DR. PETŐ IVÁN, a kulturális és sajtóbizottság elnöke, a bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az államtitkár úr ismertetője meglehetősen részletes volt a törvényjavaslat előéletét illetően, és eléggé részletes volt azt illetően is, hogy kormánypárti és ellenzéki képviselők között milyen véleménykülönbség alakult ki. Államtitkár úr optimista szavakkal fejezte be ismertetőjét. A bizottsági állásfoglalások egyelőre ezt az optimizmust nem indokolják: ellenzéki képviselőtársaim bizottsági ülésen tett tanúvallomása arra utalt, hogy ezt a törvényjavaslatot nem kívánják elfogadni, és úgy kezdünk ennek a kétharmados többséget igénylő törvényjavaslatnak a tárgyalásába, hogy ebben a pillanatban nem látszik esély a javaslat elfogadását illetően.

A kormánypárti képviselők - mint az részben az államtitkár úr ismertetéséből is kiderült - alapjában véve elfogadják a javaslatot. Az is kiderült az államtitkár úr ismertetőjéből, hogy kormánypárti képviselők nem örülnek ennek a bizonyos 7 százalékos gyártási kvótának, indokolatlannak tartják. Már az 5 százalékot is elfogadhatóbbnak tartották volna, mint azt a javaslatot, ami végül is a törvényjavaslatba bekerült. De - mint az az ismertetőből szintén kiderült - legszerencsésebbnek azt tartottuk volna, ha semmilyen gyártási, úgynevezett alkvóta nem kerül a törvényjavaslatba. Az államtitkár úr ennek indokait is elmondta.

Ezzel szemben ellenzéki képviselőtársaim - mint majd a megszólalásaikból kitűnik - más álláspontot képviseltek. Nincs tehát ebben a pillanatban közös nevező. Talán azt érdemes még így, elöljáróban elmondani, hogy lehetne más részleteket is az előtörténetből ismertetni, hiszen egy olyan törvényt módosítunk, a 2003. évi C. törvényt, az úgynevezett hírközlési törvényt, amelybe már a most módosítani kívánt passzus azért került be - ismerten már akkor is, tehát a tavalyi évben az Európai Unió előírásaival szembeni formulában -, mert az ellenzéki pártok azt kívánták, hogy a magyar szabály ez ügyben legyen más, mint az európai uniós normák. Ez ügyben is tehát véleménykülönbség van az ellenzéki pártok és a kormánypártok között. Míg az úgynevezett gyártási kvóta ügyében abban fogalmazható meg a véleménykülönbség - mint az az államtitkári ismertetőből többé-kevésbé kitűnt -, hogy az ellenzéki képviselőtársak azt mondják, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ez a szabály, mármint a gyártási alkvóta az európai uniós normákba ütközne, a hírközlési törvényt illető résszel kapcsolatban ilyen kérdés nem merülhet fel, ott feketén fehéren, írásosan is bizonyítható, hogy a magyar szabályozás ellentmond az Európai Unió normáinak.

Ahogy államtitkár úr is mondta: a hosszú előéletű módosítási elképzelés évek óta a körül az ügy körül forog, hogy a magyar filmesek, a mozgókép szakma részt tud-e venni az Európai Unió médiaprogramjaiban vagy sem. Nem elvi kérdésekkel játszadozunk, hanem kemény pénzekről van szó. Évek óta a különböző médiatörvényt módosító indítványokat elutasító mindenkori ellenzéket - az előző ciklusban bennünket, a mostani ciklusban a mostani ellenzéket - az a vád éri, hogy elutasító magatartásukkal a magyar mozgókép szakma lehetőségeit az európai uniós pályázatoknál semmisítik meg. Valóban, ez jelentős tét, tehát nemcsak elvi, hanem nagyon is praktikus kérdésekről folyik a vita. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu