DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Ágota Gábor felvetésére reflektálnék. Ma már több alkalommal elhangzott a parlamentben, hogy a NATO-tagállamok nem ismerik ilyen esetekben a kétharmados döntést. Meg kell hogy jegyezzem, teljes mértékben igazuk van képviselőtársaimnak. De ennek nem az az oka, hogy nem kívánnának itt meghatározott garanciákat teremteni, hanem egyszerűen az, hogy ezen államok, bizonyos kivételektől eltekintve, nem ismerik a kétharmados döntéseket.

Ha megnézzük például az olasz alkotmányt, akkor világosan láthatjuk, hogy még az alkotmánymódosítás is lehetséges abszolút többséggel, mindenféle kétharmad nélkül, nemhogy egyéb döntések meghozatala. Ennek ellenére fel kell hívnom arra a figyelmet, hogy mégiscsak van egy kétharmad nyugat-európai alkotmányokban, mégpedig kifejezetten olyan ügyben, mint amilyenről most mi tárgyalunk. Ez pedig a német alkotmány 80/A. §-ában található, úgynevezett feszült helyzet intézménye, amelyet kizárólag kétharmados döntéssel lehet bevezetni.

Mikor született ez a cikkelye a német alkotmánynak, a Grundgesetznek? 1968 júniusában, akkor, amikor nagykoalíció volt a CDU és az FPD között. Azonban ez a kétharmad világosan jelzi, hogy nem elképzelhetetlen egy ilyen jellegű minősített döntés előírása alkotmányban. És mivel a magyar alkotmány számos tekintetben követi a német alaptörvényt, ezért célszerűnek látszik ebben az esetben is a német modell átültetése, annak ellenére, hogy ebben az alkotmányban azért a konzervatív elemek a baloldaliakkal szemben túlsúlyba kerülnek, szemben például az olasz alaptörvénnyel.

Még azt is megjegyezném, hogy Németország számára ennek a kétharmadnak eddig semmiféle, hogy úgy mondjam, problémát okozó jellege nem volt, lévén, hogy az elmúlt 36 évben egyetlenegyszer sem kellett a feszült helyzetet kihirdetni.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu