DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Jelen salátatörvény kétségkívül nagyívű próbálkozás, amely néha egymástól nagyon távoli társadalmi és életviszonyokat szabályoz. Kár, hogy a nagy ív alá nem fért be, és még csak utalás sem történt az alábbiakra.

Mi a szakmai álláspontja például az Oktatási Minisztériumnak, a pénzügyminiszternek, az Orvosi Kamarának, a Rektori Konferenciának a módosításokkal kapcsolatban? Szakmailag és pénzügyileg felkészültek-e például az önkormányzatok a módosításokból rájuk háruló feladatok végzésére?

A törvény hatályának kiterjesztése, azaz az ellátási kötelezettség bővítése a módosítás legfontosabb elemét képezi. Indokolatlan álláspontunk szerint, hogy Magyarország abban a helyzetben, amelyben a fejlettebb tagállamok bezárják a csatlakozók előtt a szociális ellátásokat, a szociális ellátások tekintetében az országunk tovább nyisson. Az Európai Unió elfogadásra javasolt alkotmánya - mint ahogy azt már az első felszólalásomban is idéztem e tekintetben - a nemzeti érdekek tiszteletben tartását támogatja. A módosítások kinyitják az alanyi jogon járó, sőt a szociális rászorultság alapján járó juttatásokban részesülők körét. Tartózkodási engedély birtokában a magyar állampolgárokkal lényegében megegyező jogokat kapnak az országba érkezők. A szociális rászorultság alapján járó juttatások esetén az európai uniós tagállamok és a csatlakozók is - lásd: Szlovákia, az előbb is utalás történt erre - a helyi munkavégzés, a helyben lakás előírásával szűkítenek, ezzel szemben mi bővítünk.

Érthetetlen, hogy az időskorúak járadékát, a rendszeres szociális járadékot, illetve rendszeres szociális segélyt miért adjuk tartózkodási engedély alapján. Miért látunk el bárkit intézményben közpénzen, aki nem magyar állampolgár, miközben a jelenlegi intézményeink alig 60 százaléka felel meg a jogszabályi előírásoknak? - miközben a magyar várakozási listán szerepelve ellátatlanul ott állnak az emberek, és sajnos, meghalnak anélkül, hogy azt az ellátást megkapnák, amelyre jelentkeznek. Hol vannak az összehasonlító elemzések, amelyek arról nyugtatnak meg, hogy a javasolt bővítés nem jelent anyagi terhet? Az indokolás azt jelzi, hogy a csatlakozás utáni időszakban nem várható teher, de végzett-e összehasonlító elemzést a minisztérium a csatlakozó országok ellátórendszereiről?

Felteszem továbbá a kérdést, hogy miért szükséges, hogy Magyarországon be sem jegyzett szervezetek szociális intézmények fenntartására kapjanak lehetőséget, és ezáltal közpénzeket használhatnak fel, átvehetik a lepusztult kastélyokban működő szociális intézményeket, megszerezhetik ezeket a kastélyokat. Ilyenkor felvetődik az emberben a kérdés, hogy nem ezért állították-e le az Orbán-kormány idején megkezdett kastélyrehabilitációs programot. Szeretném, ha erre majd választ kapnánk.

Az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális járadék, a rendszeres szociális segély fizetése önkormányzati feladat. Miért járnak ezek a szolgáltatások az érvényes tartózkodási engedély alapján? Az önkormányzatok milyen forrásból fizetik az újabb kötelezettségeket? Mit szólnak a régóta segélyre szorulók, ha többfelé kell osztani a keretet, mellesleg - a hajléktalanokat említeném - a hajléktalanok segélyeit, amelyet a központi költségvetés fizet, és tudjuk, hogy erre sincs fedezet? Ha valaki tulajdonnal rendelkezik, és munkalehetőséget felmutatva jön Magyarországra, és hozza magával a családját, a tartózkodási engedélye bizony könnyen meghosszabbítható. Végiggondolta-e valaki ennek lehetséges következményeit? Ismét pénz nélkül kap feladatot az önkormányzat. Mit szólnak ehhez a kormánypárti polgármesterek? Mert 2004-re erre egyáltalán nincs fedezet.

Aztán szólnék néhány gondolatot a családok támogatásáról, és egy mondattal még említeném a gyermekvédelmet. A családok támogatásával kapcsolatban az alanyi jogon járó gyes, gyet és családi pótlék elérését teszi lehetővé munkavállalási céllal az itt tartózkodók családja számára az előttünk lévő tervezet. Hol van a hatástanulmány - többen is megkérdezték már -, amely a csatlakozó országok családtámogatási rendszerét összehasonlítja a magyar helyzettel? Nem véletlen, hogy az Európai Unió tagországaiban a munkáspárti és a szocialista kormányok egyaránt munkajövedelemhez kötik az adókedvezményeket, és ezeket helyezik előtérbe, nálunk pedig az alanyi jogon, tehát minden munkát keresőnek járó kedvezményeket emelte a kormány. Anyasági, gyes, gyed, gyet s a többi mely országokban járnak, államtitkár asszony? Milyen kör igényelheti? Az itt dolgozó férj - ha eljön Magyarországra - gyesen lévő felesége ingyen tanulhat a magyar egyetemeken, angol vagy német nyelvű egyetemen is. Ha ez nem így van, akkor szeretném tudni, hogy mely jogszabályok azok, amelyek ezt kizárják.

Még egy mondat a gyermekvédelemről. Miért engedünk be Magyarországon be sem jegyzett szervezeteket - kérdezték már az előttem felszólalók -, üzleti vállalkozásokat a gyermekvédelembe? Kinek áll ez érdekében? A gyermekkereskedelem veszélye rémisztő képet mutat, ha ez felvetődhet ebben az országban.

Várom államtitkár asszony megtisztelő válaszát, amely, remélem, szakmai érveken fog alapulni, és ez valamennyiünk figyelmét fel fogja kelteni e törvény tekintetében.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu