DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Én azzal szerettem volna kezdeni egy hosszabb felszólalást, hogy tisztában vagyunk vele, hogy elsősorban nem a tárca felelőssége ez az egész ügy: ez egy kormányzati politikának a vége. Annak a megelőzésére, hogy savanyú-e a szőlő, ismételten szeretném felhívni a figyelmét - és én is kérem önt, hogy hallgassa meg a szakmai érveket, esetleg olvassa el a szerződést -, hogy az a lehetőség, amellyel önök most élnek, 2003. december 31-ével nyílt meg, és az egyéb hozzájárulási költségek pedig 2004. december 31-ével járnak le. Tehát most jött el az a történelmi pillanat, hogy ezt az ügyet tíz évvel a megkötése után valamilyen formában rendezni lehetett volna.

Nem kívánom a bizottság munkáját megelőzni; számtalan olyan kérdés van, amelyet, úgy gondolom, az egész ország érdekében tisztázni kell. Nem a kivásárlás és a továbbépítés ténye, annak mindenki örül, mi is örülünk. De hogy ezt önök milyen áron teszik, emögött milyen szándékok vannak, és az ön számomra érthetetlen sértődöttsége miatt milyen szakmai szándékosságok történtek - mert most már azt kell feltételeznem, hogy ezek nem véletlen mellényúlások, nem véletlen mellényúlások, államtitkár úr, itt több száz milliárdról van szó, több száz milliárd sorsát döntötték el harminc évre előre -, erre keres a bizottság választ, és erre kell önöknek majd választ adni.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu