MÁDI LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kezemben tartom az egyik mai gazdasági napilapot. Azt olvasom főcímben: “Távolodóban az euró?ö. Alatta pedig alcímben: “Megroggyanni látszik az euró 2010-es bevezetésének stabilitása. Az elemzői vélemények között fel-felbukkannak ezen túli időpontok is.ö Miről is szól ez a kérdés?

Az egyszerű ember számára miért fontos, hogy mi az euróövezet tagja legyünk, miért kell nekünk az euró? Elég sok tapasztalat áll már birtokunkban arra nézvést, hogy más országok nyertek-e az euró átvételével. És az a tapasztalat, hogy nyertek. Mit jelent az egyszerű ember számára? Miért jobb az euróövezethez tartozni, mint azon kívül lenni? Miért jobb euróval fizetni?

Az egyik legfontosabb ok, hogy stabil a pénz. Azok az árfolyamkockázatok, amelyeket átéltünk az elmúlt években, és amelyek oly sok nehézséget okoztak nekünk, az egyszerű embereknek is, de nyilvánvalóan a vállalatoknak még inkább, az kiküszöbölődik azáltal, hogy a világ egyik legerősebb, legstabilabb pénze, az euró lesz majd Magyarországon az általános fizetőeszköz. Nem mindegy ezért, hogy mikor vesszük át ezt az eurót, milyen úton jutunk el oda.

A másik, ami egyértelműen a gazdasági növekedést segíti a stabilitáson túl, hogy nincsen átváltási költség. Tehát nincsenek átváltási árfolyamok, vételi-eladási árfolyamok, ezáltal a vállalatok sokkal olcsóbban jutnak hozzá forrásokhoz, és sokkal stabilabb, kiszámíthatóbb és olcsóbb működésre ad lehetőséget az euró.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Magyar Polgárok! Arról szól ez a vita, hogy milyen hamar lépjünk be az euró földjére, vajon az elmúlt időszak ebben a tekintetben előrelépéseket hozott-e, és ha igen, akkor a kívánatos mértékben-e. Sajnos a válaszunk erre az, hogy nem. Nem véletlen, hogy az euró bevezetési dátuma folyamatosan tolódik. Varga képviselőtársam elmondta a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségtől, hogy a 2007-es dátum helyett ma már 2010-ről, a mai napilap pedig azt mondja, lehet, hogy már a 2010 is korai. Nyilvánvalóan ebből mindenkinek, a magyar lakosságnak és a magyar vállalatoknak kára származik. Ehhez csak szisztematikus lépesekkel, fegyelmezett államháztartási politikával és kiszámítható, stabil gazdaságpolitikával juthatunk el.

Az árfolyam kérdése, magyarul: mennyi forintot kell fizetni egy euróért, mennyi forintot kell fizetni egy dollárért? Egyik oldala az, amit Kovács Tibor említett. De hogy világos legyen, mondjuk, egy andornaktályai, egy tiszabecsi vagy egy nyíregyházi polgár számára: nyilvánvalóan nem mindegy, hogy mekkora a gázszámla, mekkora az áramszámla. Ezek a nyersanyagok, ezek az energiahordozók külföldről kerülnek be Magyarországra, nem mindegy, hogy hány forintot kell ezekért fizetni. Ha több forintot kell ezért fizetni, gyengébb a forint - ezt akarják a szocialisták, ilyen típusú megszólalásokat hallottunk -, az magyarul nagyobb villanyszámlát, nagyobb gázszámlát jelent. Ezt is mérjük fel! Nagyobb benzinköltséget is jelent, tehát az utazás költségei megnőnek. Vajon ezt is akarjuk? Azt akarjuk, hogy azzal, hogy gyengébb a forint, kevesebbet érjen a vagyonunk? Az a megtakarított, kis összekuporgatott pénz, ami zömében az egyszerű családoknál a házban vagy a lakásban jelenik meg, kevesebb eurót érjen? Akik azt mondják, hogy gyengébb a forint, erre a kérdésre is igent mondanak. Azt gondolom, helytelen ez az álláspont.

A legfontosabb nem is egyébként a forint erőssége vagy gyengesége, hanem hogy stabil, kiszámítható legyen a forint árfolyama. Ehhez a stabilitáshoz, ehhez a kiszámíthatósághoz bizony sokkal fegyelmezettebb és a gazdaság számára kedvezőbb államháztartási politikára lenne szükség, amely a következő napirendi pontban kerül sorra, a 2003-as folyamatok értékelésekor.

A stabilitásról tehát beszéltem. Nagyon sokszor szeretnék a szocialista-szabad demokrata oldalról a Nemzeti Bankot a problémák okozójának beállítani. Az alapkamat-emelés, amivel a Nemzeti Bank védekező lépésként reagált a megroggyant bizalomra, nem oka, hanem okozata a kialakult helyzetnek. Nagyon rossz az a gondolkodás - és szakmailag teljesen téves -, amelyik azt mondja, hogy az alapkamat volt itt a problémák előidézője. Nem. Az alapkamat egy válaszreakció volt arra nézve, hogy alapvetően a külföldi befektetők, akik sajnos az egyre növekvő, a szocialista-szabad demokrata kormány alatt egyre növekvő államadósság finanszírozásában döntő szerepet játszanak, ők egyértelműen eladták az államkötvényeiket, és ez a forint drasztikus gyengüléséhez vezetett. A Nemzeti Bank részéről erre a helyzetre nyilvánvalóan reagálni kell, hiszen az árfolyamok megrendülése a gazdaságban óriási bizonytalanságot kelt. Ezért nyilvánvalóan az árfolyam egy elfogadhatónál nagyobb mértékű gyengülése, különösen gyors gyengülése a magyar gazdaságra nézve rendkívül káros hatással bír.

(11.00)

Az, hogy hogyan nőtt itt az államadósság, amit finanszírozni kell, kérem, ezen a téren sajnos a szocialisták nem nagyon büszkélkedhetnek jó eredményekkel, hiszen 2001 decemberéhez képest 2004 augusztusában mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szabvány szerinti államadósság több mint 50 százalékkal nőtt. Ennyivel több adóssága van lényegében a magyar népességnek, hiszen ezt a számlát senki más nem tudja kifizetni, előbb-utóbb nekik kell állni.

Az, hogy az alapkamat magas: 7 százalékos infláció mellett számos országban, például Lengyelországban is 15-20 százalék közötti alapkamattal kell számolni, Csehországban 12 százalék, Spanyolországban 12-15 százalék, Görögországban szintén 20 százalék körüli. Tehát a nemzetközi példák nem támasztják alá az önök állítását. Azt gondolom, hogy közös érdekünk lenne a kiszámítható, tervezhető kormányzati politika; a Magyar Nemzeti Bankkal partneri (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), jó együttműködést igénylő kormányzati politikára lenne szükség. Ez az, ami az elmúlt időszakban sajnos hiányzott.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu