DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Nem feltétlen az ügy érdemi része miatt kértem csak szót, hanem lehetőséget is szeretnék biztosítani Halász képviselő úrnak, hogy ne önmaga után szólaljon meg újra, hiszen ezeket az ügyeket többször megvitattuk már itt a plénumon is az általános vitában és bizottsági ülésen is. Látszólag nem jelentős a nézetkülönbség, de itt most éles összeütközés nem volt, Halász képviselő úr visszafogottan fogalmazott, viszont lényeges véleménykülönbségről van szó. Olyannyira lényeges a véleménykülönbség, hogy több egyeztetés után is fönnmaradt, és nem tűnik el, hiszen egy kétharmados törvény módosításáról van szó, amiben az illetékes minisztérium két előzetes egyeztetéssel megpróbálkozott, de nem sikerült.

Hogy most már a konkrét pontokról beszéljünk, én az általános vitában és egyéb helyeken is elmondtam, hogy ha kulturális értékeket próbálunk védeni - és feltehetően mindannyiunkat ez a szándék vezérel -, akkor nem a magyar nyelvű alkotásokat kell feltétlenül preferálnunk, előnyben részesítenünk, hiszen a magyar nyelven készülő televíziós műsorok jelentős része nem nevezhető nagy jóindulattal sem kulturális értéknek, olyan jellegű kulturális értéknek, amelynek előnyöket kell bármilyen módon biztosítani.

Igaz, hogy szélső esetben valóban lehet találni olyan műveket, magyar nyelven készült alkotásokat, amelyeket torzítva, elfogadhatatlan módon dolgoztak föl nem Magyarországon - képviselőtársaim a különböző vitákban hivatkoztak többnyire egyetlenegy ilyen alkotásra; nyilván csak azért erre az egyre, mert a közelmúltban ez keltett kisebb vihart -, de még ezek a botrányosnak nevezhető, torzítottan elkészült alkotások sem rombolják annyira, ha úgy tetszik, a közízlést, mint a valóban minősíthetetlen és igénytelen műsorok.

Halász képviselő úr és mások is szószólói annak, hogy a módosítás 1. §-ából a képviselő úr által is idézett rész maradjon ki, és ne kerüljön a - nevezzük így - védett területre a külföldiek által készített, magyar alkotásokból gyártott műsor. Én, elfogadva a kormány javaslatát, azt gondolom, hogy ez ugyan nem európai uniós harmonizációt érintő rész, de helyes, ha beemelik a védendő területre az ilyen fajta alkotásokat. Még akkor is helyes, ha egy-két szélsőséges esetet - ahogy említettem - föl lehetne idézni, hogy ilyen alkotások valóban nem elégítik ki az igényeinket.

Ami az ajánlás 4. pontját érinti, a képviselő úr valóban szorgalmazta, hogy egyértelmű, fekete-fehér bizonyítékokat tárjanak elénk az ügyben járatos, közigazgatásban tevékenykedők, miszerint az úgynevezett gyártási kvóta, illetve az alkvóta ügyében az Európai Unióval konfliktusba keveredik Magyarország. Elég világosan elmondták az érintett köztisztviselők, illetve tisztviselők, hogy fekete-fehér bizonyítékot ebben az ügyben csak akkor tudnak majd előadni, amikor már olyan stádiumban lesz az ügy, ami már feltétlenül nem preventív, hanem már csak a történések utáni akciót tesz lehetővé, mármint a magyar törvényalkotás részéről. Eddig mindenesetre Magyarország nem jutott hozzá az Európai Unióban elérhető film-, illetve mozgóképgyártási kedvezményekhez, elsősorban ez a rész teremtett hivatkozási lehetőséget.

De itt nemcsak az Európai Unióval kapcsolatban feltételezett vita, illetve konfliktus az, amire hivatkozni lehet - és ebben is eltér képviselő úrtól a véleményünk, ezért is nyújtottam be módosító indítványt -, hanem személy szerint nekem is, de másoknak is erős a meggyőződésünk, hogy a magyar gyártás jóval erőteljesebb annál, mintsem hogy egy ilyen 7 százalékos alkvótával, ami jogi vitákat válthat ki nagy valószínűséggel, érdemes lenne ilyen korlátozott szabályt hozni. Az is elhangzott az ügyben járatos közalkalmazottaktól, köztisztviselőktől, akik ezt a területet jól ismerik, hogy erősen 20 százalék fölött van ma is átlagosan a televízióknál például az ilyen gyártású műsor. Tehát akár a konfliktusok elkerülésének szempontját, akár a magyar film Európai Unióban elérhető támogatási kedvezményeit, akár a mindennapok realitását, tehát a magyar film-, illetve mozgóképgyártás, műsorgyártás lehetőségeit nézzük, értelmetlen ennek az úgynevezett alkvótának a fenntartása. Józan ésszel is egyébként megérthető, hogy a 10 százalékos európai kvótát nagyobbrészt kitöltő 7 százalékos magyar kvóta nem elfogadható mások számára.

Elnézést, hogy túlléptem az időt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

(11.50)

Forrás: parlament.hu