SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslathoz három módosító indítványt adtam be, ezek közül kettőnek a védelmében szeretnék most érvelni. Mind a kettő a békéltető testületek működését illeti.

Először talán pár szót nem érdemtelen ezekről a testületekről is szólni, hiszen kevéssé elterjedt, kevéssé ismerik még őket mind a fogyasztók, mind a vállalkozók, noha 1999. január 1-jén álltak föl a békéltető testületek, amelyek a területileg illetékes gazdasági és kereskedelmi kamarák mellett működnek, és amelyeknek fő célja az, hogy a fogyasztói panaszokat a nagyon időigényes és költségigényes bírósági jogi procedúrán kívül gyorsan, hatékonyan rendezzék le. Még a mai napig is viszonylag kevesen veszik igénybe ezt a békéltető fórumot, bár az eléjük terjesztett panaszos ügyek száma biztató módon megduplázódott az elmúlt évben. 2002-ben 300, 2003-ban pedig 700 ügy került eléjük. Azt gondolom, érdemes felhívni ezúton is a vállalkozók, a vállalkozások, a fogyasztók figyelmét a munkájukra.

Nos, a békéltető testületek tevékenységét illetően javasoltam két ponton az előttünk lévő törvényjavaslat módosítását, az ajánlás 19. és 21. pontja alatt található módosító indítványaimnak megfelelően. A 19. pontban arra tettem javaslatot, hogy a békéltető testület elnökének három munkanap legyen rendelkezésére bocsátva azon célból, hogy eldönthesse, hogy a hozzá forduló panaszos ügye a békéltető testületek kompetenciájába tartozik-e vagy sem. Amennyiben hozzájuk tartozik, akkor nyilván a békéltető testületnek dolga van, és ezt teszi a panasszal; amennyiben nincs - és mondom, a dolog lényege, hogy ezt három munkanapon belül kell eldönteni -, a békéltető testület javaslatot tesz arra, hogy a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező szervezet, amely a panasz jellegétől függően más és más lehet, tegyen lépéseket, illetve hozzá haladéktalanul továbbítja a panaszt. Úgy gondolom, ez nagyon lényeges a békéltető testületek működésének szempontjából; öröm, hogy a kormány is így gondolja.

A másik módosító indítványom a 21. pont alatt található, szintén a békéltető testületek tevékenységére vonatkozik. Ez azt mondja ki, és ez is életszerű helyzet, hogy ha a békéltető testület foglalkozott az adott panasszal, megvizsgálta, és hozott egy javaslatot, és azt a javaslatot megküldte az érintett gazdasági társaságnak, vállalkozónak, vállalkozásnak, azonban ez utóbbi nem kíván eleget tenni a békéltető testület javaslatában foglalt megoldásnak, akkor itt ne kerüljön pont a mondat végére, mert akkor a békéltető testület tevékenysége tulajdonképpen nem tekinthető hatásosnak.

A módosító indítványom lényege éppen az lenne, hogy ilyen esetben tehát, amikor a vállalkozások nem tekintik a békéltető testület javaslatát magukra nézve a végrehajtás szempontjából követendőnek, akkor a békéltető testületnek legyen olyan jogosítványa, hogy közzétegye, publikusan közzétegye a kérdéses ügyet, a kérdéses fogyasztói panaszt, természetesen a személyiségi jogok teljes tiszteletben tartásával. És közzétegye mellette az ajánlását is, ami nyilván azt a célt szolgálja, hogy okuljanak a fogyasztók is, de leginkább okuljanak az érintett vállalkozók, hogy hasonló panaszos eset a következő időszakban már ne fordulhasson elő.

(10.50)

Tehát azt gondolom, hogy szükséges a békéltető testületeknek nemcsak az intézményi működéshez szükséges feltételeket biztosítani, hanem azt az eszközt is a kezükbe adni, hogy a tevékenységük hatásos lehessen, és azt magukra nézve az érintettek betartsák (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ahhoz alkalmazkodjanak.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu