SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló törvényjavaslat a társadalom szempontjából igen jelentős kérdést szabályoz, és egyúttal célja szerint az Európai Unió e tárgykörrel foglalkozó rendelkezéseivel való harmonizációt is hivatott elősegíteni. A javaslat ezt a feladatot olyan módon kívánja megoldani, amely mind a szolgáltatás igénybe vevőinek, mind a szolgáltatás kínálóinak egyaránt olyan jogszabályi környezetet teremt, amelynek eredményeként mindkét érintett fél számára megfelelő keretek között zajlik a tevékenység végzése.

(22.00)

Véleményünk szerint a törvényjavaslat vázát, lényegét adó hat legfontosabb alapelv az alábbiak szerint foglalható össze.

Először is: az Európai Unió szabályozásával összhangban a törvényjavaslat elismeri a szolgáltatók közszolgáltatási feladatra való kötelezhetőségének szükségességét, amihez ugyanakkor kötelező veszteségkiegyenlítést is rendel. Közérdek persze nemcsak az, hogy a szolgáltatás biztosítva legyen az utazni kívánóknak, de az is, hogy a veszteségtérítések minél kevésbé terheljék meg az adózók befizetéseit, vagyis a költségvetést. Ezért a törvényjavaslat meghatározza a veszteségkiegyenlítés szabályait és az indokolt veszteségtérítés korlátait. Ezáltal biztosítékot nyújt a törvényjavaslat az adott területen élő lakosság valós utazási igényeinek megfelelő színvonalú kielégítésére is, amikor az ellátási felelősség keretében az erre a célra fordítható közösségi források határain belül egyrészt a lehető legmagasabb színvonalú közszolgáltatás nyújtását teszi kötelezővé, másrészt arra kötelezi a szolgáltatót, hogy az általa üzemeltetett autóbuszvonal vagy -hálózat egy egységes közforgalmú közlekedési rendszer részeként működjék, biztosítva a megfelelő és szükséges kapcsolatot más közlekedési eszközökkel. Ebbe a körbe tartozik az a rendelkezés is, hogy az ellátásért felelős szervek a közszolgáltatás fenntartását a leggazdaságosabb módon akkor is biztosítsák, ha a szolgáltatók valamelyike erre vonatkozó jogával élve felmentését kérné a számára bizonyíthatóan veszteséges közszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól. Ez többféle módon, végső esetben az EU által kialakított és hazánkban is hatályossá váló veszteségkiegyenlítési szabályok alkalmazásával történhet.

Másodszor: a törvényjavaslat kiemeli a menetrend szerinti autóbusz-közlekedést a koncesszióköteles tevékenységek köréből, és pályázati rendszert vezet be a belföldi személyszállítást végezni kívánó szolgáltatók számára. A pályázási kötelezettség alól csak pár, taxatíve felsorolt eset lehet kivétel, például ha a szolgáltatás egyetlen járatra vagy egyetlen vonalra korlátózódik, vagy ha egy korábban nem üzemeltett, hiánypótlásszerű és a szolgáltató által javasolt, új járatról van szó, vagy ha a közszolgáltatás folyamatos fenntartása azonnali beavatkozást igényel. Az első két esetben egyébként veszteségkiegyenlítés nem történik, nem történhet, vagyis nincs.

Harmadszor: tartalmazza a törvényjavaslat a pályázati kiírások mellőzhetetlen tartalmi elemeit, amely biztosítékot nyújt arra, hogy az adott területen a leginkább megfelelő vállalkozás nyújthassa a menetrend szerinti autóbusz-közlekedési szolgáltatást. Csak az összességében legkedvezőbb ajánlat lehet a nyertes.

Negyedszer: a törvényjavaslat rögzíti a nyertes pályázóval megkötésre kerülő közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit. Tekintettel arra, hogy a társaságokban megtestesülő állami vagyon értékét növeli, ha a vele együtt járó jogosultságokat növeljük, javítjuk, a közszolgáltatási szerződések határozott időtartamra, maximum nyolc évre köthetők meg. Ez a nyolc év első pillantásra talán soknak tűnhet, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a Volán-társaságok minél sikeresebb privatizációja miatt saját érdekeink ellen való lenne ennek az időtartamnak a csökkentése.

Ötödször: a törvényjavaslat meghatározza a járati engedélyezéshez - s nem közszolgáltatási szerződéshez - kötött menetrend szerinti személyszállítási tevékenységek fajtáit, például a nemzetközi szolgáltatást, a külön célút, a helyettesítőt, a kabotázstevékenységet, szóval mindazokat, amelyek nem közszolgáltatási szerződéshez, hanem külön engedély szerint, úgynevezett járati engedélyezéshez kötöttek, melyeknek azután közös jellemzője az, hogy a tevékenységek végzését minden esetben a szolgáltató kezdeményezi, s ebben az esetben nem nyolc, hanem maximum öt évre szólhat a járati engedély.

Végül hatodszor: az általam említett hatodik lényegi jellemvonása ennek a törvényjavaslatnak, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően kiírt koncessziós pályázat nyertese, valamint az állam vagy önkormányzat többségi részesedésével alapított gazdálkodó szervezet tevékenységét az érvényesség időtartamán belül változatlan feltételekkel folytathatja, vagyis nem visszamenőleges hatályú a szabályozás. De ezen túl rendelkezik a javaslat a nemzetközi piacnyitás kérdéséről is, amellyel kapcsolatban külföldiek számára csak viszonos piacnyitás esetén engedi meg a pályázaton való részvételt, és ezzel a hazai vállalkozók érdekeit védi.

A javaslat a menetrend szerinti autóbusz-közlekedést végző szolgáltatók működési feltételinek, jogainak és kötelezettségeinek egyértelmű rögzítésével mind az ellátásért felelősök, mind a szolgáltatók számára átlátható és kiszámítható helyzetet teremt. Megteremti a Volán-társaságok tervezett privatizációjának előfeltételeit, hozzájárulva ahhoz, hogy a közeljövőben a magántőke fokozottabb bevonásával az autóbusz-rekonstrukciós járműpótlásra is képes környezet alakuljon ki. A jelenlegi, merev koncessziós szabályok feloldásával megkönnyíti továbbá az azonos feltételek és a versenysemlegesség figyelembevételével a kis- és középvállalkozások számára a tevékenység végzésébe való bekapcsolódást.

Persze tudjuk, hogy aggályok is megfogalmazódnak és megfogalmazódtak már itt a parlamenti vita során is a törvényjavaslat kapcsán, a törvényjavaslat bizonyos elemei kapcsán, hiszen van, aki a helyi személyszállítás normatív támogatását, illetve az állam által nyújtott utazási kedvezmények ellentételezését hiányolja. Ezt többször hallhattuk az előzőek során. Mások azt nehezményezik, hogy a pályázaton való részvételből kizárható lenne az a szolgáltató, amelyik jelenleg rendelkezik kizárólagos joggal a menetrend szerinti személyszállításra az adott területen. Van, aki - ez bizottsági ülésen hangzott el - formaruha-viselési kötelezettséget írna elő a szolgáltató alkalmazottai részére. S vannak, akik kevésbé a Volán-vállalatok privatizációjának elősegítését, sokkal inkább azok egyes önkormányzatok részére történő ingyenes átadásának előkészítését szeretnék e törvényjavaslatból kiolvasni. Ezek a kérdések a parlamenti és a bizottsági viták során nyilván egyrészt felemlítésre kerültek és kerülnek a továbbiakban is, másrészt úgy gondolom, hogy a viták tüzében kiérlelődve megfelelő választ kell hogy adjunk együttesen és közösen mindezekre a többé-kevésbé jogos észrevételekre.

Az SZDSZ alapvetően egyetért a benyújtott törvényjavaslat koncepciójával, azt támogatni tudja, és a parlamenti szavazás során támogatni is fogja. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu