SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Képviselőtársaim! Én is ahhoz az egy elemhez szerettem volna hozzászólni Herényi képviselő úr felszólalásában, amit Göndör képviselőtársunk már említett. Nevezetesen, hogy az energetikai privatizáció, ami nyilván tömegét tekintve a legnagyobb privatizációs bevételt jelentette, ennek a bevételnek a felhasználása mennyire volt ésszerű vagy ésszerűtlen. Ismét elhangzott az, ami akkortájt gyakran megfogalmazásra került, hogy miért nem gazdaságélénkítésre használtuk a befolyt összeget. Én az idők távlatából is csak azt tudom mondani, hogy bölcs döntése volt ez a parlamentnek, és itt nem ellenzék és kormánypártok között oszlott meg igazán a döntés, hanem mind a két oldalon voltak olyanok, akik inkább gazdaságélénkítésre, és voltak olyanok, akik inkább az adósságcsökkentésre akarták ezeket a bevételeket fölhasználni. Aki akkor itt ült a parlamentben, emlékszik arra, képviselőtársaim, hogy milyen hihetetlen ötletparádékkal álltak elő különféle képviselők, egymást kioltó ötletekkel; a lobbiérdekek fantasztikus tárházát ismerhettük meg. Ha ezeket egyenként kielégítettük volna, akkor nem valószínű, hogy a gazdaság sokat haladt volna előre.

(19.20)

Viszont azáltal, hogy az államadósságot csökkentettük, ez azt jelentette, hogy csökkentettük azokat az óriási kamatterheket, amelyek akkor terhelték a magyar költségvetést; 1995-96-ról van szó, évi 470 millió dollár kamatterhet spóroltunk meg a költségvetésnek, és a nettó eladósodottságunk 4 milliárd dollárral csökkent. Ez óriási tehermentesítés volt akkor a magyar költségvetésnek, és ennek ha nem is direkt, de áttételesen sokkal nagyobb gazdaságélénkítő hatása volt, mintha külön-külön kis ötletek kielégítésére fordítottuk volna ezt a bevételt.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu