DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Világosan látjuk, hogy konszenzuskényszer állapota áll fenn, ehhez kell a politikai magatartásunkat igazítani. Egyetértek minden olyan hozzászólóval, aki kifejtette azt, hogy az európai parlamenti választásokon alkalmazandó megoldás nem megfelelő. Nem megfelelő egyfelől azért, mert hallatlanul megdrágítja a választásokat, a választási költségek 6,6 százalékát teszi ki az a megoldás, amit a külképviseleti szavazatszámláló bizottságok létrehozásával bevezettünk. 6,6 százaléka a választási kiadásoknak azért következik be, mert nem tudtunk megfelelő megoldást találni, nem tudtunk elsősorban a Fiatal Demokraták Szövetségével konszenzust kialakítani egy ennél hatékonyabb, modernebb megoldásról.

(15.20)

Emellett egyetértek Lezsák Sándor képviselőtársam fejtegetésével is, aki szerint a választások titkossága is valamelyest sérelmet szenved. Bár hozzá kell tennem: abban az esetben, ha mindössze egyetlenegy választópolgár jelenik meg az adott külképviseleten, mint Mongóliában, Kubában vagy Nigériában, akkor is ott vannak még rajta kívül négyen, akik szavaznak, és ők is titkosan szavaznak, ennek következtében legfeljebb egymás között találgathatják, ki melyik listára adta a voksát, de mégis könnyebbé válik annak a kiderítése, hogy a megjelent választópolgár végül is milyen politikai preferenciával rendelkezik, mely politikai erőt támogatta.

Egyértelműen látjuk azt is, hogy a közvélemény rendkívül negatívan értékelte azt a megoldást, amely a 2003. évi CXIII. törvényben található. Aki látta “A szólás szabadságaö című műsort, hallhatta azokat az érveket, amelyeket a műsorvezető és mások is felvetettek a mostani megoldással szemben. A műsorban elhangzott vélemények egyértelműen jelezték, hogy nem egy pártot, hanem az egész parlamentet tették felelőssé azért, hogy 300 millió forintos pluszkiadás terheli az európai parlamenti választásokat.

Ugyanakkor világosan látnunk kell azt, hogy az alkotmány előírásainak eleget kell tennünk, tehát nincs arra lehetőség, hogy megkerüljük az alkotmányos rendelkezés gyakorlati alkalmazását. Abban az esetben, ha a népszavazáson nem tudnak szavazni a külföldön tartózkodó választópolgárok, illetőleg a várható időközi választásokon nem tudják leadni a voksukat, akkor a népszavazás, valamint az időközi választások nem lesznek alkotmányosak, a Legfelsőbb Bíróság valószínűleg a népszavazás és a választások eredményét meg fogja semmisíteni. Ezt mindenképpen el kell kerülnünk, ez az egész parlament, az egész politikai rendszer kudarcát mutatná.

Éppen ezért szükséges az, hogy megfelelő áthidaló megoldást találjunk. Elképzelhető az, amit Herényi frakcióvezető úr indítványozott, hogy szavazzunk levélben, ám a levél útján történő szavazás esetében - erre a frakcióvezető úr is utalt - valóban fennállnak bizonyos aggályok; elvben nagyobb a lehetősége a visszaéléseknek, mint más módszerek alkalmazása esetén. Zárójelben megjegyzem: visszaélés természetesen bármiféle szavazásnál előfordulhat, a papír alapúnál éppúgy, mint az elektronikus úton történőnél vagy a levélben való szavazás esetén - zárójel zárva.

Milyen áthidaló megoldást lehetne találnunk? Véleményem szerint abból a nyilatkozatból kellene kiindulnunk, amelyet a négy parlamenti párt múlt csütörtökön aláírt. Ez a szándéknyilatkozat azt tartalmazza, hogy ősszel meg kell kezdeni a mára már teljesen elavult választási eljárási törvény átfogó revízióját, felülvizsgálatát, meg kell alkotnunk egy új, korszerű törvényt, amely kiiktatja a mostani joghézagokat, ugyanakkor alkalmazkodik a technikai fejlődéshez, az elektronikus szavazás követelményeihez, az sms, az internet és más interaktív eszközök szerepét is figyelembe veszi a kampányban, illetőleg a választási folyamat egészében.

Mivel van egy ilyen szándéknyilatkozat, ezért megítélésem szerint felvethető az a javaslat, amelyet most röviden megfogalmaznék, és megfontolásra ajánlom nemcsak a Magyar Demokrata Fórum, hanem a fiatal demokraták számára is. Az lenne a felvetésem, hogy azt a törvényjavaslatot, amely előttünk fekszik, átmeneti megoldásnak, áthidaló megoldásnak tekintsük. Fogadjuk el ezt a törvényjavaslatot a mostani népszavazásra, illetőleg az idén lebonyolítandó két vagy netán ennél több időközi egyéni választókerületi választásra, és akkor valóban a rendelkezésünkre állnak majd tapasztalatok, hogyan is működik valójában az elektronikus szavazás, vagy ahogyan a szakmai zsargon angolul mondja, az e-voting.

Mit jelent mindez? Hogyan lehet a garanciákat megteremteni? Egy ilyen próba megfelelő tapasztalatokat eredményezne. Vitatkoznék Salamon képviselőtársammal abban, hogy az európai parlamenti választások gyakorlati tapasztalatai bármiféle pluszadalékot jelentenének problémáink megoldásához. Az derül majd ki, hogy az a 2415 személy, aki feliratkozott, a szavazatával semmiféle módon nem fogja befolyásolni a választás eredményét, hiszen ha 50 százalékos részvételt feltételezünk, abban az esetben ez a 2415 választó az összes szavazó 0,06 százalékát jelenti csak, tehát a 0,06 százalék nem befolyásolhatja a választások kimenetelét, amikor 24 mandátumról lévén szó, egy mandátum 167 938 választópolgártól ered. Ebben az esetben tehát világosan látnunk kell azt, hogy itt, noha nagyon fontosak a garanciák, gyakorlati következményei annak, hogy milyen módon történik a szavazás, nem lehetnek. Ugyanez lesz a helyzet a népszavazás esetén, illetőleg az időközi választások esetén is.

Ha viszont alkalmazzuk próbaként az elektronikus szavazást, a szavazógépet, akkor látni fogjuk, van-e itt visszaélési lehetőség avagy nincs, mennyire tudnak ezzel élni az állampolgárok, hogyan viszonyulnak mindehhez a választási szervek, és ezeket a tapasztalatokat fel tudjuk majd használni, amikor újrakodifikáljuk a választási eljárási törvényt. Tehát meg kellene ragadnunk ezt a lehetőséget, nem pedig elzárkóznunk ettől.

Úgy ítélem meg, egy ilyen kompromisszumos javaslat talán még a teljes mértékben az elutasítás álláspontján levő fiatal demokraták számára is elfogadható. Ehhez azt is hozzá kell tennem, hogy a szavazás természetesen majd június 13-a után lesz, hiszen a jövő héten történik a részletes vita, a módosítókról történő szavazás június 14-én lehetséges, a zárószavazás pedig június 21-én. Tehát azt sem lehet majd mondani, hogy belementek egy kompromisszumba, egy szavazásba a június 13-i európai parlamenti választások előtt.

Ha szétnézünk a világban, világosan láthatjuk azt, hogy a mai idegenkedés ellenére az elektronikus szavazás tért hódít. Az a rövid összegzés, amit az Országgyűlési Könyvtártól kaptunk, mutatja azt, hogy Belgiumban a választópolgárok csaknem fele a 2003. május 18-i parlamenti választáson elektronikus úton adta le a voksát. Ebből az összefoglalóból tudhatjuk azt is, hogy Írországban nagy valószínűséggel az európai parlamenti választásokon minden választópolgár elektronikus úton szavaz. Tudjuk azt is, hogy az amerikai előválasztások során, az úgynevezett szuperkedden elektronikus úton adták le az ottani bejegyzett választópolgárok a voksaikat.

Tehát ez a módszer még valóban nem általános, azonban Magyarország most élen járhat. A magyar első, az annyit emlegetett magyar dicsőség most a miénk lehet, hogyha az idén a népszavazás során, illetőleg az időközi választásokon ezt a megoldást alkalmazzuk. Ne zárkózzunk el, haladjunk előre, ne a régi jó táblabírák módjára gondolkodjunk, hanem a XXI. század követelményeinek megfelelően.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu