MOLNÁR ALBERT, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság március 17-i ülésén tárgyalta meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és 13 igen, 12 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta. Az a feladatom, hogy a többségi véleményt alkotók véleményét tolmácsoljam a tisztelt Ház felé.

A többségi véleményt megfogalmazó képviselők öt fő elemét emelték ki ennek a törvénymódosításnak, amely valóban terjedelmesnek tekinthető, és valóban összetett, mert sok törvény módosítását tartalmazza. Mindjárt először az adózás rendjéről szóló törvény általános forgalmi adóról szóló módosulásairól, rendelkezéseiről néhány fontos gondolatot, amelyek elhangoztak a bizottsági ülésen.

Nagyon fontosnak tartották, hogy a belföldön adókötelessé váló személyek, szervezetek adóhatósági bejelentkezését, a tagállamok közötti áfa-információcsere rendszerben teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség mikéntjét tartalmazza ez a módosító javaslat. Ez egy nagyon fontos módosítás, ami meghatározza a közösségi adószám beszerzésére kötelezettek körét. Hasonlóan fontosnak tartottuk a kamatjövedelmekre vonatkozó, tagállamok közötti adatszolgáltatást.

Másodsorban a személyi jövedelemadóról szóló törvény kiegészítése során többek között kiemelésre került a biztosítási kötelezettség, amely kiterjed az Unió tagállamainak hazánk területén jövedelemszerző tevékenységet folytató polgáraira is, illetve az a módosítási pont, amely az adómegállapítás alól kivételként kezelt esetek körét határozza meg. A személyi jövedelemadóról szóló módosítás 25. §-a tartalmazza a telefonszolgáltatás természetbeni juttatásként vagy nem akként való minősítését. Azt gondolom, ez egy olyan fontos törvénymódosítás, hogy nem szűkíthető le a telefonadóra ez a törvénycsomag.

A harmadik ilyen fontos csomag a társadalombiztosítási és a pénztári törvények javasolt módosítása, amely biztosítja az összhangot Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a személyek szabad áramlására vonatkozó közösségi előírásokkal.

A javaslat egyértelműen rendezi a pályakezdő fogalmának megítélését, az ahhoz kapcsolódó, a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe való belépési kötelezettséget. A fő szabályozási elv az, hogy egyidejűleg kell érvényesíteni a magyar kötelező kétpilléres nyugdíjrendszer alapelvét és az uniós egyenlő elbánás elvét. Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári tagság tekintetében a magyar és a külföldi állampolgárok közötti valamennyi különbségtétel megszűnik.

A negyedik főbb elem, amellyel foglalkozott a többség, az ártörvény módosítása. Egy piacgazdaságban néha átmenetileg be kell avatkozni a gazdaságba. Ez történik az ártörvény módosítása kapcsán, ami arra irányul, hogy a költségvetési támogatással forgalmazott gyógyszerek kiskereskedelmi forgalomban felszámítható legmagasabb árát a külön jogszabályban meghatározott hatóság egyedi határozatban állapítsa meg.

Az ötödik csomag a pénzügyi hitelbiztosítékokról szóló irányelv, a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 98/26. számú európai uniós irányelv által bevezetett jogelvek alkalmazását terjeszti ki tágabb körre, a pénzügyi piac szereplői közötti ügyletekre. Ez az irányelv egyértelművé teszi, hogy az óvadék a zálogjog egy speciális fajtája.

Fontos elem még, hogy a takarékbetétkönyv külön nevesítésére az óvadék tárgyaként nincs szükség, valamint az óvadék specialitása a zálogjoghoz képest a biztosítékként felhasználható eszközök körén túl az óvadék jogosultjának közvetlen kielégítéséhez való joga.

Ezek voltak azok az elemek, melyeket a többség kiemelt ezen a bizottsági ülésen, és mint mondtam, 13 igen, 12 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta ezt a törvénymódosítást. Kérem képviselőtársaimat, hogy módosításaikkal, jobbító hozzászólásaikkal segítsék ezen törvény elfogadását.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu