KÖRÖMI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Érdemes áttekinteni, hogy a jelen országgyűlési határozati javaslatok tárgyalásának pillanatában mi a jogi helyzet, mi felé szeretné a kormány elmozdítani a honvédséggel kapcsolatos politikáját, és ennek vélhetően mi lehet az oka.

A jogi helyzetet az alkotmány, a honvédséggel kapcsolatos törvények és a 61/2000-es országgyűlési határozat adja meg keretként. A honvédelemről szóló törvényekről most nem szeretnék szót váltani, hiszen azok nincsenek a Ház napirendjén. A 61/2000-es országgyűlési határozat jelen pillanatban még hatályos. És úgy tudom, az alkotmányunk is hatályos, amely úgy fogalmaz - és talán ennyi idézet mindenképpen ideillik a vitához -, a 40/A. § (1) bekezdése azt mondja szó szerint, két mondatot fogok felolvasni: “A fegyveres erők alapvető kötelessége a haza katonai védelme, valamint nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása.ö Majd egy mondattal később: “A fegyveres erők feladatairól és a rájuk vonatkozó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.ö

Ezt mondja az alkotmány. Magyarul, nem azt mondja az alkotmány, hogy a haza katonai védelmét egyfajta szövetségesi rendszeren belül kell értelmezni, hanem az országnak, az ország katonaságának, a honvédségnek önmagában alkalmasnak kell lenni erre. A 61/2000-es országgyűlési határozatot annak idején csaknem egyéves egyeztetések előzték meg. Annak zászlóvivője az MSZP részéről a mai honvédelmi miniszter volt, és az egyeztetések végén, közel egy év után a Fidesz, az MDF, a Kisgazdapárt, a Szocialista Párt és az SZDSZ is elfogadta, több mint 90 százalékos többséget kapott ez az országgyűlési határozat. Magyarul, létrejött egy nemzeti konszenzus, a 2010-ig terjedő időszakot tekintve a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól.

Ez a nemzeti konszenzus a mai napig is létezik, tehát a kormánypárti képviselők által elmondottakkal szemben a helyzet az, hogy egy nagyon nehezen, egy nagyon viharos időszakban megkötött nemzeti konszenzust kívánnak önök most fölmondani, mondhatnánk azt is, hogy felrúgni. Ez a nemzeti konszenzus pedig, tisztelt Mécs képviselő úr, tartalmazta azt is, hogy mind az öt párt, amelyik támogatta ezt a határozati javaslatot, és így határozattá vált, mind az öt párt azt mondta, abban érdekelt, hogy létrejöjjön egy önkéntes professzionális haderő. Az önkéntesség kevés, a lényeg az, hogyan tudja ellátni a feladatát. Az önkéntes haderő is lehet pénzpocsékoló működésű. A lényeg a professzionizmuson van, tehát hogy mit képes elvégezni egy haderő. Ezt tartalmazza ez az országgyűlési határozati javaslat, megegyeztünk benne, mind az öt párt azt mondta, hogy ennek kiépítésében érdekelt.

A különbség abban van a most beterjesztett anyag és a jelenleg hatályos anyag között, hogy önök, mint ahogy Karsai Péter képviselő úr is elmondta, egy rendkívül erőltetett tempójú önkéntes haderőre történő átállást próbálnak végigvinni az országban. A “professzionizmusö szót már próbálják kerülni, egy önkéntes haderőt szeretnének nagyon erőltetett ütemben rákényszeríteni a honvédségre, amelynek a várható kiadásaira nincsenek pontos számok. A várható működésre, a biztonságos működésre nincsenek modellek. Hiszen például Hollandiában is húsz év telt el attól kezdve, hogy eldöntötte az ország, átáll az önkéntes professzionális haderőre, míg az biztonságosan működni tudott, egészen más biztonságpolitikai környezetben egyébként. Ez az országgyűlési határozat egységben volt az alkotmánnyal, mert azt mondta, hogy az ország katonai védelmének biztosítása a Magyar Honvédség feladata, valamint kollektív védelmi feladatainak végrehajtása.

A most benyújtott országgyűlési határozati javaslat álláspontom szerint néhány, de igen jelentős pontban tér el attól, amely jelenleg hatályban van. Ezek pedig a következők. Azzal, hogy önök szövegszerűen is lemondanak a Magyar Honvédség önálló katonai védelmi képességéről az ország biztonsága tekintetében, mindenképpen megpróbálják kikezdeni az alkotmányt. Erre egyébként önök maguk tesznek utalást, hiszen az előterjesztésük végén azt írják, mert önök is érzik, hogy ekörül azért problémák lehetnek, hogy az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy sok egyéb más teendője mellett, különös tekintettel az alkotmány módosítását készítse elő az országgyűlési határozat végrehajtása tekintetében.

(12.00)

Magyarul: ismét ahhoz a fondorlatos cselhez nyúlnak, hogy megpróbálnak egy országgyűlési határozatot áterőltetni feles többséggel a parlamenten, majd amikor ehhez az alkotmányt módosítani kell - mert önök mondják az előterjesztésben, hogy ez szükséges -, akkor majd az ellenzéket megpróbálják olyan helyzetbe hozni, nyilván a megfelelő médiatöbbséggel megtámogatva, hogy azt a képet fessék le az ellenzékről, aki már egy korábban elfogadott országgyűlési határozati javaslathoz nem hajlandó az alkotmányt módosítani. Azt gondolom, megérte volna legalább olyan hosszú egyeztetést lefolytatni, mint amit annak idején, a polgári kormány idején lefolytattunk önökkel, és vélhetően helyesebb lett volna az alkotmánymódosítással együtt idehozni az országgyűlési határozati javaslatot.

Ez persze még nem azt jelenti, hogy a jelenlegi egyeztetési folyamatban, és itt a vitában köztünk meglévő véleménykülönbségeket olyan könnyű lett volna eltüntetni az egyeztetések során, hiszen nagyon lényeges elemekben lépnek önök vissza az előterjesztett anyagban.

Ilyen visszalépés az, hogy feladják a területvédelmet, kikerült a nemzetőrség felállításának lehetősége az anyagból, amelyet egyébként szintén Karsai Péter képviselő úr nagyon világosan elmondott, hogy ha már erőltetik az önkéntes, professzionális haderő létrehozását, ha már erőltetik a szövetségesi rendszeren sokszor túlmutató, valamiféle homályos elvárásoknak való megfelelést, akkor éppen a haza védelmének biztonsága - egy váratlan helyzet esetére - bizony, megkövetelné, indokolttá tehetné a nemzetőrség létrehozását, mert ez lehet az az erő, amely megfelelő időt biztosítva számára a saját fejlődéséhez, alkalmas lehet arra, hogy kiváltsa a sorozott hadsereg jelenleg az ország számára biztosított védelmi képességeit. Szerintünk ez egy jelentős visszalépés.

Megszüntetik a tüzérséget mint fegyvernemet és mint kultúrát. Itt csak zárójelben szeretném megjegyezni, hogy ha az Amerikai Egyesült Államok hadseregének nincs tüzérsége, akkor az iraki háború bizonyára nem oda jut el a mai pillanatig, ahová eljutott, és nem olyan sebességgel, amilyen sebességgel képes volt az Egyesült Államok ezt a háborút megvívni a szövetségeseivel együtt.

Két dandárnyira zsugorítják a Magyar Honvédséget, amelyre természetesen az önök válasza az, hogy tíz évig nincs reális veszélye annak, hogy Magyarországot külső fenyegetés érné. Ezzel szemben, államtitkár úr, az önök által készített védelmi felülvizsgálati anyagban, amelyről már a bizottsági ülésen is volt szó, talán az a mondat idézhető, hiszen már többször elhangzott nyilvánosan, az önök szakértői írják le, hogy a Magyar Köztársaság Európa biztonságpolitikai határának mentén fekszik a mai napig.

Ha olyan biztosan kijelenthető, hogy Magyarországot semmiféle külső fenyegetés nem érheti a közeljövőben, és ez legyen így, akkor miért van annyi békefenntartó a Balkánon, akkor miért kell a Zengőre lokátorállomást telepíteni, vagy ha kell, akkor miért nem hajlandó a tárca legalább ezen lokátorállomás telepítésének újragondolását akár a parlamenti bizottságok előtt végigvinni? Ha ekkora biztonságban vagyunk, akkor miért nem lehetséges az, hogy a honvédelemre rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat egy lassabb fejlesztési ütemben, mondjuk, a 61/2000-es határozatban elfogadott ötpárti konszenzusnak megfelelő fejlesztési ütemben, kiszámíthatóbb módon, a professzionális haderőre történő áttérés nyugodt ütemének megfelelően költse el a tárca, és jobban odafigyeljen a ma szolgálatot teljesítő katonák munkakörülményeire, elhelyezési körülményeire és a technikai eszközök nem erőltetett, de folyamatos fejlesztésére?

Ebben a formában nem tudjuk támogatni az országgyűlési határozati javaslatot, és egy hatpontos módosítójavaslat-sorozatot nyújtottunk be, illetve javaslatsort, amelyről a részletes vitában majd konkrétan beszélni fogunk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

Forrás: parlament.hu