DR. AVARKESZI DEZSŐ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Túlzottan nagy terjedelmű vita nem alakult ki, mindössze egy-egy kormánypárti és ellenzéki hozzászólás hangzott el ezen az ülésen.

A kormánypártok támogatták ezt az indítványt, és elhangzott a bizottság ülésén, hogy bár most került benyújtásra ez a törvényjavaslat, tartalmilag egy viszonylag hosszú folyamat előzte meg, hiszen a 2002-es alkotmánymódosítás óta egyfolytában - bár nagyobb megszakításokkal - tárgyalt a négy parlamenti frakció arról, hogy milyen módon tudjuk a megváltozott alkotmány szabályainak megfelelő választási eljárási törvényeket megalkotni. Tárgyaltunk erről már csak azért is, mert június 13-án európai parlamenti képviselőket választunk, és ekkor már érvényesülnie kell a módosított alkotmány előírásainak.

Fölmerült többféle megoldás. Legelőször az a megoldás merült föl, hogy levélben szavazhassanak azok, akik a választás napján vagy egy népszavazás napján külföldön tartózkodnak. Sokakban, többek között bennünk is felmerültek aggályok, de a Fidesz parlamenti frakciója volt az, amelyik kategorikusan ezt a megoldást elutasította.

Felmerült az elektronikus út választása, ami a kormánypártok részéről támogatásban részesült. Ez sem volt megfelelő a Fidesz-frakciónak. Ők ragaszkodtak ahhoz, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok úgy szavazhassanak, hogy a külképviseletekre szavazatszámláló bizottságokat küldünk ki. Az MSZP, miután kétharmados törvényről van szó, és átérezte a felelősségét, hogy az európai parlamenti választáson részt vehessenek mindazok a választópolgárok, akik külföldön tartózkodnak, ezért egy alkalomra elfogadta ezt a megoldást, de hosszú távú megoldásra is szükség van, és ezért támogatjuk ezt a törvényjavaslatot.

Nagyon fontosnak tartjuk a garanciális elemeket, mint egyébként minden választásnál. Két irányban tartjuk fontosnak, és egyben ennél a törvényjavaslatnál biztosítottnak is. Az egyik egy olyan számítógépes háttér kialakítása, amely lehetővé teszi azt, hogy a választópolgárok titkosan szavazhassanak, ne ismerhessék meg a szavazatuk eredményét, és így megfelelően részt vehessenek a választáson. A másik pedig a megfelelő jogorvoslati rendszernek a kiépítése. Úgy gondoljuk, hogy ennek is megfelel ez a törvényjavaslat.

Az ellenzék részéről ezen a bizottsági ülésen két kifogás merült föl. Az egyik, hogy nem előzték meg előzetes egyeztetések a törvényjavaslat benyújtását. Itt elmondtuk azt, hogy ha nem is a konkrét törvényjavaslattal, de az adott problémakörrel kapcsolatban több mint egy éve folynak az egyeztetések. Az sajnálatos, hogy nem vezettek eredményre.

A másik, hogy a Fidesz képviselői úgy gondolták, hogy június 13-áig nem kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, és figyelembe kell venni az európai választások tapasztalatait. Ezzel kapcsolatban pedig elmondtuk, hogy egyrészt egyetlenegy alkalomra, az európai parlamenti választásra fogadtuk el azt, hogy szavazatszámláló bizottságok utazzanak a világ minden tájára, tehát ezek a tapasztalatok nem értékelhetőek. Másrészt viszont sürgősebb ennél az ügy, hiszen a nyár folyamán, ha minden igaz, népszavazásra kerül sor - ezt a határozatot hozta a héten az Országgyűlés -, és könnyen elképzelhető, hogy ősszel pedig országgyűlési időközi választásokra is sor kerül, és ekkor nagyon jó lenne, ha olyan, a jelenlegi alkotmányi szövegnek megfelelő szabályok lennének, amelyek lehetővé teszik a külképviseleti szavazást.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu