DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, Katona Béla valóban jobban tette volna, ha nem dugja vissza a kártyáját és nem szólal meg, mert szakmailag szerintem eléggé téves, felszínes megjegyzést tett annak érdekben, hogy a kormány egyébként vállalhatatlan költségvetési politikáját elfedve, a Nemzeti Bankra hárítsa azt a felelősséget, amelyet a költségvetés kiadásainak mértéktelen megugrása jelent 2002-től kezdődően, és amelynek az a következménye, hogy a költségvetés hiánya is jelentős mértékben megugrott.

Ezen nem kell mosolyogni, mert ez valóban tény, egy szomorú tény, és gazdálkodni pedig szigorúbban kellene, tisztelt Veres János államtitkár úr. Talán akkor valószínűleg a bizalom is nagyobb lenne a pénzpiacok részéről a kormányzat irányában. Hiszen ha a forint árfolyamkockázatát és a forintért felvehető hitelek kamatát összefüggésében vizsgáljuk, akkor az derül ki, hogy bizony, a forintkamatok messze magasabbak, mint a devizában felvett kamatok, amely egyébként ma kockázatot jelent minden szempontból a pénzpiac számára.

Ha ehhez hozzátesszük, minek a következménye az, hogy ez a kamatkülönbözet ilyen mértékű, akkor egyértelműen azokhoz az elemekhez kell nyúlni, amelyekről a pénzügyi befektetők megítélik a magyar forinttal kapcsolatos álláspontjukat. Ez pedig az, hogy az eurózónához való konvergenciafeltételektől mennyiben távolodik el az ország, amely az elmúlt két évben megtörtént mind a maastrichti követelményekhez kapcsolódóan, mind az államháztartás, mind a folyó fizetési mérleg hiányát tekintve. Bizony, ez egy kockázati felár, és ezt a kockázati felárat alapvetően a piac árazza be, amelyet a Nemzeti Bank csak lekövet.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu