozza meg a Magyar Honvédség fő feladatait, amely világosság teszi mindenki számára, hogy a magyar biztonságpolitikai filozófia alapja az ország területi épségének védelme, amely az alkotmányból eredő kötelezettség, illetve a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, fő helyen említve természetesen a NATO keretén belüli feladatainkat, ami a nemzetközi szerződések jóhiszemű teljesítésének nemzetközi jogi kötelezettségéből fakad. E kettő együttesen alkot egységet. Persze, most fel lehet hördülni, hogy íme, egy újabb példa, és engedjék meg tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, hogy az önök szavajárását idézzem, tehát íme egy újabb példája annak, hogy a liberálbolsevik kormány és annak egy újabb Amerika-barát képviselője ki akarja szolgáltatni az országot a NATO-nak, hogy csak a szövetségben tudunk gondolkodni, nem törődve semmivel. Különben is, Magyarország egy középhatalom itt, a Kárpát-medencében, úgyhogy lehet itt fegyverkezni ész nélkül; az pedig a nemzeti érdekek ellen való, ha a NATO-ban is gondolkodunk.

Erre csak két megjegyzésem lenne. Egyfelől, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, önök is támogatták 1999-ben NATO-tagságunkat. Vigyáztak is arra, hogy a belépési ceremónián csak az önök kormányfője, Orbán Viktor legyen jelen. Másfelől pedig ajánlom figyelmükbe Saint-Pierre abbé mondandóját Az örökbéke-tervezet rövid foglalata című művéből. “Tartós és általános védszövetség nélkül nincs remény a bel- és külháborúk okozta bűntettek és szörnyűségek megszűnésére, nincs remény az egyetértésre a dogmák és vallási szakadások által megosztott keresztény nemzetek egymás iránti türelmére.ö

Az országgyűlési határozati javaslatok emellett meghatározzák a hazai területen és az ország területén kívüli képességeket, valamint a Magyar Honvédség szervezeti felépítését is. Ha megnézzük ezt a szervezeti felépítést, láthatjuk, hogy a Magyar Honvédség szárazföldi haderőből, légierőből, logisztikai és támogató szervezetekből, a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériumából, illetve a minisztériumnak közvetlenül alárendelt, valamint a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alatt álló szervekből áll.

(10.30)

Az országgyűlési határozati javaslat azt is kimondja, hogy a Magyar Honvédség meghatározó ereje továbbra is a szárazföldi haderőnem kell hogy legyen. Szervezeti felépítése a feladatainak legjobban megfelelő, valamint a szövetség követelményeit kielégítő könnyű, mobil, telepíthető, nagy mozgékonysággal és tűzerővel rendelkező, modulszerűen felépíthető szervezetekből álljon annak érdekében, hogy azok több, térben és időben különböző, eltérő jellegű műveletekben is felhasználhatók legyenek mind hazai, mind nemzetközi környezetben.

A H/1874. számú országgyűlési határozati javaslat meghatározza a fejlesztés irányát is, amely három szakaszra osztja a 2013-ig terjedő időszakot is. 2006 végéig az új szervezeti rendre, a meghatározott létszámra és a diszlokációra való teljes áttérés az első számú feladat, a katonai kiképzési rendszer átalakítása a szövetségi és európai uniós feladatokra; 2006 végétől külföldi műveletekre tervezett, valamint az integrált légvédelmi rendszer részét képező, feltöltésre tervezett alegységek alapfeladataihoz szükséges technikai eszközökkel és anyagokkal történő ellátása és ezen mobil, telepíthető, több harci és békeműveleti feladatokra egyaránt alkalmas kötelékek teljes alkalmazási készenlétének elérése. Emellett 2006-ig feladat még a felesleges haditechnikai eszközök és anyagok kivonása és a tárca kezelésében lévő ingatlanok számának jelentős csökkentése; emellett természetesen az állomány munka- és életkörülményeinek további javítása.

A második szakasz 2010 végéig folytatódik, amely szakaszban tovább folyik a szervezetek belső szerkezetének korszerűsítése, az új típusú harcászati repülőgépek rendszerbe állítása, a szövetség részére felajánlott erők új páncélozott és szállító harci járművekkel és a szükséges anyagi eszközökkel történő ellátása. A szárazföldi csapatok, a légierő és a logisztikai támogató csapatok kijelölt egységeinek 2010 végéig el kell érniük a számukra előírt készenléti és hadrafoghatósági szintet is.

2013 végéig pedig be kell hogy fejeződjön a haderő állományarányainak kialakítása, a Magyar Honvédség harcképességének, kiképzettségének, technikai felszereltségének, infrastruktúrájának színvonala pedig lehetőleg el kell hogy érje a NATO-haderők átlagszínvonalát.

Az országgyűlési határozati javaslat meghatározza a Magyar Honvédség maximális létszámát békeidőben, amely 40 ezer fő lehet. Ehhez logikusan kapcsolódik a H/1873. számú országgyűlési javaslat, amely részletesen ismerteti a 40 ezer fő megoszlását a különböző állománykategóriák között. Ez a létszám 5 ezer fővel kevesebben határozza meg a Magyar Honvédség létszámát, mint a korábban többször módosított 124/1997-es országgyűlési határozat. A létszámváltozásnak két alapvető oka van: egyfelől az, hogy létrejött az integráció a Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar között, másfelől pedig megindult az önkéntes haderőre való áttérés.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát a két javaslat a stratégiai és taktikai elemeket a megfelelő sorrendben tartalmazva, a feladatokat és fejlesztési irányokat kijelölve, a történetiséget sem mellőzve, a realitásokat és az ország teherbíró képességét figyelembe véve, a közjogi szabályokat betartva határozza meg a Magyar Honvédség jövőképét. Az elmondottakból tehát világosan következik, hogy megfelelően előkészített, jogilag és szakmailag megalapozott javaslatok fekszenek itt előttünk, amelyek nemcsak az általános és részletes vitákra, hanem az országgyűlési képviselők igen szavazatára is érdemesek.

Végül engedjék meg, hogy Mészáros Lázárnak “A katonaságrólö című művéből idézzek egypár sort.

“Jól tudom hogy nemes honfi társaimnál nem hólt betü, azon szép törvényes feladat, a hazát midőn veszedelem fenyegeti, védeni, jól tudom és hála érzettel méltánylom, hogy tevé, s ujra és mindig kész azt ismétleni. De avval hogy a törvény az akarat létez, nem létez, és a hadüzlet ki fejtése óta alig létezhet, az akarat életbe léptetője, a tétel. És igy a régi modorokat haladásiakkal kell felváltani, mellyeknek miképeni intézését azonban nálamnál sokkal jobb fejekre bizom; a mit még ezen rovat alat meg emliteni tartozik, az hogy még egy ország öszszes egyénicsoportozata mindenben aránylag részt nem veszen, családi köreikből ki nem irthatják azon szó járást – 'semmire sem jó, tehát legyen katona' -, ha a hadnélkülezése lehetetlen, ugy a közös részvétel által lehet csak azon terhet megizleltetni, mellynek mellékessen legyen mondva, polgári kötelességünk elsejének kellene lenni.ö

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Mi most polgári kötelezettségünket teljesítjük azzal, hogy egy olyan honvédség létrehozásában veszünk részt, ahol el lehet mondani: jó magyar katonának lenni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu