DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önálló indítvány egyaránt érinti a közoktatásról szóló törvényt, a szakképzésről szóló törvényt, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényt, valamint a felsőoktatásról szóló törvényt. A felsőoktatási törvényt hagytam a sor végére, noha az önálló indítvány döntően a felsőoktatást érintő változásokról szól.

Közel egy évvel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés a felsőoktatási törvény felsőfokú szakképzésre vonatkozó bekezdésének módosítását. A törvény a középiskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott, azonos szakképzettséget adó felsőfokú szakképzés terén 2005. szeptember 1-jétől egységesen hallgatói jogviszonyt határozott meg. Az előterjesztett törvénymódosítás megtartja a hallgatói jogviszonyban történő felkészítést, de a bevezetés határidejét egy évvel eltolja. A bolognai nyilatkozatban vállalt kötelezettségünknek megfelelően az új felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésével 2006. szeptember 1-jétől egyidejűleg teszi általánossá a hallgatói jogviszonyt a felsőfokú szakképzésben.

A felsőfokú szakképzés eddigi tapasztalatai a szakmai gyakorlati képzés fontosságára irányították a figyelmet. Az előterjesztett szakoktatási törvények módosítása részben a képzési idő egynegyedében folytatott összefüggő szakmai gyakorlatok rendszerbe iktatását erősíti. Ezért, hasonlóan a középfokú szakoktatáshoz, ebben a képzési formában is lehetőséget ad arra, hogy a tanulói szerződéshez hasonlóan a gyakorlatra fogadó gazdálkodó szervezet hallgatói szerződést köthessen a felsőfokú szakképzésben részt vevő diákokkal.

A javasolt módosítás a képzés gyakorlati jellegének erősítésén túl a szakmai gyakorlatot beilleszti a képzés rendjébe, és a felsőfokú képzésben a tanulói szerződéssel azonos tartalmú hallgatói szerződés a képzés gazdaságosságát is növeli. A szakképzésért felelős ágazatok munkáját is segíti és könnyíti a módosító javaslat. A minisztériumoknak lehetőséget ad arra, hogy a szakmai vizsgabizottság elnökeinek megbízására és a vizsgaszabályzatokra a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt intézmény útján gyakorolja hatáskörét.

A köz- és felsőoktatást egyaránt érinti az oktatási jogok miniszteri biztosának megerősítése. A javaslat szerint az oktatóknak, szülőknek, tanulóknak és hallgatóknak egyaránt joga, hogy a mindkét területen működő kettős jogorvoslati rendszer mellett jogaik érvényesítésében a biztos segítségét kérjék.

A felsőoktatási törvény 2003-ban hatalmazta fel az oktatási minisztert, hogy a bolognai folyamat részeként a felsőoktatás képzési szerkezetének 2006. szeptember 1-jei átalakítása előtt a kezdeményező intézményeknek engedélyezze a többciklusú, többfokozatú lineáris képzés elindítását. Eddig e felhatalmazás alapján az akkreditációs követelményeket is teljesítő két egyetem és egy főiskola kapott engedélyt az informatika területén az első ciklusú képzés 2004. szeptemberi indítására. A javasolt törvénymódosítás, fenntartva az egyetem szakindítási kezdeményezési jogát, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság minőséget hitelesítő feladatkörét, csupán az eljárás, a bevezetés és a képzés feltételeinek rendeleti úton történő szabályozására ad felhatalmazást a kormánynak. E rendelet funkciója az új képzési szerkezet törvényi szabályozásának elfogadásáig mindenki számára átlátható, egyértelmű eljárási szabályok közzététele, az intézményi kezdeményezések támogatása.

A törvénymódosítás pontosítja az idegen nyelvi követelmények teljesítése alóli mentesség korhatárának értelmezését, és kiterjeszti a mentességet a törvény hatálybalépésekor már felvett és időközben 40. életévüket betöltött hallgatókra is.

Végezetül a felsőoktatási törvény 70. §-ára hivatkozom, amely az Országgyűlés hatáskörébe utalja a nem állami felsőoktatási intézmények létesítéséhez történő hozzájárulást.

Az előterjesztett törvénymódosítás az akkreditációs folyamat eredményeként tesz javaslatot egy egyházi és két alapítványi főiskola alapításának elismerésére. A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége által alapított hittudományi főiskoláról, a Tomori Pál Főiskoláról, valamint a Kortárs Táncművészeti Főiskoláról van szó. Ugyanakkor a javaslat kiterjed a 2003 szeptemberében profiljában és szerkezetében is megváltozott Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem által elfogadott új intézményi elnevezésre is.

Az elmondottak figyelembevételével kérem a tisztelt Ház támogatását önálló indítványunkhoz.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu