KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen. Juhos Katalin képviselőtársamnak szeretném azt mondani, hogy ha az anyagot átnézi, legyen kedves, nézze meg azt is, hogy minden feladat tíz évre szól benne. Egyébként pedig megnyugtatom, véleményem szerint nem ezer évig, hanem tovább is béke lesz ebben a térségben, és a Magyar Köztársaságot idegen, szomszédos országok támadásai nem fogják veszélyeztetni.

A hátralévő időben inkább Körömi úr hozzászólására reagálnék. Ha az a felfogás érvényesülne, hogy a NATO-n belül a tagországok nem segítik egymást, hanem minden országnak szükséges - függetlenül attól, hogy a szövetség tagja-e vagy sem - erős, jelentős létszámú légierővel és szárazföldi csapatokkal rendelkeznie, akkor ez nem egy szövetség lenne, hanem egy meg nem támadási szerződés, hogy én ugyan fenntartom a több tíz- vagy százezer fős hadseregemet - iksz európai országokra gondolok -, csak nem fogok senkit se megtámadni. A NATO-nak egyébként pontosan az a lényege, hogy az alapszabályában, az úgynevezett washingtoni szerződésben rögzíti, milyen esetekben nyújt segítséget a másik országnak. Ez kötelező segítségnyújtás katonai értelemben, vagyis bizonyos országoknak nem kell minden haderőnemet, fegyvernemet, szakcsapatot fenntartania ahhoz, hogy a biztonságát garantáltnak vélje. Ezért van az, hogy a Magyar Köztársaság lehetőséget kap arra, hogy a hadsereg létszámát csökkentse, hogy bár alapvetően két haderőnemet megtart, a légierőt és a szárazföldi erőt, ugyanakkor van arra módja és lehetősége, hogy meg tudja szüntetni a tüzérséget, vagy más olyan fegyvernemeket ne kelljen rendszerben tartania, amelyeknek a fenntartása rendkívül költséges.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu