KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Néhány felvetésre feltétlenül szeretnék reflektálni. Még akkor is, ha ez évben választott meg a tisztelt parlament az ORTT elnökének, a jogfolytonosságot nekem illik fölvállalni, különösen abban a szerepkörben, amikor ebben a hivatalban én a hivatal vezetőjeként dolgoztam, és döntés-előkészítő feladataim voltak. Tehát egyértelmű, hogy a jogfolytonosságot fel kell vállalni.

Néhány olyan kérdés köré lehetne csoportosítani a felszólalásokat, mint a kiegyensúlyozottság, a kuratóriumi sorsolás, a kisközösségi médiák, a finanszírozási gondok, a brutalitás terjedése, a gyenge, erős vagy hatékony ORTT kérdése, és ezek köré csoportosíthatók lennének a válaszok.

A kiegyensúlyozottság kérdésében elsősorban arra szeretném az önök figyelmét felhívni, hogy a Magyarországon a médiarendszer egy társadalmi-politikai befogadói közegben működik, egymásra hat a közeg és a médiák. Természetes folyamat, hogy amilyen a közeg, attól nem sokkal jobbak vagy nem sokkal rosszabbak ezek a médiák, amelyek Magyarországon működnek. Amíg a közmegegyezés irányába jelentős lépések nem fognak történni ebben az országban, addig ezektől a médiáktól, a médiarendszer szereplőitől számon kérni a kiegyensúlyozottságot lehet, minden eszközt meg kell ragadni, minden hatósági és jogi eszközzel oda kell hatni, hogy a kiegyensúlyozottság színvonalát, mércéjét minél magasabbra lehessen tenni, de valódi javulás akkor várható a kiegyensúlyozottság kérdésében, ha a társadalomban a közmegegyezés magasabb színvonalra kerül, mint jelenleg.

A kuratóriumi sorsolás. Halász képviselő urat csak emlékeztetném, hogy kettő évvel ezelőtt hozta meg a testület azt a döntését, ami a törvény ide vonatkozó részét komolyan veszi. Komolyan veszi azt, hogy a civil szervezeteknek ahhoz, hogy bejussanak egy közszolgálati magyar média felügyeleti rendszerébe, meghatározott követelményeket teljesíteniük kell. Ezek a követelmények elsősorban egy alaki követelményrendszer, amit a törvény előír, és van még egy nagyon fontos szempont, hogy országos szervezeteknek kell lenni néhány kategóriában, és szakmai szervezetnek kell lenni.

Kettő évvel ezelőtt nagyon sokan elbuktak - hangsúlyozom a kettő évet, nem véletlenül - ezeken a szűrőkön, mind a három szűrőn. Akkor a testület azt gondolta, egy héttel a sorsolás megtartása előtt, hogy visszalép, és azt mondja: nem volt korrekt, hogy egy-két héttel a sorsolást megelőzően hozza tudomására a civil szervezeteknek, hogy erősödtek a feltételek, és befogadta a szervezeteket. Ezt követően fél év múlva nyilvános lapokban közzétette azt az állásfoglalását, hogy a következő sorsolásnál milyen kritériumoknak kell megfelelni a civil szervezeteknek. Ezt természetes módon számon kérte, és akkor a civil szervezetek, akik nem vették komolyan az előző évi figyelmeztetést, a figyelemfelhívást, és nem változtattak az alapszabályukon vagy a tevékenységi köreiken, újból kiestek a rostán. Hangsúlyozom, a törvénynek való megfeleltetés történt, nem történt politikai tisztogatás.

A következő év, a harmadik év ez év tavasza volt, amikor úgy látszott, hogy bevált a kitartó és a törvényt tisztelő ORTT-magatartás. Nyugodt, kiegyensúlyozott, korrekt, európai mércével is mérhető, egész kellemes sorsolás volt; minden résztvevő tudomásul vette, hogy ezeket a feltételeket komolyan vesszük. Én azt gondolom, hogy megérte komolyan venni.

Két hibát követhetett volna el az ORTT: az egyik, hogy beenged olyanokat a sorsolásra, akiket a törvény nem enged be; a másik hiba pedig az lett volna, ha nem engedi be azokat, akiket a törvény feljogosít arra, hogy részt vegyenek a sorsoláson. Idén ilyen nem történt. De hangsúlyozom, tavaly sem.

A kisközösségi médiák kapcsolatában jelentős előrelépésről adhatok számot. Elindult a rendszer. Valóban, a médiarendszer harmadik lába a kereskedelmi és a közszolgálati médiarendszeren kívül a kisközösségi médiarendszer, a civil szervezetek. Én magam azt gondolom, hogy akár a nemzetiségi kérdésekben, hogy a nemzetiségi szervezetek is ezen az eszközön megszólalhatnak, és a szórványt figyelembe vevő három-négy kilométeres sugarú hatókörrel rendelkező rádiók rendelkezésre állnak, ez valódi előrelépés a médiarendszerben.

(13.00)

Finanszírozási gondok. Azt kell mondjam, hogy Balogh képviselő úrral tökéletesen egyetértek: igen, gond van a magyar médiarendszer finanszírozásával, és ezen belül komoly gond van az ORTT mint apparátus, mint hivatal finanszírozási kérdéseivel. S valóban nem vált be az az átcsoportosítási lehetőség, ami, és talán magamra is merem vállalni, az én kezdeményezésemre került be a törvénybe, hogy próbáljuk meg ezt a megoldást. Évek múlva beláttam, és belátom ma is, hogy átmeneti megoldásként jó volt, de egy hibája volt az átmeneti megoldásnak, hogy a valódi megoldást elodázta. Tehát sort kellett volna keríteni a médiarendszer és az ORTT finanszírozási gondjainak korábbi megoldására. Ez a fajta megoldás ezt kicsit eltakarta és háttérbe szorította.

Gyenge, erős vagy hatékony ORTT. Azt gondolom, hogy a médiarendszer Magyarországon felállt, nagykorú lett, működik, nem kell félteni egy hatóságtól. Túl van azon a kezdeti, bevezetési nehézségeken, amikor a jogalkotók még egy gyenge ORTT-t álmodtak meg; a gyenge ORTT tulajdonképpen a szerepét betöltötte, a médiarendszer kiteljesedett és működik. Azt gondolom azonban, mára a helyzet megfordult. Ez a médiarendszer kihasználja azokat a szabályozási problémákat és hiányosságokat, amiket megtehet, meg természetesen a kereskedelmi médiának az a természetes tulajdonsága, hogy működni akar, profitra törekszik, és kihasználja a szabályozási réseket és lehetőségeket. Én nem a gyenge vagy erős ORTT-re tenném a hangsúlyt, hanem a hatékony ORTT-re, és önöknek mint jogalkotóknak nagyon-nagyon komoly felelősségük van a tekintetben, hogy megteremtsék a hatóság számára azokat a hatékony, gyors, rapid jogi eszközöket, amivel ez a médiarendszer megfelelő módon a játékszabályok betartására kényszeríthető.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu