DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a következő esztendők egyik legjelentősebb nemzeti beruházásához kapcsolódik: az a XIX. század második felében történt, európai mércével mérve is kiemelkedő erőfeszítés, amelynek árán Magyarország a területének mintegy ötödét folyamatosan veszélyeztető árvizek ellen védekezni tudott, most folytatódik.

Közismert az, hogy Magyarország ma is a jelentős árvízi gondokkal küzdő országok közé tartozik: területünk közel egynegyede folyóvölgyi árterület, amihez még további 10 százaléknyit hozzátesznek a kis vízfolyások. Emlékszünk arra, amikor 1998-2001 között mindössze huszonnégy hónap alatt négy rendkívüli árvíz tette próbára a Tisza-völgy árvízvédelmi műveit és az ország erőforrásait. Érthető, hogy a lakosságban fokozódott emiatt a veszélyérzet. Ezeket a sorozatos, rekordokat döntő árvizeket elemezni kellett, és nyilvánvalóvá vált a szakemberek előtt, hogy a töltések magasítására és további erősítésére szorítkozó megoldás nem elegendő.

Sok-sok szakmai vizsgálat történt, és ezek eredményeképpen született meg a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének koncepcióterve. Az árhullámok levezetését ez a terv egy új szemlélettel próbálja megoldani, amely új szemlélet nem a gátak magasítására, hanem árapasztó tározók kialakítására koncentrál. Természetesen mindkettőre szükség van, és ezt el is ismeri, de a rendkívüli nagyvízi helyzeteket, úgy látható, hogy csak az árapasztó tározók alkalmazásával lehet hosszú távon kezelni a magyar Tisza-völgyben. Mindehhez hozzátartozik a lefolyási akadályok megszüntetése, a nagyvízi meder természetvédelmi újjáélesztése, revitalizációja is.

A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését célzó jelen koncepció épít a Vásárhelyi Pál által tervezett, a XIX. században megvalósult rendszerre, ezért kapta ez a terv a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése elnevezést.

Mi ennek a módszernek a lényege? Hogyan működik majd a Tisza-vidék, ha ez a terv megvalósul? Rendkívüli árvízi helyzet esetén megfelelő helyen kialakított árapasztó árvízi tározó megnyitásával és ennek a feltöltésével hatékony árapasztás érhető el. A terv első ütemében megvalósítható tározókkal, valamint a nagyvízi meder vízszállító képességének javításával mintegy 60 centiméterrel lehet csökkenteni az árhullám csúcsát, a Tiszában kialakuló legmagasabb vízszintet. Természetesen ilyen helyzetre nem kerül minden esztendőben sor, azt is mondhatjuk, hogy ez a rendkívüli árvizek elleni védekezést szolgálja. Nyilván erre is nagyon nagy szükség van, hiszen ha ez nem történik, akkor azon a védett területen, amely ár alá kerülhetne, nagyon komoly értékek, emberi életek kerülhetnének kockára.

A kormány 2003. márciusi határozatában elfogadta a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepciótervet, és feladatul szabta az érintett tárcáknak azt, hogy dolgozzák ki a fejlesztési program első ütemét. Ez 2003 szeptemberére elkészült, és novemberben a megvalósítását a kormány határozatában elrendelte. Ugyanakkor ezzel a programmal párhuzamosan tovább folytatódik az 1996-ban megkezdett felső- és közép-Tisza-vidéki árvízvédelmi fejlesztés is. Tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy a Vásárhelyi-terv most megszünteti a Tisza-vidéken az egyéb árvízvédelmi fejlesztéseket, hanem ezek mellett, nem ezek helyett kerül sor a fejlesztésekre.

Tudni kell azt, hogy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése sokszínű, komplex program, kiterjed az árvízi biztonság mellett az érintett térség terület- és vidékfejlesztésére, egy új típusú tájgazdálkodás meghonosítására mind az árvízi tározók területén, mind a hullámtéren, és éppígy magában foglalja a Tisza menti települések infrastruktúrájának fejlesztését is. Hadd idézzem még egyszer ezt a gondolatot: ezek a fejlesztések, ezek az infrastrukturális vidékfejlesztések, természetvédelmi fejlesztések, ökoturisztikai fejlesztések nem az árvízvédelmi fejlesztések helyett, hanem azok mellett történnek, nem olyan forrásokból, amelyek az árvízvédelemtől vétetnek, hanem egyéb infrastruktúra-fejlesztési forrásokból.

A terv keretében elkészült a Tisza térségére vonatkozó, integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepció, 2004. szeptember végéig pedig véglegesítjük az ezt tartalmazó programot is. Az érintett Tisza-völgyi, nagyobbrészt agrárjellegű térség fejlődésében alapvető az a táj- és vízhasználat-váltás és ennek a jelentősége, amely a Vásárhelyi-terv következtében lehetővé válik.

(16.20)

Az érintett térség lakossága számára a program nem csupán az árvízvédelmi biztonságot teremti meg, hanem az életlehetőségek javításához is segítséget ad. Különösen jelentős ez ebben a térségben, a közép- és Tisza-vidéken élő, mintegy másfél millió polgártársunk számára, hiszen ezeknek az embereknek megélhetési, munkalehetőségei sokkal korlátozottabbak, mint az ország szerencsésebb régióban, és ha sikerül nagyobb biztonságot teremteni a Vásárhelyi-tervnek köszönhetően, akkor itt további fejlesztések lehetőségei is jobban nyílhatnak meg, illetve ezen a területen vetődhetnek fel olyan új lehetőségek, amelyek a környezetkímélő mezőgazdálkodáshoz, az ökológiai, turisztikai lehetőségekhez és hasonló életmód-változtatási esélyekhez kötődhetnek.

Ez a program úgy javítja az életlehetőségeket, hogy az árvízvédelmi fejlesztéshez folyamatosan és szervesen kapcsolódó területfejlesztési, vidékfejlesztési, környezetgazdálkodási programot kapcsol, hadd ismételjem, egyéb forrásokból, tehát nem a vízügyi forrásokból, de természetesen az is igaz, hogy az árvízvédelmi fejlesztésre szánt források jelentős növekedését is jelenti ez a program. Hogy csak az idei évi költségvetést idézzem, ebben az esztendőben összességében a Vásárhelyi-terv és az egyéb gátfejlesztések összköltségvetési ráfordítása a 11,8 milliárd forintot éri el, az előző ciklus 6-6,5 milliárd forint/év fejlesztéseihez képest.

Hadd mondjam azt, hogy a jelenlegi használati módok mellett nem gazdaságosan művelhető, gyenge adottságúnak minősülő területeken a beavatkozással a sajátosságoknak jobban megfelelő gazdálkodásra nyílik mód, ezáltal nő a jövedelemtermelő képességük. Tehát érdemes arra gondolni, hogy ha úgy tetszik, egy kicsit visszatérünk a Tisza-vidéken a múltba, kialakítunk egy olyan ökorégiót, ahol a gazdálkodás sokkal inkább fog emlékeztetni arra, ahogyan itt az emberek gazdálkodtak az előző évszázadokban, mint ahogy tették azt az elmúlt fél évszázadban. Ezek a javasolt fejlesztések igazodnak az európai érték- és célrendszerhez, és így remény van arra, hogy helyreállítható ennek a gyönyörű tájnak a népességmegtartó ereje. A fejlesztés eredményeként nőhet az érintett területeken a lakosság élet- és vagyonbiztonsága, a terület felértékelődhet, a területfejlesztési lehetőségek révén új munkahelyek teremtését teszi szintén lehetővé, most nem említve azokat a munkahelyeket, amelyeket maguk a terv megvalósításában érintett fejlesztések és beruházások jelentenek.

Tisztelt Ház! A kormány a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését kiemelt programként kezeli, ezért annak közérdekűségéről és megvalósításáról a javasolt törvény megalkotása szükséges. Ebben a törvényben az egyébként érvényes szabályozásokhoz és megoldásokhoz képest speciális rendelkezések szükségesek, az árvízi tározókhoz szükséges területek biztosítására, a különböző államigazgatási, közigazgatási eljárások, valamint a polgári perrendtartás szabályai tekintetében. Egy nagy társadalmi érdek áll e mögött a program mögött, és ennek az érdeknek a megvalósításához szükségesek olyan speciális szabályok, amelyek segítenek abban, hogy ne lehessen magát ezt a nagy léptékű fejlesztést esetleg kicsinyes érdekekkel akadályozni.

A törvényjavaslat az állam közérdekből történő elővásárlási jogának deklarálásával és az esetleges kisajátítási eljárás gyorsításával biztosítja az árvízi tározók műszaki létesítményeihez szükséges területeket, valamint megteremti a földtulajdonosok vagy földhasználók kárenyhítési, kártalanítási rendszerének jogszabályi alapjait. Az árvízi tározóterületeken lévő termőföldön ugyanis éppen a sajátosságuk miatt szükséges ez, földhasználati korlátozásokkal lehet majd gazdálkodni. A törvény pontosan meghatározza ezeket a korlátozásokat. A használati korlátozások miatt viszont ellenértéket kell a földtulajdonosoknak vagy földhasználóknak kapniuk, a földtulajdon értékének csökkenése miatt az árvízi tározó területéhez tartozó termőföld tulajdonosát egyszeri térítés fogja megilletni. Lényeges, hogy az árvízi tározó területéhez tartozó földrészletre az ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni az árvízi tározó jogi jellegét.

A javaslat arról is rendelkezik, hogy az árvízi tározó területéhez tartozó ingatlan használóját, annak árvíz-szabályozási célból történő igénybevétele esetén, az okozott kárért teljes kártalanítás illeti meg. Ez nyilván nem minden esztendőben történik, hiszen rendkívüli nagy árvizek levezetéséről beszélünk, hanem olyan időszakonként, amelyek olykor egy-egy generáció életében szinte meg sem jelennek, 20-30-40 esztendős gyakoriságokról beszélünk. Hogy ez pontosan mennyi, azt ma senki megmondani nem tudja, mint ahogy azt sem, hogy milyen gyorsan, milyen hamar érkeznek rendkívüli, eddig nem volt, minden szintet meghaladó árvizek.

A terv nyomvonalas létesítményeinek építéséhez elkerülhetetlen egyes ingatlanok kisajátítása. A javaslat szerint az építési munkák előkészítése során, a spekuláció megelőzése céljából a magyar államot elővásárlási jog illeti meg a nyomvonalon található földrészletek tekintetében. A törvényjavaslat rendelkezik az erre vonatkozó megkülönböztetett szabályrendszerről. A terv megvalósításához kapcsolódó létesítmények építésének környezetvédelmi és vízjogi engedélyezése során természetesen a legszigorúbban be kell tartani a hatásvizsgálatok elkészítésére és az engedélyezési eljárásra vonatkozó törvényi kötelezettségeket, és számolni kell ezek időigényességével. Egyetlen eljárási módosításról rendelkezik a törvényjavaslat: annak érdekében, hogy a rendkívül fontos környezetvédelmi és vízügyi eljárások mindegyike azonos szempontok figyelembevételével folyamatosan és zavartalanul történjen, egy-egy, a Tisza-völgyben működő kijelölt környezetvédelmi, illetőleg vízügyi hatóság jár el első fokon az engedélyezési eljárásokban.

A javaslat szerint az előirányzott tájgazdálkodási célú vízhasználatok részére vízkészletjárulék-mentességet kell biztosítani. Tehát ez is egy olyan elem, amely az ott gazdálkodók számára kedvező. A tározókon belül és a hozzájuk kapcsolódó tájgazdálkodási területeken a vízkormányzó és vízvezető létesítmények üzemeltetésére és fenntartására meglévő, majd létrejövő szervezetek működését az állam, annak érdekében, hogy csökkenjenek a gazdálkodók terhei, külön soron, elkülönített forrásból támogatja.

A javaslat alapján a hullámtereken a kialakított vízszállító képesség megőrzése a tulajdonos, illetve az egyéb jogcímen használó feladata. A kötelezettség elmulasztása esetén a vízügyi hatóság a szükséges munkák elvégzéséről a tulajdonos, illetve az egyéb jogcímen használó költségére gondoskodik.

A javaslat tartalmazza, hogy az egyes kapcsolódó törvények előírásait összhangba kell hozni e törvény rendelkezéseivel, továbbá előirányozza, hogy a törvény végrehajtását biztosító egyes részletszabályokat a javaslatban szereplő felhatalmazó rendelkezések alapján kormány-, illetve miniszteri rendeletek határozzák meg.

Tisztelt Országgyűlés! A Tisza-völgy átfogó árvízvédelmi fejlesztésére a szakmai koncepcióalkotás már több évvel ezelőtt megkezdődött, és ez az előző kormányzati ciklusban is folytatódott. Az előzményekre építve, azokat továbbfejlesztve és kiteljesítve alakítottuk ki a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését együttesen szolgáló programot.

(16.30)

Ezek a megoldandó feladatok nagyságrendjük, összetettségük, időigényességük, jelentőségük következtében kormányzati ciklusokon átívelnek. Úgy gondolom, ez egy olyan program, amelynek megvalósításában konszenzust kell teremteni a parlamenti pártok, a szakmai érdekcsoportok, az érintett önkormányzatok és a gazdálkodók között.

Lehet mondani, hogy a program megvalósítása miért nem történik sokkal gyorsabban, miért nem sokkal több pénzből, de tudjuk azt, hogy az a cél, amit ebben az első ütemben, négy esztendő alatt el tudunk érni, képes arra, hogy azt az árvízi biztonságot, amely alapvető a térség fejlesztése szempontjából, meg lehessen teremteni.

A törvényjavaslat az országgyűlési bizottságok mindegyike, így az első helyen kijelölt környezetvédelmi bizottság előtt is járt, és a bizottságok támogatták a törvényjavaslatot. A környezetvédelmi bizottság ellenszavazat nélkül, 6 tartózkodással javasolta általános vitára a javaslatot. A vita során pedig több olyan felvetés hangzott el, amely segítséget adhat ahhoz, hogy egy szakmailag is korrekt, pontos és a további munkához biztos alapot nyújtó törvényt sikerüljön megalkotni. Ehhez kérem a tisztelt képviselő hölgyek és urak szíves együttműködését.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból. - Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu