GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Elnök Úr! Képviselő Urak! Az előbbi napirendi pont keretében már hosszasan beszélgettünk kis- és középvállalkozásokról. Most tulajdonképpen megadjuk az alapot annak, hogy miről is folyt itt a vita órákon keresztül, hogyan jellemezhető az a kör, amelynek a támogatásáról külön törvényt kívánunk alkotni, mit tudunk mondani a 2002. évi tapasztalatok alapján a kis- és középvállalkozások köréről.

2002-ben a regisztrált vállalkozások és a működő vállalkozások száma egyaránt nőtt. A nyilvántartásba vett vállalkozások száma 2000-hez képest több mint 5 százalékkal emelkedett, így több mint 1 millió 150 ezer. A regisztrált vállalkozások közül összesen 860 ezer működött, ami 1,5 százalékos, közel 13 ezer darabos növekedésnek felel meg. A működő vállalkozások több mint 99,9 százaléka kis- és középvállalkozásnak minősül. 2002-ben is a kis- és középvállalkozások adtak munkát a foglalkoztatottak közel kétharmadának, a bruttó hozzáadott értéknek csaknem 40 százalékát állították elő, és az exportértékesítés közel egyötödét realizálták. Gazdasági-társadalmi szerepük, jelentőségük és a küszöbön álló uniós csatlakozásunk egyaránt indokolttá teszi, hogy javítsuk versenyképességüket, és megkülönböztetett módon segítsük e szektor továbbfejlődését.

A kis- és középvállalkozások fejlődési támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény előírja, hogy a kormány évente számoljon be a kis- és középvállalkozások helyzetéről, a gazdálkodás feltételrendszeréről. 2003-ban immár harmadik alkalommal mutattuk be a tisztelt Országgyűlésnek a kis- és középvállalkozások fejlesztési céljainak megvalósítására tett intézkedéseket, helyzetelemzést és részesedésüket az állami támogatásokból.

Az Országgyűlés tavaly áprilisban hozott határozatában a 2000. és 2001. évi jelentések elfogadásával egyidejűleg felkérte a kormányt, hogy a kis- és középvállalkozások támogatási rendszerében további fejlesztéseket hajtson végre. Tette ezt azzal a szándékkal, hogy a szektor finanszírozási forrásokhoz, üzleti szolgáltatásokhoz, tanácsadáshoz való hozzáférése javuljon, az integrációs felkészítés sikeres legyen. Az említett határozatokban megfogalmazott feladatok teljesítéséről önálló jelentést mutattunk be az Országgyűlés gazdasági bizottságának a központi támogatások jobb hasznosulása érdekében, a kkv-kat érintő pályázatok utóértékelési rendszerének kidolgozásáról. A határozat 2003. december 31-ig a kkv-törvény átfogó felülvizsgálatát is előírta, amelyet az előbb már megtárgyaltunk.

A mostani vita tárgyát képező jelentés a kis- és középvállalkozások fejlődésének 2002. évi folyamatait mutatja be, ugyanakkor több kérdésben a 2003. évre is kitekint. A 2002. évet a kis- és középvállalkozások támogatásában egy sajátos kettősség jellemzi. A támogatási adatokban meghatározó módon még az előző kormány által indított, Széchenyi-tervként ismert pályázati támogatások jelennek meg. A jelenlegi kormány 2002 novemberében elfogadott kis- és középvállalkozás-fejlesztési programja, a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program a támogatáspolitikában alapvető koncepcióváltást fogalmazott meg.

Megint csak ismételni tudom a pár órával ezelőtt lezajlott vitát, hogy az SZVP eszköztárában a pályázati támogatások, vissza nem térítendő támogatások mellett hangsúlyosan megjelentek a vállalkozások versenyképességének javítását szolgáló újabb finanszírozási konstrukciók. Ilyennek tekintem a négylépcsős hitelprogramot, ezen belül a mikrohitelt, a Széchenyi-kártyát, a midihitelt, illetve az Európa-hitelt, aztán ilyen a faktoringdíj-támogatási program, valamint a kis- és középvállalkozások európai uniós felkészítésére irányuló programok. Így például “Az EU házhoz jönö, a multiplikátor pályázati felkészítő program szakmaspecifikus uniós felkészítés. Ezek kidolgozása 2003-ban fejeződött be, de eredményeiről röviden, kitekintően beszámolunk ebben a jelentésben is.

2002-ben is alkalmazásra kerültek a vállalkozásfejlesztés közvetett és közvetlen eszközei. A Széchenyi-terv keretében, bár az előző évekhez viszonyítva jelentős bővülés történt a támogatási kötelezettségvállalásban, a vállalkozóknak mégiscsak egy relatív szűkebb csoportja jutott állami támogatáshoz. Hogy mit értek a relatív szűkebb csoport alatt, azt a következő számokkal tudom illusztrálni. Míg a Széchenyi-terv kkv-pályázatai keretében 2001-ben 2100, 2002-ben 2358 pályázó jutott támogatási forráshoz, addig a Széchenyi-terv utódjaként elindult Széchenyi vállalkozásfejlesztési program 2003. évi pályázatain keresztül önmagában több mint kétszer ennyi, 4509 nyertes pályázó tevékenységéhez, fejlesztéséhez tudtunk hozzájárulni. Ehhez adódik még hozzá az újonnan beindított pénzügyi konstrukciók mintegy 11-12 ezres ügyfélköre, akiknek a finanszírozási forrásai 60 milliárd forinttal nőttek a korábbi állapothoz képest. Az európai uniós csatlakozásra való eredményes felkészüléshez pedig ugyancsak közel 16 ezer vállalkozást segítettünk hozzá, a kiadványokról nem is beszélve, amelyek a vállalkozások még szélesebb köréhez jutnak el.

A társadalmi és gazdasági esélyegyenlőséget növelő intézkedéseink közé tartozott a fentieken felül, hogy pályázatainkban magasabb mértékű és összegű támogatásban részesültek a hét hátrányos helyzetű megyében megvalósuló projektek. Jelentős összegek jutottak a hátrányos helyzetű megyék pályázatainak finanszírozására, valamint a roma kisvállalkozók piaci esélyeit javító fejlesztések és beruházások támogatására.

(15.30)

A már említett kis- és középvállalkozásokról szóló törvényben létrehozott kis- és középvállalkozói célelőirányzatból, a KKC-ból 2002-ben a központi pályázati rendszer keretében az előző évhez képest több, 2358 pályázat részesült támogatásban, közel kétszer annyi, összesen 24,8 milliárd forint értékben. A célelőirányzat ezenkívül más célok megvalósítását is szolgálta. Ezek közül is kiemelkedik az Európai Unió PHARE-forrása kis- és középvállalkozói programjainak társfinanszírozása, a Hitelgarancia Rt., az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány és az Eximbank kis- és középvállalkozások részére nyújtott szolgáltatásainak támogatása.

A központi költségvetési forrásokból összesen a mikrovállalkozások 281 ezer, a kisvállalkozások 60 ezer és a középvállalkozások 26,5 ezer esetben részesültek támogatásban. Ennek összege 265 milliárd forint volt, az előző évihez képest 26 százalékkal több.

A bankoktól és a szövetkezeti hitelintézetektől a mikro-, kis- és középvállalkozások 2002 folyamán összesen több mint 121 ezer esetben vettek fel hitelt, közel 1400 milliárd forint értékben. Megint csak az előző vitánkhoz kapcsolódik az, hogy mennyire árnyaltan tudjuk megközelíteni azt a kérdést, hogy hozzá tudnak-e jutni finanszírozási forráshoz, banki forráshoz a kis- és középvállalkozások, avagy sem.

Az előző évhez képest a banki hitelt felvevő kis- és középvállalkozások száma 66 százalékkal nőtt. A Hitelgarancia Rt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által 2002-ben a kkv-knak nyújtott garanciavállalás összege 125 milliárd forint, a kezességvállalási szerződések száma 12 százalékkal emelkedett, és 10 520 darab volt, a garantált hitelösszeg pedig 22 százalékkal több, csaknem 171 milliárd forintot ért el.

A szektor vállalkozásai tavaly összesen 2788 esetben nyertek közbeszerzési pályázaton, ami több mint 65 százalékos részarányt jelent az összes nyertes ajánlattevő között. Az előző évinél 5 százalékkal több, összesen 376,5 milliárd forint értékű közbeszerzés elnyerésére volt lehetőség.

A 2002. évről benyújtott adóbevallások alapján a beruházási adókedvezménnyel több mint 41 ezer mikro- és kivállalkozás 124 milliárd forint értékben csökkenthette az adózás előtti eredményét, illetve közel 6 ezer kis- és középvállalkozás a hiteleinek kamatkedvezménye alapján kétmilliárd forintnyi adókedvezményt vehetett igénybe.

Tisztelt Országgyűlés! A beszámolókból, valamint az előbb is összefoglalt összesítő adatokból egyértelműen kiderül, hogy a szektor mind szerkezetében, mind mennyiségi mutatóiban fejlődést mutat, támogatottsága növekedett, a különböző kedvezmények igénybevételénél százalékos arányuk nőtt.

A pályázati rendszer keretében nyújtott támogatások, kedvezmények hatását, hatékonyságát a beszámolók nem értékelik. Ennek az a sajnálatos oka van, hogy a Széchenyi-terv egyes pályázatai nem tartalmaztak olyan, a szerződésben is rögzített mérőszámokat, amelyek alapján a pályázat hatásossága, a működtetésével elért eredmények értékelhetőek lennének. Ebből következően nem állapítható meg az sem, hogy a Széchenyi-terv milyen gazdaságfejlesztő hatást fejtett ki. Erre kinek-kinek saját egyéni tapasztalatai alapján lehetnek érzései, ugyanakkor erre alkalmas mérőszámra - éppen a Széchenyi-terv keretében benyújtott pályázatok szerződési hiányosságai miatt - nincsen lehetőségünk. A hatásosság mindössze a felhasznált pénz összege és az igénybe vevő vállalkozások száma alapján értékelhető, amint azt az előbb általam említett számok mutatták. Itt a felhasznált pénz összege dinamikusan nőtt, miközben a támogatásban részesülő vállalkozások száma két év alatt nem érte el a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program által támogatott vállalkozások számát.

A Széchenyi vállalkozásfejlesztési program meghirdetésekor azt ígértük, hogy azt az előző rendszert, amely a vállalkozók viszonylag szűk körének juttatott fejlesztési forrásokat - a kormányprogram esélyegyenlőségre, egyenlő hozzáférésre, átláthatóságra vonatkozó pontjaihoz igazodóan -, a sokaknak sokfélét elv alapján alakítjuk át. 2003-ban - amint azt a beszámoló mellékletében is bemutattuk - ezt maradéktalanul megvalósítottuk.

(A jegyzői székben dr. Füle Istvánt Podolák György váltja fel.)

Az idei konkrét pályázati célokat minden esetben a versenyképesség javítása, az uniós csatlakozásra történő felkészítés érdekében fogalmaztuk meg. A pályázati feltételek kialakításakor kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a kiírt projektek hatékonysága utólag is, de akár már menet közben mérhető legyen, ezért tartalmazzák az Unó által előírt indikátorokat, bírálati szempontokat és eljárási szabályokat.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt levő jelentés azt támasztja alá, hogy a mikro-, a kis- és középvállalkozási szektor fejlesztése terén 2002-ben és 2003-ban is jelentős lépések megtételére került sor. Az eszközök széles skálája segítette e vállalkozások talpon maradását és megerősödését. Ezt a folyamatot a jövőben is folytatni kívánjuk.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány által benyújtott jelentést és az ahhoz kapcsolódó, a gazdasági bizottság által előterjesztett országgyűlési határozati javaslatot, amellyel a kormány részéről egyetértünk, támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu