DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az Állami Számvevőszék befejezte a Nemzeti Színház beruházásának ellenőrzését. Az Orbán-kormány presztízs-, sőt mondhatjuk, szimbolikusnak tekintett döntését érinti ez a jelentés, ezért érdemes talán a többi hasonló jelentésnél nagyobb figyelmet fordítani erre az ügyre.

Ismeretes, hogy az Orbán-kormány 1998. november 6-án döntött úgy, hogy az Erzsébet téri építkezést leállítja, és a színházat új helyszínen építi fel. Ezzel egyrészt a rendszerváltás óta legjelentősebb építészpályázat eredményét semmisítette meg, hagyta figyelmen kívül a pályázat eredményét és az ott született jelentős alkotásokat, másrészt eleve kidobott kétmilliárd forintot, amit már az Erzsébet téren felhasználtak, és létrehozott egy máig megoldatlan problémát a főváros belső területén.

A végleges helyszín kiválasztására 1999. december utolsó napjaiban került sor. A feszített határidőre való tekintettel a beruházásról döntés-előkészítő tanulmányterv - mondja az Állami Számvevőszék - nem készült. Nem készült úgynevezett színházprogram sem, amely meghatározta volna a megvalósítandó funkciókat és az üzemeltetési költségeket alapvetően befolyásoló tényezőket. A színház építészeti kialakítására egy részletesen kidolgozott koncepcionális terv alapján 2000 februárjában meghívásos pályázatot írtak ki. A pályázat nyertesét kihirdették, de ennek a pályázatnak az eredményét is figyelmen kívül hagyták az építész szakma immáron másodszori megalázásával. A pályaművek értékes elemeit nem hasznosították - mondja továbbra is az Állami Számvevőszék -, végül a kivitelezésre egy pályázaton kívüli terv alapján került sor.

Az épület kivitelezésére nyílt beszerzési eljárást írtak ki, de a dokumentációból - mondja továbbra is az Állami Számvevőszék - hiányzott a színháztechnika, a belsőépítészet, a kertépítés, a képzőművészeti munkák, a közművek, az utak, a gépkocsiparkolók és a környezetrendezés. Ilyen okok miatt a beruházás részprogramjai az állandó rögtönzés jegyében készültek. A beruházás tervezésekor a költségtakarékossági okok miatt nem tervezett gépkocsiparkoló végleges kialakítását elmulasztották - további beruházási feladatról van szó. Ugyancsak takarékossági okokból elmaradt a déli térfal tervezett létesítménye, a szabadtéri színpad csak átalakítással lesz használható, és bizonytalan a kitelepített díszletgyártó további hasznosítása - mondja az Állami Számvevőszék.

A színházat részvénytársasági formára alakították át, ezzel lehetővé tették, hogy az áfát visszaigényeljék, amely így 25 százalékkal megnövelte látszólag a beruházásra fordítható összeget, azonban anélkül, hogy egyértelművé tették volna, hogy persze a költségvetés így négymilliárd forint áfabevételtől elesik, aminek funkciója az volt, hogy látszólag megmaradjon a költségvetés azon a kereten belül, amit az előző kormány ígért. Ezt valóban formálisan teljesítették is, két feltétellel, egyrészt, hogy a költségvetési bevételek összege csökkent, másrészt pedig, ami nem fért bele az előre meghirdetett összegbe, azt elhagyták a beruházásból, az utódokra hagyva.

Tudjuk, igazi racionális magyarázat nincs arra, hogy miért kellett áthelyezni a Nemzeti Színházat az Erzsébet térről oda, ahol most van, csak önző szempontokat ismerünk, elsősorban azt ugyanis, hogy ne ott épüljön fel a Nemzeti Színház, ahol az előző, tehát a Horn-kormány tervezte, és ne olyan ízlés alapján, amit az építész szakma kitűnőnek minősített pályázata alapján kihirdettek, hanem más, személyes ízlés alapján, az akkor hatalmon levő kormány ízlése alapján. Annak idején is jeleztük, nem reális a költségvetési terv, a számlát azonban mindannyian fizetjük.

Az ügy a manipuláció, a félrevezetés, a presztízsszempontok és mindezek élethossziglani következménye miatt állatorvosi beteg lóként jellemzi az előző kormány tevékenységét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu