KISFALVINÉ ORTUTAY MÁRIA, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Szóbeli kiegészítésemben a Hungária Televízió és a Duna Televízió működési feltételeinek problematikusabb területeiről kívánok beszámolni, a 2002. évet érintve.

A finanszírozási rendről azért szeretnék bővebben szólni, hogy láthatóvá tegyem, mekkora erőfeszítésekre van szükség az anyagi megszorítások közepette, hogy a műsorok értékszínvonalát megőrizhessük és mennyiségét ne csökkentsük. Sikerült leállítani az évek óta tartó gazdasági romlást, a lefelé haladó spirált. A működési egyensúly helyreállt, de a műsorkészítésre fordítható összeg kerete kimerült. Az előző országgyűlési beszámolóban is hangsúlyoztuk, hogy a jelenlegi közszolgálati finanszírozási rend nehézzé teszi az alapítók szándéka szerinti működést.

Az üzemben tartási díjon alapuló finanszírozás nehézségei hamar jelentkeztek. A díjbeszedés nem volt hatékony, a közszolgálati médiumok anyagilag kényszerpályára kerültek. Ez annak ellenére sem változott, hogy 2002-ben a költségvetés átvállalta az üzemben tartási díjak folyósítását. Az átvállaláskor a rendszeresség hasznunkra vált, de a 2001. évi beszedett díj alapulvétele az Rt.-t hátrányosan érintette.

A beszedés hatékonysága 2001-ben rendkívül alacsony volt. Ez a fejlesztés lehetőségeinek az elvesztését jelentette számunkra. Az adás biztonságát garantáló fejlesztések is csak a műsorköltségek rovására oldhatók meg.

1996-2002 között a törvényben erre kötelezett nézők alig kétharmada teljesítette díjfizetési kötelezettségét. E tényből kifolyólag a Duna Televízió vesztesége az említett években több milliárd forint volt. Miközben egyre nagyobb televíziós versenyben kellett helytállni, nőttek a feladatok. A Duna Televízió tizedik évfordulójára - a kihívásokra szükségszerűen reagálva - új szerepkörbe került. A világ magyarságának szolgálatával, az amerikai, ausztráliai, új-zélandi vételkörzetünk kibővülésével új feladatokat vállaltunk. A Duna Televízió a kulturális egyedülállóságért küzdött. Van egy megfogalmazott küldetése a Kárpát-medencében, majd Norvégiától Moszkváig, Izraeltől Svédországig, Amerikától Ausztráliáig és Új-Zélandig és hamarosan talán Dél-Afrikáig is. Ezt nem tudja más csinálni.

A Duna Televízió olyan nemzetstratégiai kérdésekkel foglalkozik, amelyeket nem érinthetnek kormányváltások. Az Országgyűlés konkrét támogatást fogalmazott meg az amerikai sugárzással kapcsolatban, a Duna Televízió nem önként határozott ebben a kérdésben. Örültünk a feladatnak, azért is próbálkoztunk ezt önerőből megvalósítani, remélve a tengerentúli sugárzás éves költségvetésének célba érését.

A kuratórium új kísérletet tett pótlólagos források biztosítására. A tengerentúli sugárzás nemzetstratégiai cél és eszköz. Közös nemzeti érdek, hogy fennmaradjon, ezt mindannyian valljuk. Az Európai Unió küszöbén azt a missziót, amit elkezdtünk, még jobban szeretnénk kiterjeszteni. A világ magyarságának szolgálatára szegődtünk. Közös szándékkal elháríthatók az említett problémák.

A médiatörvény átfogó módosítása minden bizonnyal hosszabb időt és négypárti egyeztetést igényel. A lakossági üzemben tartási díj költségvetési átvétele utáni helyzet azonban alkalmas körülményt teremthet arra, hogy a médiatörvénynek ezt az amúgy is vitatott pontját külön kezelje az Országgyűlés, és létrehozza a normatív finanszírozási rendszert. Ez nagy eséllyel biztosíthatná a közszolgálati intézmények számára a mindenkori kormányzattól való függetlenséget.

Addig is, amíg ez megoldódna, a kuratórium és az Rt. a pótlólagos források biztosítására mozgósíthatná energiáját. Ha ez nem sikerül, akkor nincs más út, ha nem akarjuk az Rt. működési egyensúlyát megingatni, nem marad más, mint a műsorok számának radikális csökkentése. Ezáltal a közszolgálati feladatok teljesítése csorbul, az a funkció sérül, ami miatt ezeket az intézményeket létrehozták.

A nézettségről engedjenek meg egypár gondolatot! Kritikusainktól gyakran halljuk, hogy a Duna Televízió elavult szemléletet tükröz. A nézőket ne fárasszuk komoly ismeretterjesztő műsorokkal, a néző majd maga művelődik, ha akar. Erre építenek a populáris média szakemberei is, mondván: a néző tudja, hogy mit akar.

A Duna Televízió is felmérte a már megszólított és a további megszólításra szánt célközönségének jellegzetességeit, aznapi szokásait, életritmusát, időmérlegét. Összegezve a tapasztalatokat és a rendelkezésére álló gazdasági, szellemi erőforrásokat, alakította ki új műsorstruktúráját.

Mint a nézettség növekedése, úgy a média és a filmfesztiválok díjözöne is bizonyítja, hogy kulturális missziót is lehet magas színvonalon teljesíteni. A saját gyártású műsorok többsége bizonyítja, hogy jó módszerrel, a mesterműhelyekben nevelt alkotókkal hatni lehet, nézettséget növelni, ráadásul maradandó értéket alkotni.

A Duna Televízió a saját kategóriáját illetően nézettségi szinten minden műfaját tekintve sikeres évet zárt 2002-ben. Ma már sokan ráébredtek arra, hogy milyen kulturális javakból lenne hasznuk, mitől lehet tartalmasabb, élvezetesebb az életük. Alternatívát kínálva, vissza lehet hódítani a nézőket a valóságshow-ból a valóságba.

Egy másik céllal készült elemzés azt is kimutatta, hogy a valóságshow-k közvetítése idején megnőtt a Duna Televízió nézettsége. Már sokan megírták, hogy az üzleti alapon készülő elidegenítő, butító hatású műsorok éppen olyan hatást fejtenek ki a kultúrában, mint az iparban a környezetszennyezés. A Duna Televíziónak más a küldetése és a hitvallása. Az európai tendenciával egybeeső műsorstruktúrát, amely a komolyabb, tartalmasabb, a társadalmi folyamatokat hitelesen bemutató alkotásokat helyezi előtérbe, a nézőink elfogadták, legalábbis ez derül ki a visszajelzésekből, a hozzánk írott levelekből.

(15.10)

A Duna Televízió műsorstruktúrája már a tengerentúlon is közönséget teremtett. Új nézőink felé sajátos hangvétellel, átgondolt szerkesztéssel, más stílussal fordultunk.

Kihelyezett testületi üléseinkről, az anyaországi kisebbségek méltóságáról, a határon túli kisebbségek sorsáról engedjenek meg egypár gondolatot.

A kisebbségek méltóságára a legmarkánsabban a Duna Televízió hívja fel a figyelmet, hiszen nézőink legnagyobb része kisebbségi sorsban él. A Hungária Televízió Közalapítvány elnöksége szorgalmazza a kihelyezett kuratóriumi és elnökségi üléseket, hogy közvetlenül tájékozódjon a határon túl élő magyar kisebbség helyzetéről és a Duna Televízió szerepéről, hatásáról. Testületi üléseinkre olyan közéleti és szakmai kiválóságokat hívtunk meg, akik kellő figyelemmel, objektivitással, kultúránk, nyelvünk iránti szeretettel, a helyi problémákat érzékelő aggodalommal kísérik az ott élők gondjait, örömét, sikerét, bánatát. Érzik a helyi és az anyaországi írott és elektronikus média súlyát, jelentőségét és hatását. Egy ilyen kihelyezett ülés rendkívül nagy összetartó erő, energiaforrás mindannyiunk számára, nemzetközi hatásrendszerében is fontos, segíti az egy közös nyelvben élők identitását, életvitelük, gondolkodásmódjuk megértését. A szétszóródás gondjait is gyakran említik, amely még ma is szedi áldozatait. A következő nemzedékek asszimilálódását jelölték meg a legnagyobb veszélynek. Több segítséget kérnek a hagyományőrzésük, kultúrájuk és anyanyelvük megtartásáért tett erőfeszítéseik dokumentálásához. A haza hiányát főként a szétszórtságban élők élik meg többletként. Több szemléltetést, nyilvánosságot érdemelne az anyaországi nemzethez tartozás, és segíteni akarásuk igénye. Sokat jelent nekik tapasztalni, hogy egy nyelvhez, egy kultúrához tartozunk, még ha az életkörülményeik, az életformájuk különböző is.

A hír- és a tájékoztató műsorok. A Duna Televízió a határon túli magyarság legfontosabb anyaországi tájékozódási forrása. Az Európai Unió küszöbére érve ezt még komolyabban kell vennünk. A 2002. év a választások éve volt. Mindez új tájékoztatási követelményeket állított, és új kihívásokat jelentett. A versenyhelyzetből adódóan az eseményeket a korábbinál sokkal gyorsabban és szélesebb kitekintéssel kellett megjeleníteni. Ennek fedezetére az üzleti terv nem tartalmazott többletforrást. A hír- és tájékoztató igazgatósághoz tartozó műsorok kiemelt szerepet kaptak a tengerentúli sugárzás kínálatában. A hírszolgálat az összmagyarságot tekintette tudósítási területének, nem választotta el egymástól a nemzetrészeket. A róluk szóló hírek nem elkülönítve jelentek meg, így az anyaországiak is teljesebb képet kaptak, és a határon túli nézők sem éreztek lelki, szellemi elszakítottságot.

2002-ben a határon túli jelentkezések száma jelentősen megnövekedett. Rendkívül izgalmas közéleti és világpolitikai események középpontjában voltunk. Létszükséglet volt, hogy nézőink a társadalmi és világesemények alakulásáról hiteles, valós és nem mesterséges képet kaphassanak. A Duna Televízió hírszolgálata, igaz, nagy nehézségek árán, de egy közszolgálati intézményhez méltón teljesített. Műsorainkban kiegyensúlyozottak voltak a politikai erőviszonyok; felelőtlenül összeállított, politikailag manipulált tudósítások nem készültek. A Duna Televízió műsoraival kapcsolatban benyújtott kis számú panaszt az ORTT elutasította, megalapozatlannak tartotta. Egyébként is tapasztaltuk, hogy a nézők előbb-utóbb elutasítják a pontatlan, csupa propagandisztikus híradásokat, és keresik a tisztázó, informáló forrásokat, háttéranyagokat.

Befejezésként a tisztség, a közalapítvány, a kuratórium gondolatát szeretném érinteni nyolcéves vezetői munkám után, mint a Hungária Televízió Közalapítvány héten leköszönő elnöke. Amikor a parlament megválasztott bennünket, a médiatörvény kezdeti, tanuló korszakában voltunk. Testületi tagként, majd vezetőjeként mindig a konszenzusra alapuló döntéshozás, a közös érdekek mentén egyeztetett fellépés vezérelt. Voltak konfliktusok, krízisek nálunk is, de ezeket a cél érdekében, higgadtan, józanul kezeltük, közös szándékkal elhárítottuk. Állhatatosak, kitartóak voltunk céljainkban, a cél pedig a Duna Televízió megtartása, fejlődési pályára irányítása. Elnökségi és kurátortársaim is tudták, mi az igazi dolguk; azt is tudták, hogy ebben a nagyon érzékeny, változó és időnként harcias társadalmi közegben nem érhetjük el céljainkat szétszakadás vagy önfelosztás esetén. Talán nem sokat tévedek, ha azt mondom, hogy a mi testületünkben mindig megvolt egy olyan konszenzusra épülő alap, amelyre bátran támaszkodhattak a különböző képviseletről és országokból érkező kurátortársaim. Mindannyiunk számára elfogadott kiindulópont volt a határon túli magyarság szolgálata és az értékmegőrzésen alapuló közszolgálatiság megtartása, bármi áron. Kiváló, jó kollégákkal - a Duna Televízió vezetését is beleértve -, kurátorokkal dolgoztam az elmúlt évek folyamán. Segítség, ha kellett, mindig érkezett. Köszönöm a partnerséget és az együttműködést önöknek is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu