KELETI GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány hónappal ezelőtt ugyanezen a helyen a honvédelmi törvény, a szolgálati törvény és a katonák jogállásáról szóló törvény módosításáról vitáztunk.

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az akkori javaslatok közül a vita és módosító indítványok nyomán kimaradtak a kétharmados döntést igénylő kormányzati kezdeményezések, végül a benyújtott, változtatást célzó javaslatok közül a tisztelt Ház csupán a feles támogatottságot igénylő módosításokat szavazta meg. Vita volt, a konfrontáció azonban elmaradt, annak érdekében, hogy a minimálisan szükséges módosítások megszülethessenek, továbbá abban a reményben, hogy az ellenzék sorain belül felülkerekedik a józan ész, makacs, csak azért is ellentmondó magatartásukon, felfogásukon változtatnak, pártpolitikai érdekeiket pedig alárendelik a nemzet érdekeinek.

Az akkor benyújtott csomag a most előttünk lévő alkotmánymódosítás, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényjavaslat előkészítése volt. Nagyrészt a szerződéses katonák helyzetének rendezését célozta, hogy megalapozza a Magyar Honvédség önkéntes és professzionális jellegűvé történő átszervezését. Az akkor kétségtelenül fontos, de nem kardinális változásokat tartalmazott, a mostani viszont már igen. Amiről most kezdjük a vitát, nagy jelentőségű, átfogó közjogi törvénycsomag. Az akkori vitában már többször szóltunk arról, magam is, hogy az ősz folyamán a változásokhoz, legalábbis ha az ország biztonságának, a társadalom elvárásainak és a hadsereg valós igényeinek megfelelően kívánunk eljárni, megkerülhetetlen lesz egy lényeges kérdés megválaszolása. Ez a kérdés pedig nem más, mint az, hogy tudunk-e a parlamenti konszenzushoz szükséges kétharmados szavazati többséget kialakítani a sorkatonai szolgálat megszüntetése ügyében.

De még mielőtt bárki is megjegyezné, hogy ebben a parlamenti pártok között, időbeli különbséggel ugyan, de egyetértés van, azonnal hozzáteszem: nem elég a hadkötelezettség megszüntetésében általában egyetértenünk, legalább ennyire fontos annak eldöntése is, ha hazánk biztonságpolitikai helyzete megkívánja, mikor és milyen módon, kinek az egyetértésével állítható vissza a sorkatonai szolgálat. A megszüntetés és a visszaállítás lehetőségének alkotmányban rögzített meghatározása és annak egyéb törvényi szabályozása a szocialista frakció álláspontja szerint ugyanis nem választható el egymástól.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt a Szabad Demokraták Szövetségével közös kormányprogramjában célul tűzte ki, hogy békeidőben megszünteti a hadkötelezettséget, és az ehhez szükséges mértékben átalakítja a hozzá kapcsolódó honvédelmi intézményrendszert. Mindezt azzal a megkötéssel, ami egyben a felelős gondolkodást is bizonyítja, hogy ha a haza veszélybe kerül, minden arra kötelezhető honfitársunknak a honvédelem szolgálatába kell állnia. Ez a program a honvédelmi rendszerváltás megvalósításának alapelemeként határozta meg a haderő átalakítása mellett azt, hogy katonai szolgálatot békeidőben csak önkéntesség alapján lehessen teljesíteni. Ezt a programot az éppen megalakult új kormány is támogatja. A kormányprogramban foglaltak végrehajtása érdekében a honvédelmi tárca más érintett tárcákkal, elsősorban az Igazságügyi Minisztériummal együtt előkészítette az önkéntes haderőre történő áttérés jogállami követelményének megfelelő jogi feltételrendszert.

Tekintettel arra, hogy az általános honvédelmi kötelezettséget az alkotmány tartalmazza, a jogi keretek megnyugtató módon csak az alkotmány módosításával és a honvédelmi törvény alapvető szabályainak megváltoztatásával valósíthatóak meg. Az alkotmány rendelkezései szerint azonban magának az alkotmánynak a módosításán túl a honvédelemre vonatkozó alapvető szabályokat is kétharmados szavazati aránnyal kell az Országgyűlésnek elfogadnia. Ez feltételezi az ellenzéki pártok támogatását, együttműködését is. Erre tekintettel a honvédelmi tárca a négy parlamenti párt szakértőinek és szakpolitikusainak részvételével egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett, illetve folytatott. A nem mindig azonos résztvevőkkel, összesen 11 alkalommal tartott egyeztetés során az önkéntes haderő bevezetésének szükségességét egyetlen párt sem vitatta, azaz elvileg egyetértett a sorkatonai szolgálat békeidőben történő megszüntetésével. Egyetértés született abban is, hogy a honvédelmi kötelezettségek teljes rendszerét az alkotmány pontosan és részletesen szabályozza.

(19.10)

Nem merült fel kifogás az ellen sem, hogy a ma már fegyveres erőként ténylegesen nem működő határőrség ilyen meghatározása megszűnjön, és így a fegyveres erők fogalma mint gyűjtőfogalom az alkotmány rendszeréből kikerüljön.

Azonban nem sikerült konkrét egyezségre jutnunk az ellenzékkel az önkéntes haderőre való áttérés időpontjában, valamint a hadkötelezettség visszaállításának körülményeiben és módjában sem. A Fidesz nem vitatta, hogy rendkívüli állapot idején, ami egy létező meghatározás, a hadkötelezettség az alkotmány és más vonatkozó törvények rendelkezései szerint visszaálljon. Ugyanakkor a kormány szükségesnek látja az alkotmány keretei között egy olyan időszak bevezetését, amely alkalmas arra, hogy az ország veszélyeztetettségének fokozódása, illetve annak fennmaradása idején az újra bevezetett hadkötelezettség keretében behívott, kiképzetlen hadkötelesek a katonai szolgálatra felkészíthetők legyenek. Ezt az időszakot a javaslat megelőző védelmi helyzetnek nevezi, amit a szocialista frakció is támogat. Ezen időszak egyben alkalmas lenne arra is, hogy az ország egésze megkezdje felkészülését a szükséges védelemre. A kormány ekkor bizonyos jogszabályoktól eltérő módon irányíthat, és rendkívüli intézkedéseket vezethetne be.

A tárgyalások során az említett megelőző védelmi helyzetet az ellenzéki pártok is elfogadhatónak ítélték, azonban a Fidesz vitatta, hogy ezt az új állapotot milyen feltételek között és az állam melyik szervének kell megállapítania. A javaslat szerint az ügy jelentőségére, illetve társadalmi-gazdasági hatásaira tekintettel e hatáskört kétharmados szavazati aránnyal az Országgyűlés gyakorolja.

Álláspontunk szerint ez biztosítja, hogy a hadkötelezettség visszaállítására csak rendkívül indokolt esetben, és csakis ilyen esetben kerülhetne sor. Emellett szól az is, hogy biztonságpolitikai és védelempolitikai környezetünk pozitív módon változott, ami alapján kimondható: belátható időn belül a hadkötelezettség visszaállításának szükségessége reális veszélyként nem merül fel.

Erről a kérdésről az államtitkár úr részletesen szólt. Azonban az ellenzéki pártok - különösen a Fidesz - kormányhatáskörbe kívánják adni a hadkötelezettség visszaállításának jogát, az ehhez kapcsolódó valós veszélyeztetettség, azaz megelőző védelmi helyzet bevezetése nélkül. Ez a megoldás esetlegessé, bizonytalanná, hiteltelenné tenné a hadkötelezettség megszüntetését, mivel magában hordozza a bármikori visszaállíthatóság lehetőségét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialista frakció álláspontja e kérdésben világos, egyértelmű és határozott. A már megszüntetett hadkötelezettség visszaállítását csak a haza tényleges veszélyeztetettségének időszakában és csak az Országgyűlés által kontrollált módon kívánjuk visszaállíthatóvá tenni úgy, hogy ebben az állampolgárok és családjaik széles körét alapvetően érintő, egyben fontos nemzeti kérdésben a mindenkori ellenzék is érdemi beleszólási lehetőséget kapjon. Nem fogadjuk el, hogy a hadkötelezettség visszaállítása a mindenkori kormány kizárólagos, az Országgyűlés által nem befolyásolható, nem ellenőrizhető hatásköre legyen.

Ezt a jelentős ellentétet végül a sokfordulós politikai egyeztető tárgyalásoknak nem sikerült feloldaniuk. Ennek ellenére a kormány az alkotmányos megoldáshoz ragaszkodva - a konszenzus hiánya ellenére is - a tisztelt Ház elé terjesztette a jogállami követelményeknek megfelelő megoldásokat. Természetesen a kormány arra törekedett, hogy a politikai tárgyalások minden konszenzusos elemét érvényesítse úgy az alkotmány módosításában, mint az új honvédelmi törvényjavaslatban. A hadkötelezettség visszaállítása kérdésében, mivel nem született konszenzus, a kormánypártoknak, azaz a többségi javaslatoknak megfelelő megoldásokat vette figyelembe. Erről a helyről is kérem tisztelt ellenzéki képviselőtársaimat, hogy tekintettel a jogállami követelményekre, illetve arra, hogy az alapkérdésekben, mondhatni, egyetértésre jutottunk, vizsgálják felül a hadkötelezettség visszaállíthatósága kérdésében elfoglalt álláspontjukat, és támogassák ennek a valóban nemzeti ügynek az alkotmányos megoldását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő alkotmánymódosító javaslatban foglaltak végrehajtásának érdekében szükséges a jogrendszer számos elemének módosítása, egyes törvények és alacsonyabb szintű jogszabályok hatályon kívül helyezése, illetve rendelkezéseinek megváltoztatása. Ezek közül a legjelentősebb a honvédelmi törvény változtatásának igénye. Az önkéntes haderő kialakítása a hatályos honvédelmi törvény rendelkezéseinek több mint 70 százalékát érintené kisebb-nagyobb mértékben. Ilyen arányú változtatás esetén a jogalkotási törvény szabályainak megfelelően nem módosítást, hanem új törvényjavaslatot kell előkészíteni.

A kormány ezt a tisztelt Háznak benyújtott, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényjavaslattal kívánja megvalósítani. A törvényjavaslat biztosítja, hogy békeidőszakban az állampolgári terhek a honvédelmi kötelezettségek körében csökkenjenek, és egyúttal lehetővé teszi, hogy az országot esetlegesen fenyegető veszély időszakára a hadkötelezettség újra bevezethető legyen. Az említett kötelezettségi rendszereken túl a javaslat alapvetően a hatályos honvédelmi törvénynek már a gyakorlatban bevált intézményrendszerét fejleszti tovább oly módon, hogy a szabályozás során érvényesíti a védelmi felülvizsgálatból eredő következtetéseket, illetve követelményeket.

A kormány javaslatának a társadalom szempontjából legfontosabb része a honvédelmi kötelezettségek rendszerét újraértelmező fejezet. Az alkotmánymódosító javaslat keretei között a honvédelmi törvény ezen fejezete állapítja meg az állampolgárokat érintő honvédelmi kötelezettségek pontos tartalmát. Ezek közül a legfontosabb elem a hadkötelezettség, amely a jövőben csak megelőző védelmi helyzet, illetőleg rendkívüli állapot idején terhelné a magyar férfi állampolgárokat. A javaslat szerint a hadkötelezettség kezdete az érintettek betöltött 18. életéve, a hadkötelezettség felső korhatára pedig a jelenlegi törvényhez képest lényegesen alacsonyabb, 40 éves kor lenne. Ezt az elképzelést a szocialista frakció támogatja.

A katonai szolgálati kötelezettségen kívül egyéb részkötelezettségek, így a bejelentési, megjelenési, adatszolgáltatási kötelezettség sem terhelné béke idején az állampolgárokat. A katonai igazgatási szervek békében tehát nem szólítanák meg az állampolgárt. A hadkötelezettség esetleges bevezetése érdekében fennmaradó, de átalakuló hadkiegészítési parancsnokságok alapvetően toborzási, érdekvédelmi és gazdasági mozgósítást, tervező feladatokat látnának el. A leendő potenciális hadkötelesek legszükségesebb adatait - különböző intézmények adatszolgáltatása alapján, az adatvédelemre vonatkozó előírások maximális betartásával - a Magyar Honvédség erre a célra kialakítandó központi adatbázisa törvényben szabályozott módon tartaná nyilván.

A törvényjavaslatnak e fejezete tartalmazza még a honvédelmi kötelezettségek egyéb elemeit is. Így a polgári védelmi, anyagi, gazdasági, illetőleg a honvédelmi munka kötelezettségét, megjelölve, hogy ezeket mikor kell teljesíteni. Az állampolgári kötelezettségek teljesítésének felső életkori határait a jelenlegi szabályozáshoz képest jelentősen kedvezőbben javasolja megállapítani.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat lényeges elemei a honvédelem, illetőleg a Magyar Honvédség vezetésének és irányításának a kérdései is.

(19.20)

A javaslat alapvetően megtartja a hatályos szabályozást, így mindenekelőtt a többpárti konszenzussal létrehozott Honvédelmi Minisztérium és honvéd vezérkar integrációja változatlan maradna.

Az új honvédelmi törvényjavaslat önálló részként tartalmazza a Magyar Honvédségre vonatkozó legfontosabb szabályokat. Ezek egy része már korábban is megtalálható volt az érvényben lévő törvény különböző fejezeteiben, most azonban pontosítva és csokorba gyűjtve rendezi össze a javaslat ezeket a szabályokat, fontos állami, egyben nemzeti intézményrendszerré minősítve a Magyar Honvédséget. A javaslat e része egyúttal azt is kifejezi, hogy a határőrség fegyveres erő jellegének megszűnésével a Magyar Honvédség vált egyetlen letéteményesévé a haza katonai védelmének, illetve a szövetségesi kötelezettségek teljesítésének.

A törvényjavaslat az úgynevezett békeidőszaktól eltérő helyzetben alkalmazandó rendkívüli intézkedésekről is szól. Ezen időszak rendkívüli hatalmon alapuló, rendkívüli intézkedéseket tesz szükségessé, természetesen a békeidőszakra vonatkozó jogszabályoktól eltérő módon, annak érdekében, hogy az ország irányítható legyen. Az egyes időszakokra vonatkozó rendkívüli intézkedések fajtáit és a kiadásukra jogosultak körét, például a köztársasági elnök, a honvédelmi tanács vagy a kormány, a törvény tételesen meghatározza. Ezek sorában a törvényjavaslat az újonnan bevezetésre javasolt megelőző védelmi helyzetre is meghatározza a rendkívüli intézkedések és az azok kiadására jogosultak körét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialista frakció nevében elmondott hozzászólásomban azt kívántam érzékeltetni - remélem, sikerrel -, hogy a tisztelt Ház előtt fekvő alkotmánymódosító javaslat, valamint az új honvédelmi törvény javaslata jelentőségénél és tartalmánál fogva pártpolitikai szempontok felett álló nemzeti ügy, a rendszerváltozás kezdete óta eltelt időszak honvédelmi törvényalkotásának egyik legjelentősebb állomása. Elfogadásával az ország egyszer s mindenkorra maga mögött hagyja a mára már idejétmúlt, alacsony hatékonyságú, az új kihívásoknak és katonai eljárásoknak meg nem felelő, mindenekelőtt szakmai szempontokból túlhaladott, sorozáson alapuló reguláris haderőt.

Mindez nem jelenti azt, hogy a haza veszélyeztetése esetén az ütőképes, hatékony, professzionális hadsereg mellett, annak szükséges kiegészítéseként az ország, a nemzet ne számíthatna a jövőben is állampolgárai személyes szolgálatig terjedő önfeláldozására. Kérem önöket ezért, hogy a benyújtott törvényjavaslatokat vitassák meg, tegyék meg jobbító szándékú észrevételeiket, és azt igen szavazatukkal támogassák.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu