GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. Nagyon röviden mondanám, hogy mi lesz a Százszorszép óvodával. Nekem ugyan nem tiszten védeni a salgótarjáni önkormányzat döntését, de itt azért azt muszáj elmondanom, hogy egy olyan városkörzeti óvodáról van szó, amely olyan körzetben van, ahol alig vannak lakóépületek, túlnyomórészt a környező hivatalokba bejáró emberek hordják be autóval ebbe az óvodába a gyerekeiket, és egyébként néhány száz méteres körzetben körülbelül három másik óvoda található, ahol nincsen meg a megfelelő létszám. Tehát valószínűleg nagyjából az lesz, hogy pár száz méterrel arrébb kell vinni autóval a gyermekeket egy másik óvodába. Ettől függetlenül, ami a döntés folyamatát illeti, arról megvan a magam meglehetősen sarkos véleménye, és minden bizonnyal, ha rajtam múlott volna, nem ilyen módon történt volna ez a dolog.

Mivel az eseti bizottság összeülésekor én elmondtam, Lezsák Sándor képviselő úr nagyon jól tudja, hogy az én nagypapám világéletében egy nógrádi kistelepülésen volt tanító, és a Cserhát aprófalvas vidékét meglehetősen jól ismerem kicsi gyerekkorom óta. Azzal vádolni, hogy nem ismerem ezt a világot, vagy hogy nem szeretném, nem állna közel a szívemhez ez a világ… Tudom, hogy ezt nem Lezsák képviselő úr mondta, de vannak olyan megszólalások - mondjuk, Pósán képviselő úrnak néhány megszólalása -, amiből az következik, mintha valami nagyvárosban felnőtt emberek akarnának itt falut rombolni, mert azt sem tudják, hogy ott nagyjából mi van.

(20.30)

Éppen azért, mert ismerem ezt a világot, ezeket az elszegényedő, elöregedő falvakat, újra azt mondom, hogy ez nem létszám kérdése. Tehát nem azt mondom, hogy meg kell húzni egy számot, mint Somoskőnél, hogy 18, és ha 16, akkor be kell zárni, hanem amit Jauernik képviselő úr mond, hogy vannak körülmények. Van-e pedagógus, van-e eszköz, van-e megfelelő mennyiségű gyermek ahhoz, hogy ott megfelelő oktatás legyen, megvannak-e a feltételek úgy összességében? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) És bizony ki kell mondani - egy mondat, elnök úr, elnézést! -, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nincs meg a megfelelő feltételrendszer egy kistelepülésen arra, hogy ott iskola legyen.

Forrás: parlament.hu