DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Így a vita vége felé, azt hiszem, fontos, hogy néhány tanulságot levonjuk. Számomra, amit levonhatok, talán az - és ilyenkor mindig érdemes visszagondolnunk a történelmi időszakokba, és leginkább az ókorba, hiszen számos olyan bölcs volt, filozófus volt, aki nagyon-nagyon sok okos gondolatot fogalmazott meg, többek között például Arisztotelészt én ilyennek tartom -, amiről tehát Arisztotelész beszélt, hogy van egy olyan győztes érvelési forma, egy olyan meggyőzési forma, amelyet úgy nevezett el, hogy topika. Én nézem és figyelemmel kísértem a kormánypárti képviselők szavait és kijelentéseit, hogy hogyan tudnak esetleg minket meggyőzni, és hogyan tudják a társadalom tagjait, hogyan tudják a katonákat meggyőzni arról, hogy miért fontos, miért van szükség erre a módosításra.

Azt hiszem, hogy ebben az esetben és ebben a helyzetben, amiről már a vezérszónoklatban is szóltam, jó lenne, ha először saját sorokban, tehát a kormánypárti padsorokban sikerülne egységes álláspontra jutni. Hiszen a négypárti tanácskozáson, aminek persze olyan túl sok értelme nem volt, de mégiscsak volt valami, ott egyébként többek között Mécs Imre is és Vári Gyula is megfogalmazta a saját maga fenntartásait, és számtalan kérdéssel halmozta el a kormány illetékeseit. Ugyanakkor ezt követően jó lenne meggyőzni a katonákat arról, hogy erre szükség van és igény van, jó lenne meggyőzni a honvéd szakszervezetet is arról, hogy erre szükség van és igény van, és jó lenne olyan javaslatot benyújtani, amit ők is támogatnak és elfogadnak. Sajnos nem itt tartunk. Ezt követően jó lenne meggyőzni az Országgyűlés valamennyi tagját, hiszen kétharmados törvényről van szó, illetve olyan törvényről, amely tartalmaz kétharmadot is; és jó lenne ezt követően a magyar társadalmat is meggyőzni arról, hogy igen, ez egy fontos és jó ügy.

Úgy látom, hogy ez nem nagyon sikerül. Ha pedig nem sikerül, akkor egy dolog segíthet leginkább, az önvizsgálat; leginkább a kormánynak kellene megvizsgálni, hogy valóban jó-e ez a szándék, valóban helyes utat jár-e be, amikor ilyen módosító javaslatokat, ilyen szándékokat fogalmaz meg. Szerintem ez mindig segít, és én arra hívnám fel a kormány jelen levő képviselőjének, az államtitkár úrnak a figyelmét, hogy tekintsék át még egyszer ezt a törvénycsomagot, gondolják végig, hogy ebből mi marad, ha ilyen módon, felesként kerül majd az Országgyűlés elé.

(11.50)

Esetleg nem lenne-e célszerű valóban elindítani egy olyan folyamatot, amely az alkotmánymódosításhoz is esetlegesen hozzányúlna, és ténylegesen megfogalmazza azokat a célokat, melyek egyébként már 2000-ben sikerültek, sikerült egy olyan nemzeti egyetértést találni - legalábbis 95 százalékos nemzeti egyetértést a Magyar Országgyűlésben is -, ami visszatükröződött, amivel el tudtuk érni azt, hogy a 61/2000. számú országgyűlési határozatot, mely ténylegesen profivá alakítja a Magyar Honvédséget, el tudtuk fogadni.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu